5. JEAN-PIERRE PAPIN, FC PORTO – AC MILAN, 1992/93
A portugál alakulat senkinek sem kegyelmezett az éppen újjáalakult Bajnokok Ligája csoportköréig, előbb a luxemburgi Union Luxembourgon gázolt át 9-1-es összesítéssel, majd 6-2-essel a svájci FC Sionon. Aztán jött a B jelű négyes, benne az AC Milannal, amely már egy egészen másik ligát képviselt.
Maga az egygólos hazai vereség nem volt sem vállalhatatlan, sem szégyenteljes, sem ciki, de az éppen akkor tízmillió fontos rekordösszegért igazolt francia Jean-Pierre Papin azért csak varázsolt egy óriásit Portugáliában. Az olasz csapat egyébként mind a hat meccsét megnyerte a B-csoportban, és egészen a döntőig menetelt, ahol az Olympique Marseille állította meg őket.
4. ARJEN ROBBEN, MANCHESTER UNITED – BAYERN MÜNCHEN, 2009/10
A Vörös Ördögök 2-1-re kaptak csak ki a bajorok otthonában a BL-negyeddötő első meccsén, és a visszavágó első félidejében úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben, miután Darron Gibson és Nani is betalált, utóbbi ráadásul kétszer, így már 3-0 volt az angolok előnye. Ivica Olic ugyan szépített a szünetig, ami már növelte a feszültséget a hazaiakban.
Az pedig pláne, hogy Rafael az 50. percben megkapta a második sárga lapját is, így negyven perccel a meccs vége előtt emberhátrányba került a United. Tizenhat perc volt már csak hátra, amikor lecsapott a tizenhatosnál magányosan várakozó Arjen Robben, aki Franck Ribéry bal oldali szöglete után senkitől sem zavartatva küldte a labdát jobba alsóba – a Bayernt pedig az elődöntőbe.
3. MICHAEL ESSIEN, CHELSEA – BARCELONA, 2008/09
A Chelsea ghánai középpályásnak pechjére ez a meccs nem róla maradt emlékezetes, hanem csapattárásról Didier Drogbáról és a bíróról, Tom Henning Övrebőről, igaz ennek valószínűleg egyikük sem örül. „Ki***ott szégyen!” – füstölgött az elefántcsontparti csatár a visszavágó végén élő egyenes adásban, miután Andrés Iniesta 93. percben szerzett találatával a Barca jutott a BL-döntőbe.
Ő viszont inkább egy jogos büntetőt kért számon a játékvezetőn, ezért üvöltött a kamerába a lefújás után. Pedig Michael Essien kilencedik percben lőtt óriási, húszméteres, kapufás kapásgólja után még minden rózsásabb volt a Stamford Bridge-en. De ma már mindenki arra emlékszik leginkább hogy Drogba három-, José Bosingwa kétmeccses eltiltást kapott, Övrebö pedig halálos fenyegetéseket, ami miatt 2010-ben abba is hagyta a játékvezetést.
2. CLAUDIO LÓPEZ, PSV – VALENCIA, 1999/00
„Kily González volt az első csapattársam, aki odajött hozzám, és meghajolt, mintegy jelezve, hogy ez nem egy átlagos gól volt” – mesélte Claudio López a FourFourTwo-nak 2012-ben. És valóban nem volt az, az argentin támadó a válla fölött azt nézte, hogyan száll felé Amadeo Carboni távoli szabadrúgása.
Aztán megfordult, és a meglepett Ronald Waterreus felett a léc alá bombázta a labdát, mindezt a negyedik percben. Amit aztán Ruud van Nistelrooy tizenegyesből kiegyenlített, de a spanyolok végül a párizsi döntőig meneteltek, ahol a Real Madridtól 3-0-s vereséget szenvedtek.
1. ZINEDINE ZIDANE, BAYER LEVERKUSEN – REAL MADRID, 2000/01
Azt mondják, a félidei szünet előtt gólt szerezni a legjobb, elsősorban lélektani szempontból. És vajon mint mondanak akkor, ha ez a gól a Bajnokok Ligája döntőjében esik, és azzal szerzi meg a vezetést a csapat? És ha később ezzel a góllal meg is nyeri a finálét? Nos, Zinedine Zidane-nal éppen ez történt.
Pedig úgy tűnt, Robert Carlos felhőpassza nem könnyítette meg Zizou helyzetét, az ívelt beadás az égből pottyant lefelé. De ez láthatólag nem nagyon zavarta a francia középpályást, aki megállt a tizenhatos vonalán kicsit belül, szeme a labdán, egy kicsit elfordította a testét, de csak hogy ideális szögben várja a labdát, majd bődületes, ballábas bombával mattolta Hans-Hörg Buttot.
„Sosem tudtam így eltalálni – mondta a meccs után Zidane. – Soha. Próbálgattam edzéseken, de sosem sikerült. Akkor és ott viszont tökéletes volt, aznap végre megtörtént.”
Forrás: FourFourTwo.com
