Címvédés a strandon

Minden labdáért nagy küzdelem zajlott a homokban (fotó:mlsz.hu)

Vannak olyan varázslatos pillanatai a sportnak, amelyeket semmi sem ad vissza, amelyeket egyszer lehet megélni. Nem túlzás azt mondani, hogy az MLSZ Strandlabdarúgó Bajnokság döntője, a Goldwin Pluss és a Bonyhád meccsén több ilyen is akadt, de a csúcs minden bizonnyal a meccs utolsó pillanataiban esett Besenyei Ferenc gól volt. A válogatott csatára olyan gólt ollózott a jobb oldalról, hogy még azok is ámulva ugrottak fel a zsúfolásig megtelt MLSZ Beach Arénában, akik egyébként rajongva szeretik az ellenfél, a Bonyhád játékosait.
Persze előbb a bronzmeccsre került sor, ahol nem született meglepetés, az Energia fokozatosan került fölénybe az Aramis ellen. Különösen Csoszánszki Dávid élt: hatalmas gólokat lőtt, futott, harcolt, szerelt, roppant hasznosan játszott. 6-0 után villant meg az Aramis, de ez a villanás csak arra volt elég, hogy szebb legyen az eredmény.
A döntő első fele ámulattal telt. Gólra gól, vezetett a címvédő Goldwin, egyenlített a Bonyhád. Újra vezetett a Goldwin, jött az egyenlítés. A szurkolók még alig ültek le a gólszerző ünneplésekor, máris újra talpra ugorhattak. Elképesztő iram, elképesztő játék, csodagólok – varázslat.
A meccs tele volt különlegességekkel. Ritka, hogy egy csatár és egy kapus gólpárbajt vív: a Goldwin kapusa, Szalánczi Zoltán és Besenyei Ferenc egy ideig egymást váltva lőtte a gólokat, de 3-3 után Besenyei elhúzott.
A Bonyhád harcolt, rohant, de fokozatosan vált görcsössé a játéka, Máté Róbertre nagyon figyelt az ellenfél, és ezúttal Sebestyén Norbert sem tudott villogni. Jaksa Péter ugyan a rengeteg robotolás mellett fejelt egy elképesztően szép gólt, a két órával korábban játszott U19-es döntőn három gólt szerző, a bajnokság legjobbjának választott Preininger Patrik is gólt szerzett, de ekkor már nem volt visszaút. A Goldwin játékosai szinte minden párharcot megnyertek, és ekkor már mindenre jutott elég önbizalom. Parádés megoldások, álomszerű technikai bravúrok, és gólok minden helyzetből.
A meccs pont az volt a magyar strandlabdarúgásnak, amire szüksége volt: nemzetközi szintű közeg, nemzetközi színvonalú mérkőzés, izgalmas, élménygazdag játék és parádés egyéni megoldások – utóbbiak közül ugye emeljük ki az első mondatokban már említett Besenyei ollózást. Ő amúgy külön sztorija volt a döntőnek, amely előtt négy gól volt a hátránya a góllistán Máté Róbert mögött. Aztán lőtt gólt közelről, pöcizve, távolról, büntetőből, meg persze volt az utolsó pillanatokban az a csodagól: a jobb oldalvonaltól, a kapunak háttal állva vette fel a labdát magának, térddel megemelte, majd jobbal, elképesztő mozdulattal ollózott a kapu bal felső sarkába. Varázslatos pillanat, ezzel együtt varázslatos bajnoki döntő volt, valódi sikere ennek a szakágnak.
forrás: mlsz.hu