Várhidi Pál (1931-2015)
Ma a magyar válogatott kijuthat az Európa-bajnokságra. A norvégok elleni pótselejtező-visszavágó előtt gyászszünet lesz, illetve a játékosok fekete karszalaggal lépnek pályára a párizsi terrortámadások miatt, az áldozatok emlékére.
Nekünk ugyanakkor még több okunk van arra, hogy gyászoljunk: mint ismert, az első, csütörtöki meccs napján hunyt el két válogatott labdarúgó, Fülöp Márton és Várhidi Pál.
Várhidi Pálról a FourFourTwo magazin állandó jegyzetírója emlékezett meg honlapunkon, ez itt olvasható.
Fülöp Mártonról pedig a FourFourTwo korábbi szerzője, Csepelyi Adrienn írt megható nekrológot a Népszabadságban.
A Népszabadság honlapjára, a nol.hu-ra feltett cikket megosztjuk most:
Fülöp Márton halálára
Harminckét esztendős korában, súlyos betegség után elhunyt Fülöp Márton 24-szeres magyar válogatott labdarúgó. A kapus a BVSC-ben kezdte a pályafutását, az MTK-ban mutatkozott be a felnőttek között. A többi közt játszott a Tottenham Hotspur, a Sunderland, a Coventry, a Manchester City, az Ipswich Town és a West Bromwich Albion együttesében. Pályafutását az Aszterasz Tripoliszban fejezte be. Itt futballozott 2013-ban, amikor rákot diagnosztizáltak nála.
Mi legyen a töltött paprikával, Marci? Ez volt a megállapodás: az utolsó sugárkezelés után ünneplünk egy nagy fazék töltött paprikával. Minden rendben, korán elkaptuk. Így közölted a hírt, úgyhogy beütemeztük a paprikát. Aztán újabb kezelések jöttek, tolódott az ünnepi ebéd (tudom, erre most lenne egy trollfocis poénod), de vészforgatókönyv nem volt. Jobb lenne most, ha kevésbé lehetett volna téged kedvelni. De minél több rólad írt cikket olvasok vissza, annál igazságtalanabbnak tetszik ez az egész. Árvízkárosultak javára felajánlott egymillió forint. Egyetem. Kedves üzenet az MTK női csapatának. A gól nélkül lehozott Arsenal elleni bajnoki a Man Cityben. A West Ham elleni idegenbeli meccs, amikor Manchesterben maradt a stoplisod, és egész Kelet-Londonban nem találtak csukát a méretedben, úgyhogy az ellenfél harmadik számú kapusának a cipőjében játszottál, ami másfél számmal nagyobb volt a lábadnál. Hogy röhögtünk! Mindig röhögtünk.
Legutóbbi beszélgetésünkkor azt mondtad valamire: amikor meggyógyulok. Holnap? – kérdeztem. Azt felelted: tegnap.
Csepelyi Adrienn
(nol.hu)
