Vajon az UEFA már rálelt a legjobb lebonyolítási formára? (fotó:primefocusgroup.com)
A ma Európa-ligaként ismert, másodszámú európai kupasorozat sorsa igencsak hányatott. A Bajnokcsapatok Európa-kupájával (BEK) egy időben, 1955-ben jött létre, még Vásárvárosok Kupája (VVK) néven kezdő sorozat mindig az UEFA afféle mostohagyermeke volt a BEK és a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) mögött. Aztán a BEK Bajnokok Ligájává (BL) alakulásával és a KEK 1999-es megszűnésével a szerepe is gyökeresen megváltozott. Harmadik számú nemzetközi kupából másodszámú lett ugyan, de csak a BL „kisöccse”. Történetét áttekintve feltűnik, hogy az UEFA sohasem tudta igazán hová tenni, már a BL előtt sem, és gyakran állatorvosi lóként használta. Lebonyolítási rendszerének jelenleg a 20. (!) variációját használja most az európai szövetség.
Lássuk, hogy alakult át szervezésileg a VVK az évek során a mai Európa-ligáig: I. (1955-58), Vásárvárosok Kupája, 12 csapat, csoportkör+elődöntők+döntő Az első kiírásban, az 1955-56-os sorozatban még jórészt városok között zajlott a küzdelem. A részvevők: Barcelona, Koppenhága, Bécs, Birmingham, Milánó, Zágráb, Lausanne, Lipcse, Köln, London, Frankfurt, Bázel. A 12 csapatot négy csoportba (három-három csapattal) sorsolták, a csoportelsők jutottak tovább az elődöntőbe. Az 1955. december 25-től 1958. május 1-ig tartó, vagyis két és fél éven át zajló sorozat első döntőjét a Barcelona nyerte a London-válogatott ellen 8-2-es összesítéssel (2-2, 6-0).
II. (1958-60), Vásárvárosok Kupája, 16 csapat, végig egyenes kiesés A sorozat második kiírásában a mezőny 12-ről 16 csapatosra bővült, és továbbra is többnyire városok vettek részt, de voltak klubok is. Két és fél helyett már csak másfél évig tartott a sorozat, 1958. szeptember 24-től 1960. április 1-ig. Ismét a Barcelona nyert, ezúttal a Birmingham City ellen. Magyarországot elsőként az Újpesti Dózsa képviselte, amely az első körben 4-3-as összesítéssel vérzett el a Zágráb-válogatott ellen. A 16 csapat küzdelme végig egyenes kieséses rendszerben zajlott, oda-visszavágós mérkőzéseken.
III. (1960-61), Vásárvárosok Kupája, 16 csapat, végig egyenes kiesés (egy idény) 1961-ben máris újabb módosítás: két évről egyre csökkent le a küzdelem időtartama, de ősszel rendezték az oda-visszavágós döntőt. 1961. október 11-én, a döntő visszavágóján a Roma győzelmével zárult a sorozat.
IV. (1961-62), Vásárvárosok Kupája, 32 csapatos, végig egyenes kiesés Megduplázódik a mezőny, 32 csapat vesz részt a küzdelemben, de a döntők továbbra is ősszel vannak, szeptemberben.
V. (1962-64), Vásárvárosok Kupája, 32 csapat, végig egyenes kiesés, tavaszi döntők A VVK harmonizál a BEK-kel és a KEK-kel, és az ősszel kezdődő csatározások tavasz végén-nyár elején érnek véget.
VI. (1964-65), Vásárvárosok Kupája, 48 csapat, végig egyenes kiesés, egymeccses döntő Ismét nő a mezőny, már 48 európai csapat vetélkedik. A 3. forduló után, amikor hat csapat maradt, sorsoltak, és két klub játék nélkül az elődöntőbe jutott, a másik négy megmérkőzött egymással a másik két elődöntős helyért. Az új szisztéma szerencsét hozott nekünk, 1965-ben – mindmáig egyetlen magyar csapatként – a Ferencváros nyert, a torinói döntőben a Juventust győzte le 1-0-ra.
