Vannak klubok, amelyek belerokkantak volna abba, ami 2019 nyarán történt velük.
A klubot kizárták az átigazolási piacról a fiatalkorú játékosok szerződtetésének szabályszegése miatt, Eden Hazard a Real Madridhoz igazolt, Maurizio Sarri vezetőedző pedig elfogadta a Juventus ajánlatát.
Ahogy a Chelsea áll 2020 februárjában, a hármas sorscsapás után őszintén szólva: csodálatos. A Premier League-ben ott vannak a negyedik helyen, és a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében a Bayern Münchennel mérkőzhetnek meg. A szurkolók már korántsem látják olyan borúsan a jövőt.
A klub, amely hosszú éveken át szupersztár edzőket foglalkoztatott, egy szinte újoncnak adta a munkát. A klub, amely egy időben a legtöbbet költötte a világon, immár az akadémiájára is támaszkodik. A klub, amely korábban azonnali sikereket akart olyan edzőzseniktől, mint José Mourinho, Antonio Conte vagy Guus Hiddink, megtanult türelmesnek lenni.
Tegye fel a kezét, aki úgy gondolta: a Chelsea így reagál majd arra, hogy Florentini Pérez magához csábította Eden Hazard-t!
De annak ellenére, hogy a Chelsea-projekt rendkívül rokonszenves, a keretben tátongó lyukak mindig magukban hordozzák a bukás veszélyét.
Mauricio Pochettino Tottenhamje relevánsan összehasonlíható a Chelsea-val, és nem csak az a kérdés, hogy a közönség hogyan véleményezte egy fiatal edző munkáját, hanem a tendenciák is lényegesek. Mint Pochettino, Lampard is erős 4-2-3-1-es rendszert alkalmaz, amelynek a vázát saját nevelésű fiatalok alkotják (a Spursnáél Dele Alli és Harry Kane, a Chelsea-nél Mason Mount és Tammy Abraham). Magas védők, nyomásgyakorlás a középpályán, letámadás, nagy intenzitás – mindezek jó benyomást keltenek.
A képet azonban egy olyan játékos teheti teljessé a Stamford Bridge-en, mint az Ajaxból a nyáron érkező Hakim Zijes. A támadószekcióból ugyanis eddig hiányzott valami plusz. Méghozzá a jobb oldalról. A Chelsea az utóbbi időben egyértelműen túlterhelte a bal oldalt, ahol Hazard-t próbálták pótolni. A támadó középpályások és csatárok közül Callum Hudson-Odoi formája ingadozó, Willian szinte használhatatlan a jobb oldalon; Christian Pulisic játéka visszaesett a reményteli kezdet után, és Mason Mount egyszerűen még nem terhelhető túl. Mateo Kovacicnak és Jorginhónak pedig túl sok dolga van a középpályán ahhoz, hogy a támadásszervezésre is jusson energiájuk.
A 26 éves Zijes már évek óta bizonyít, viszont még nincs a csúcson – amelyre épp a Chelsea-nél érhet fel. A válla elég széles, hogy elviselje azt a terhet, hogy tőle várják a váratlan, a kreatív húzásokat. Bebizonyította már a Bajnokok Ligájában is az Ajaxban, hogy képes erre.
És valószínűleg emiatt van most rá égetően szüksége a Chelsea-nek. Ahhoz, hogy a londoni Kékek újra a legmagasabb célokért küzdhessenek, ilyen játékosokat is be kell szerezniük. Zijes illik a rendszerbe, problémát legfeljebb az okozhat, hogy miután a Chelsea-ben jobban szem előtt lesz, hogyan védhető meg a Real Madrid vagy a Barcelona csábításától.
De arról a hídról majd akkor kell leugrani.
Forrás: FourFourTwo.com
