A fűzős bőrlabda nyoma a lábfejen

---

Vidéken élet és halál kéz a kézben jár. Ennek egyik legszemléletesebb példája, hogy a futballpálya gyakran a temető mellett van, miként a Vas megyei Nagykölkeden is, ahol felnőtt és megismerkedett a futballal az egyik legjelentősebb magyar játékos és edző, Novák Dezső. „Jákon születtem, de még egészen kicsi koromban Nagykölkedre költöztünk, ott kezdtem el focizni” – mondja a FourFourTwo-nak a 74 éves Novák Dezső, a Ferencváros legendája, aki VVK-t, négy magyar bajnoki címet, Magyar Népköztársasági Kupát is nyert a zöld-fehérekkel, a válogatottal pedig kétszer volt olimpiai bajnok, egyszer pedig Eb-bronzérmes. „A háború utáni első évekről van szó, 1946-ban vagy 1947-ben mentem ki először a focipályára, kergetni a labdát a többiekkel. Nemigen volt akkoriban gyerekként más dolgunk, csak a tanulás meg egy kis házimunka, de azt meg nem nagyon csináltuk meg. Még ki sem tavaszodott, már rohantunk is játszani. A szüleim sokszor megvertek, mert elfociztam az időt, de elviseltem, és másnap ugyanúgy ment is tovább minden.”