Csányi Sándor: Nézőszámban és utánpótlásban kell a legnagyobbat fejlődni

Elismerően, de kritikusan is fogalmazott az MLSZ elnöke (Forrás: mlsz.hu)

A közgyűlés napirendi pontjainak szavazása előtt dr. Csányi Sándor foglalta össze a szövetség elmúlt évét, illetve beszélt a következő időszaki kihívásairól, feladatairól. Csányi Sándor kiemelte: több területen sikeres évet zárt a Magyar Labdarúgó Szövetség, vannak ugyanakkor olyan területek is, ahol nem sikerült a terveknek megfelelő eredményeket elérni. Okvetlenül az utóbbiak közé tartozik az élvonalbeli mérkőzések nézőszáma, és az utánpótlásképzés hatékonysága, az utánpótlásban elért eredmények.
– Nézőszám területén mielőbb előrébb kell lépni, ez a labdarúgás szereplőinek közös felelőssége és feladata, az alapját pedig részben az összehangolt marketing munka jelentheti – emelte ki az MLSZ elnöke. – Megpróbálunk összerakni egy akciótervet, ami több nézőt vonzhat be a stadionokba. Ebben a kérdésben sokat számít a színvonal, a külföldiek száma, meg kell vizsgálni az okokat, és minden tőlünk telhetőt megtenni a nézőszám emelkedéséért – fogalmazott Csányi Sándor, elismerve, hogy a szurkolói kártya nem állta ki az idő próbáját, de míg a kártyáról az MLSZ le tud mondani, a jegyvásárlók személyi azonosításáról nem lehet lemondani.
A másik lemaradó terület az utánpótlásképzés, a Double Pass átvilágításából kiderült, hogy már a 8-14 évesek képzésével jelentős problémák vannak, ami nehezíti a klubok, akadémiák későbbi munkáját. A cél ezért a 8-14 évesek képzésének megerősítése, amiben az egyik fontos lépés a Grassroots C licenc bevezetése, illetve a legfiatalabbakkal foglalkozó szakemberek képzése lehet.
Az A-válogatott Eb-kvalifikációja ugyanakkor nagyon szép eredmény, a cél az, hogy egyre többször sikerüljön kiharcolni a világversenyeken való szereplést. Ami pedig a jövő hónapban kezdődő Eb-t illeti: a legfontosabb a tisztes helytállás, hogy válogatottunk pariban legyen ellenfeleivel, fogalmazott Csányi Sándor. A női labdarúgás elmúlt éve szintén sikertörténet, amiben elévülhetetlen érdemei vannak Török Gábor elnökségi tagnak. A női regisztrált játékosok száma megduplázódott 2011 óta, idén elitkörbe jutottak az utánpótlás-válogatottak, a felnőtt válogatott pedig második helyen áll az Eb-selejtező csoportjában. Ugyancsak sikernek könyvelhető el a futsalválogatott Európa-bajnoki szereplése.
Az MLSZ pénzügyeiről szólva Csányi Sándor kiemelte: tavaly rekordösszegű TAO-támogatás, mintegy 43 milliárd forint érkezett a sportágba. Beszédes adat, hogy az elmúlt öt évben a TAO-pénzeknek köszönhetően a szövetség 12 milliárd forintot fordított az amatőrklubok díjcsökkentésére, ami a csapatok és játékosok számának növekedésében is érezteti hatását. A TAO-program kapcsán 200 programot vizsgált a szövetség tavaly, összesen 740 millió forint visszafizetettségi kötelezettséget állapított meg a nem megfelelő felhasználás miatt, és kirívó esetekben a pályázati lehetőségekből való kizárás is előfordult.
Csányi Sándor összefoglalójában elhangzott: a nemzeti stadionfejlesztési programban 20 stadion épül, vagy újul meg, 8+1 kiemelt stadionépítési projekt fut jelenleg. Az MLSZ pályaépítési programjában 2011 óta az új, vagy felújított pályák száma meghaladja az 1500-at. A játékvezetés kapcsán, amit az MLSZ tenni tud a színvonal növeléséért, azt megteszi, a bírókat érő kritikák azonban túlzottak, és ezek nagyban rontják a hazai játékvezetés megítélését. Futballdiplomáciában sikeres időszakot tudhatunk magunk mögött, ennek ékes példája, hogy 2020-ban Magyarország is házigazda lesz az Európa-bajnokságon, idén ismét UEFA-kongresszust rendeztünk, és az európai szövetség végrehajtó bizottságában is hosszú idő után delegál tagot az MLSZ.
Az élvonalbeli bajnokság kapcsán az MLSZ elnöke kiemelte: biztató eredmény, hogy jelentősen nőtt az utánpótláskorú játékosok száma, és csökkent a légiósok száma a csapatoknál, de még mindig van tere az előrelépésnek, mert továbbra sincs annyi fiatal labdarúgó a profi osztályokban, mint amennyire szükség lenne.
Csányi Sándor összefoglalóját követően a közgyűlés elfogadta az MLSZ tevékenységéről szóló elnökségi szakmai beszámolót, a közhasznúsági mellékletet, amely tartalmazza a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámolót is, valamint a könyvvizsgálói jelentést és a Felügyelő Bizottság erről szóló írásos jelentését.
A közgyűlés az Elnökség soron következő évi szakmai- és pénzügyi tervét valamint a Felügyelő Bizottság erről szóló írásos jelentését ugyancsak elfogadta.
(Forrás: mlsz.hu)