Szöveg Nick Judd
Az idei szezon kezdetén (cikkünk 2010-ben készült – a szek.) az egyik mérkőzésnapnak a Keresztapák és Úriemberek Klubja volt a szponzora. Képviselőik között volt három sztriptíztáncosnő is. Amikor kimentünk az oldalvonalhoz, hogy hangulatot teremtsünk a meccs előtt, egyikük megkért, hogy vegyem fel a hátamra. Hamar kiderült, hogy nem visel semmit a miniszoknyája alatt. Az egész stadion felvillanyozódott…
Néhány évvel ezelőtt Rockin’-t meghívták a Children in Need (évente egyszeri jótékonysági gyűjtés a BBC-n – a szerk.) előtti Blue Peterbe, a tv-csatorna gyerekműsorába. Néhány kabalafigura egy másik öltözőben készülődött. Át akartunk menni köszönni nekik, de amikor bekopogtam az ajtón, a Girls Aloud énekese, egyben Ashley Cole felesége, Cheryl Cole nyitotta ki az ajtót. Ott álltunk teljes „harci díszben”, ők meg hajcsavarókkal a fejükön bámultak ránk. Az egyik kabalának elég kemény farka volt, és ahogy ki akart fordulni a szobából, leverte a lányok étellel teli tálcáját az asztalról. Menedzserük szabályosan kikergetett minket a folyósóra, tisztára olyan volt, mint a Folytassa… filmsorozat egy-egy epizódja.
Nemrégiben egy bevásárlóközpont meghívott, hogy ünnepélyesen kapcsoljam fel a karácsonyi világítást. Azután keresztülsétáltam a plázán. Természetemből adódóan útközben összekócoltam néhány ember séróját, leütöttem pár kalapot a fejükről. Amikor ezt tettem egy férfival – aki a gyerekével nézelődött –, nemcsak a fehér kalapját vertem le, hanem a vörösesszőke parókáját is. Nem volt mit tenni, elrohantam…
Egy esti meccsünk után az öltözőfolyosón hallottam, hogy az ellenfél csapatának menedzsere épp játékosait szidta. Amikor elmentem az ajtajuk előtt, ezt mondta: „Teljesen el vagytok szállva magatoktól, még az a nyamvadt Robin is többet csinálna nálatok…”.
Egyszer azzal próbált csorbát ejteni Rockin’ hírnevén helyi újságjukban, hogy nem lesz képes végigfutni a kabalák Grand National viadalán (ez olyan, mint a híres lóverseny, csak mi versenyzünk). Lényeg a lényeg, megnyerte a „futamot”, Swindon 1, Oxford 0!
„A Reading drukkerei gyakran kántálják nekem Doris Day dalát: „When the red, red robin goes bob, bob bobbing along… shoot the bastard!” (Mikor a vö-vö-vörösbegy, a-a- angolnázni megy, lődd le a taplót!)
Elsősorban a hazai mérkőzéseken dolgozom, de néha elutazom idegenbe is. Emlékszem, egyszer a Colchester ellen kitaláltam, hogy lespriccelem az ellenfél egyik játékosát egy szódásüveggel. Azonban kiderült, hogy Lucozade energiaital volt az üvegben, nem víz… Nem igazán örült…
Meghiúsult sassütés
Szöveg Bernau Péter
Magyarországon a Fradi Zöld Sas volt az első kabalaállat, immár 19 éve (cikkünk 2010-ben készült – a szerk.) szórakoztatja a szurkolókat. Talán a ferencvárosi drukkerek sem tudják, hogy a legendás amerikai profi kosarasnak, Kareem Abdul-Jabbarnak köszönhetően van kabalaállata a legnagyobb szurkolótáború magyar klubnak.
Rendszeresen jártam Los Angelesben, egy barátom jól ismerte a kiváló játékost. Amikor hármasban voltunk, Jabbar megkérdezte, melyik csapat a kedvencem, és mi a kabalaállatunk – mondta Szever János, a Fradi Sas kitalálója, aki most már nyugdíjas, több mint tíz évig dolgozott a fóti filmgyárban. – Olyan meggyőzően beszélt a kabala fontosságáról, hogy elhatároztam, kedvenc klubomnak, a Fradinak is lesz egy. Amikor hazajöttem, felkerestem Szívós Istvánt, az egyesület akkori elnökét, aki támogatta az ötletet.
Hogyan esett a választás a Sasra?
Kint láttam egy kirakatban, és annyira megtetszett, hogy eldöntöttem, a Fradinak ezt akarom. Akkoriban nálunk még nem lehetett ilyet csináltatni, ezért Bécs mellett gyártották le az első Fradi Sast, melynek tervrajza három napig készült.
Ön is volt Sas?
Soha nem öltöztem be, de nem volt gond találni valakit, aki szívesen felveszi a jelmezt.
Külföldön a kabalaállatok gyakran idegenbe is elkísérik a csapatot, nálunk ez miért nincs így?
Az élvonalban a rendőrség biztonsági okokból nem engedi, de amikor a másodosztályban játszott a klub, több meccsre is elutazott a Sas, és mindenhol nagy szeretettel fogadták.
Egyszer sem támadták meg?
Amikor az Újpest jött az Üllői útra, szurkolói sokszor megpróbálták eltalálni, másokkal nem volt ilyen gondunk. Az újpestiekhez kapcsolódik egy másik történet is: az egyik Fradi–Újpest előtt felhívott egy lila drukker, hogy ötszázezer forintért megvenné a Sas jelmezét. Biztos vagyok benne, hogy elégették volna a meccsen. Természetesen nem mentem bele az üzletbe, a Fradi kabalájának értékét nem lehet pénzben kifejezni.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2010. augusztusi lapszámában.)