VII. (1965-67), Vásárvárosok Kupája, 48 csapat, végig egyenes kiesés, de kiemelés a 2. körben, kétmeccses döntő Az UEFA csak nem akart rálelni a tökéletes rendszerre, ezért újabb bonyolítás: marad a 48 csapat, de 16 kiemelt csapat volt, amelyek az 1. körben nem léptek pályára. Az első kör 16 továbbjutója és a 16 kiemelt folytatja aztán egyenes kieséses rendszerben. De érdekesség, hogy ebben a 2. körben kiemelt is kaphat kiemelt ellenfelet. A döntőt újra oda-visszavágós alapon rendezik.
VIII. (1967-68), Vásárvárosok Kupája, 48 csapat, végig egyenes kiesés, kiemelés a 3. kör után A butácska rendszer csak egy évet élt, de aztán jött egy még groteszkebb: 48 csapat kezdett, és amikor lement három forduló, vagyis maradt 12 csapat, abból sorsolással négyet kiemeltek, a maradék nyolc játszott egymással, és a négy továbbjutóhoz csatlakozott a negyeddöntőben a négy kiemelt…
IX.(1968-71), Vásárvárosok Kupája, 64 csapat, végig egyenes kiesés Hogy végre megszűnjön a kiemelések igazságtalansága, bővítették a mezőnyt, 64 csapat játszott, tiszta sor, végig egyenes kiesés.
X.(1971-94), UEFA-kupa, 64 csapat, végig egyenes kiesés (1993-tól egymeccses döntő) Micsoda állandóság! És 1971-ben is tulajdonképpen csak a név változott meg, tehát lényegében 1968 és 1994 között változatlan formában bonyolították le a harmadik számú európai kupasorozatot, immár UEFA-kupa néven. Nem szentelünk neki újabb fejezetet, de az 1992-93-as kiírástól kezdve már csak egy mérkőzésből áll a döntő, ez így van napjainkig.
XI. (1994-95), UEFA-kupa, 91 csapat, végig egyenes kiesés, előtte selejtezőkör Jöttek az újabb kísérletezések. A rendszerváltás és a felbomló birodalmak után létrejött sok új ország, valamint a BEK Bajnokok Ligájává alakulása is megkövetelte a létszám bővítését. A selejtezőben 54 csapat feszült egymásnak, a 27 továbbjutó pedig csatlakozott a főtábla 37 csapatához, így alakult ki a 64-es főtábla, ahonnan a szokott módon folytatódott a küzdelem.
XII. (1995-96), UEFA-kupa, 96 csapat, végig egyenes kiesés, előtte selejtezőkör Egy apró módosítás: a selejtezőben 54 helyett 64 csapat vett részt, tehát 32 párharc alakult ki, és a továbbjutó 32 csapat csatlakozott a már a főtáblára sorolt másik 32-höz. A legjobb 64-től szokásos egyenes kiesés.
XIII. (1996-97), UEFA-kupa, 117 csapat, végig egyenes kiesés, a selejtezők előtt előselejtezők Csak nem találja a legjobb lebonyolítást az UEFA! Újabb létszámnövelés, és egy újabb selejtezős kör beiktatása. Az előselejtezőben 54 csapat szerepel, a 27 továbbjutó, kiegészülve 25 kiemelt selejtezős csapattal alkot egy 52 csapatos mezőnyt a selejtezőben. Az innen továbbjutó 26 csapat bejut a főtáblára, ahol már várja őket a 38 kiemelt, így kapjuk meg a 64 legjobbat. Onnantól sima egyenes kiesés.
XIV. (1997-98), UEFA-kupa, 102 csapat, végig egyenes kiesés, két selejtezőkör Újabb módosítás, csökken a létszám, két selejtezőkör után lehet a főtáblára jutni. Az első selejtezőkörben 40 csapat játszik, a 20 továbbjutót várja 16 kiemelt selejtezős csapat, kialakul 18 párosítás, a továbblépők a főtáblára jutnak, ahol 46 kiemelt klub van, így jön ki a 64 csapat. Ezután sima egyenes kiesés.
