A két brazil portás rivalizálása azért is különleges, mert csapataik is éppen egymás ellen állnak harcban az angol bajnoki címért. Alisson a Liverpool sikeréért, Ederson pedig a Manchester Cityért tesz rengeteget hétről hétre.
Dida szerint a két kapus nemcsak a hatalmas bravúrok miatt emelkedik ki a modern mezőnyből, hanem azért is, mert mindketten kiválóan bánnak lábbal a labdával, márpedig ez a mai futballban elengedhetetlenül fontos szempont – számolt be róla anyalapunk honlapja, a FourFourTwo.com.
„A brazil kapusok minősége minden bizonnyal emelkedett az elmúlt években, amit a legjobban ez a két név erősít meg” – jelentette ki Dida egy interjúban.
Az AC Milan korábbi kapusa szerint Alisson és Ederson is rendelkezik azokkal az erényekkel, amelyek elengedhetetlenül fontosak a modern labdarúgásban: „A modern kapusok technikája most már magában foglalja a lábbal történő játékot, valamint a meccsek még mélyebb olvasását.”
„Természetes, hogy a brazil kapusok nemzetközi szinten is megállják a helyüket, versenyképesek. Habár megemlíteném, hogy jelenleg igen sok kiemelkedő képességű kapus van, mindenek előtt az AC Milan portását, Gigio Donnarummát mondanám” – tette hozzá Dida.
Dida az interjú további részében visszaemlékezett pályafutása egyik legrosszabb éjszakájára, a 2005-ös Bajnokok Ligája döntőjére, amikor a Milan már 3-0-ra is vezetett a Liverpool ellen, de a végén tizenegyesrúgások után mégis a Vörösök szerezték meg a legrangosabb európai klubtrófeát:
„Minden hihetetlenül gyorsan történt. Mintha csak hirtelen jött volna egy áramszünet” – idézte fel az isztambuli finálét. „Sosem éltem át olyan pillanatokat, mint akkor a második félidőben. Olyan volt, mint egy kész rémálom. Sokféle módon megnyerhetsz vagy elveszíthetsz bizonyos meccseket, azonban azt az estét sosem lehet majd elfelejteni.”
„Természetesen más lett volna a meccs végeredménye, ha Xabi Alonso nem talál a kapuba azt követően, hogy megfogtam a büntetőjét. Néha persze visszagondolok ezekre a pillanatokra, azonban ha nem is törülhetjük ki az emlékeinkből, meg kell próbálni továbblépni.”
„Ugyanakkor sosem fogom elfelejteni a 2007-es döntőt, az igazi örömöt” – tette még hozzá Dida.
