Magyarország ma este Ausztria ellen mutatkozik be az Európa-bajnokságon (Fotó: AFP)
Az AFP a cikk elején emlékeztet arra, hogy a magyar válogatott „három évtized után jutott ki újból egy nagy nemzetközi futballtornára”, ennek köszönhetően az országba ismét „visszatért a rég elfeledett futball-láz.” Említést tesznek a „mágikus magyarokról” akik az 50-es években a világ labdarúgásának legjobbjainak számítottak, s akik 1954-ben 7-1-re legyőzte Angliát – eleveníti fel a feledhetetlen emléket az AFP. Hozzáteszik: Magyarország mostanra teljesen az Európa-bajnokság lázában ég, ezt mutatja, hogy Budapest belvárosában a válogatott mezek, vagy az albumban gyűjthető matricák is nagy népszerűségnek örvendenek a szurkolók körében. Közben az utazási irodák számtalan ajánlattal bombázzák az utazni vágyó szurkolókat, akik közül mintegy tízezren érkeznek majd Franciaországba a magyar csapat meccseire – hívják fel a figyelmet a riportban. Az AFP felidézi az 1986-os mexikói vb előzményeit és következményeit, amikor a magyar csapat nagy reményekkel vágott neki a tornának, de a Szovjetuniótól az első meccsen 6-0-s vereséget szenvedett, és már az első kör után véget ért számára a torna, ami akkor mérhetetlen nagy csalódást okozott az embereknek. A hírügynökség cikke ezután idézi az FFT főszerkesztőjét, Szöllősi Györgyöt, aki úgy emlékszik vissza: az 1986-os vb előtt az egész ország nagy lelkesedéssel várta a tornát, a 6-0-s vereség után azonban akkora volt a csalódottság, hogy „az emberek elkezdték kidobálni az ablakon a tévéjüket”, és volt időszak, amikor a labdarúgás egyáltalán nem volt divatos az országban. A magyar futball évtizedes hanyatlásának okaira áttérve az AFP azt írja, hogy „a Puskás fémjelezte Aranycsapat 1954-ben elveszítette a vb-döntőt az NSZK-val szemben, és ez a sokkoló vereség hosszantartó rossz közérzetet idézett elő az országban.” Az AFP szerint azóta többek között „a kevés beruházás, a tv-s pénzek rossz elosztása, a korrupció vagy a huliganizmus járult hozzá a magyar labdarúgás rothadásához.” A folytatásban az AFP arról ír, hogy a nagy futballszurkoló hírében álló miniszterelnök, Orbán Viktor vezetésével jelentős stadionépítési beruházások kezdődtek Magyarországon, illetve a jelenlegi szövetségi kapitány, Bernd Storck irányításával egyfajta új szemlélet is kezd meghonosodni a magyar labdarúgásban. „Csoda, hogy kijutottunk!” – idézi az AFP az 53 éves szövetségi kapitányt, akiről külön megemlítik, hogy amikor megérkezett Magyarországra, rögtön keményen bírálta a magyar edzőképzést, és volt bátorsága kijelenteni, hogy „a magyarokba beépült a negatív mentalitás.” A szerző úgy látja, Storck eredményesen vegyíti a tapasztal játékosokat a fiatal tehetségekkel, közülük is Nagy Ádámot is Kleinheisler Lászlót – utóbbit csak „harcias vörösnek” nevezik – emelik ki. Konklúzióként az AFP arról tesz említést, hogy Storck csapata stabilan és szilárdan védekezik, ezért várhatóan mindenki dolgát megnehezíti majd a csoportban, de az elvárásokat most mégis „jobban kordában tartják, mint az 1986-os vb előtt.” Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője szerint a mostani Eb-szereplés nagy hozománya elsősorban az lehet, hogy az utcákon „nemcsak Ronaldo vagy Messi, hanem újra magyar mezekben fognak futkározni a gyerekek”, míg Szöllősi György a riport végén reményét fejezi ki, hogy ha az országban egyre több gyerek kezd el futballozni, akkor már megérte kijutni az Eb-re.