XV. (1998-99), UEFA-kupa, 104 csapat, végig egyenes kiesés, két selejtezőkör Annyi a változás, hogy a második selejtezőkörben is 20 párharc van, nem 18.
XVI. (1999-2000), UEFA-kupa, 152 csapat, végig egyenes kiesés, egy selejtezőkör A BL kibővült, egyes országokból már négy csapat is indulhatott, a KEK pedig megszűnt, ez jelentősen érintette az UEFA-kupát is. Újabb, számottevő létszámnövekedés következett be, mindent összeadva 152 csapat mutathatta meg magát a sorozatban. A selejtezőben 76 csapat indult, a 38 továbbjutóhoz 58 újabb együttes csatlakozott, így lett 96 tagú a mezőny. Attól kezdve egyenes kiesés révén feleződött a létszám előbb 48-ra, majd 24-re, ekkor csatlakozott a BL-csoportkör után a BL-ből kiesett nyolc csoportharmadik. A legjobb 32 tovább folytatta egyenes kieséses szisztémában.
XVII. (2000-2004), UEFA-kupa, 137 csapat, végig egyenes kiesés, egy selejtezőkör Picit csökkent a létszám, de a lebonyolítás változatlan maradt. A selejtezőben 82 csapat kezdett, a 41 továbbjutóhoz csatlakozott az 1. fordulóban 55 klub, majd az összeállt 96-os mezőny feleződött 24-ig, amikor is jött a nyolc átlépő a BL-ből.
XVIII. (2004-2006), UEFA-kupa, 145 csapat, a legjobb 40 jut a csoportkörbe, a legjobb 32 között egyenes kiesés Vissza a kezdetekhez, újra csoportkör, csak nem éppen az elejétől. Az 1. selejtezőkörben 50 csapat kezd, a 25 továbbjutó a 2. selejtezőkörben kiegészül újabb 39 csapattal, így lesznek 64-en. Az innen továbbjutó 32 feljut a főtáblára, ahol már van 48 kiemelt, összesen tehát 80-an kezdik a főtáblát. Ez feleződik 40-re, és ekkor jön egy csoportkör, nyolc csoporttal, csoportonként 5 csapattal. A csoportban a csapatok minden ellenféllel csak egy meccset játszanak. A 40-ből 24 továbbjut a csoporthoz, hozzájuk csatlakozik a BL-ből kieső nyolc csoportharmadik, így áll össze a 32. Utána egyenes kiesés. Huh…
XIX. (2007-2009), UEFA-kupa, 123 csapat, a legjobb 40 jut a csoportkörbe, a legjobb 32 között egyenes kiesés Kisebb változás: 12 csapat előselejtezőt játszik, a továbbjutó 6 együttes csatlakozik az 1. selejtezőkör 68 csapatához. Az így kialakult 74 csapatos mezőny feleződik, a 37 továbbjutóhoz újabb 27 csapat társul a 2. selejtezőkörben. Ekkor 64-en vannak, a párosítások győztese továbbjut a 32 közé. A nyolc kiemelt nagycsapat ekkor csatlakozik, 40 csapatossá válik így a mezőny, és innentől változatlan: csoportkör, egyenes kiesés…
XX. (2009-), Európa-liga, 159-162 csapat, három selejtezőkör, egy playoff-kör, a legjobb 48 jut a csoportkörbe, a legjobb 32 között egyenes kiesés 2009-ben állt össze a ma is használatos lebonyolítási rendszer. A létszám némileg változik évről évre, 159 és 162 csapat között mozog. Van három selejtezőkör, utána egy playoff-kör a csoportkörbe jutásért. A csoportkörbe 48 csapat jut be, 12 csoport van, négy-négy csapattal. Oda-visszavágós meccsek minden csoportellenfél ellen. A két csoportelső továbbjut, így alakult ki a 24 csapat, amelyhez a nyolc BL-ből kieső csoportharmadik társul. A legjobb 32 között egyenes kiesés. Bodnár Zalán
