9 menedzser, aki Wenger örökébe léphet

1. MASSIMILIANO ALLEGRI

A Juventus jelenleg is nagy versenyt fut a Napolival az olasz bajnoki címért, aminek végén jó esély van rá, hogy a torinóiak sorozatban hetedszer is megnyerik majd a Scudettót. Ennek ellenére könnyen lehet, hogy Allegri az idény végén új kihívások után néz. A szakember a teljesen ismeretlen Aglianesénél kezdte edzői pályafutását, majd hét évvel később már egy igazi nagyágyúnál, az AC Milan kispadján találta magát.

A csapat gyenge szereplése miatt 2014 januárjában menesztették a piros-feketéktől, de nem maradt sokáig állás nélkül, mert hamarosan átvette a Juventus irányítását, ahol eddig minden egyes idényben megnyerte a bajnokságot, sőt kétszer a BL-döntőig is elvezette a Zebrákat. Alapvetően szereti, ha csapatai sokat birtokolják a labdát, emellett a masszív védekezés híve – ezek alapján pedig esetleg illene is az Arsenal profiljába.

2. CARLO ANCELOTTI

Egy időben úgy írtak róla a sajtóban, mint akinek a legnagyobb esélye van Wenger örökébe lépni. Legutóbbi klubjától, a Bayern Münchentől nemrég elbocsátották, ám mivel kitűnő dicsőséglistával büszkélkedik, nem meglepetés, hogy felkeltette az Arsenal vezetőségének figyelmét. A Milan kispadján nyolc évet húzott le, ez alatt két bajnoki címet szerzett, és ugyanennyiszer megnyerte a Bajnokok Ligáját is. Edzői pályafutásának milánói szakasza végül 423 meccs után zárult le, ezután következett a Chelsea, ahol rögtön az első évben bajnokságot és kupát nyert a csapattal.

A második idény azonban már nem sikerült ilyen fényesen, így végül kiebrudalták a londoni klubtól. Később a PSG-nél is sikeres volt hazai fronton, Európában azonban nem sikerült a nagy áttörés – ez később, a Real Madrid edzőjeként adatott meg ismét számára. A Décima megnyerése után azonban a 2015-2016-is idényben a Real trófea nélkül maradt, Ancelotti pedig nem folytathatta a munkát a spanyol fővárosban. Carlettóról köztudott, hogy verhetetlen a játékosok mentorálásában, megjelenése nyugalmat sugároz, és a legnehezebb öltözői helyzeteken is úrrá tud lenni. Lehet, hogy az Arsenalnak most éppen erre lenne a legnagyobb szüksége.

3. DIEGO SIMEONE

Bár az argentin szakember nemrég 2020-ig meghosszabbította szerződését az Atlético Madridnál, a madarak azt csiripelik, hogy még mindig az egyik várományosa az Arsenal-kispadnak. Erőtől duzzadó, már-már agresszív mentalitása a Wenger által képviselt stílus tökéletes ellentéte, ám lehet, hogy az Arsenalnál pont egy ilyen radikális változás hozhatja meg az áttörést, a várt trófeákat. Simeone irányítása alatt az Atlético évek óta meghatározó csapat Európában, a spanyol bajnokságban pedig riválisa tudott lenni a Real Madrid és a Barcelona kettősének, amelyre évtizedek óta nem volt példa a La Ligában.

Az Európa-liga megnyerése után Simeone kétszer is a BL-döntőig vitte az Atléticót, és a 2013-2014-es idényben bombameglepetésre a bajnoki címet is megnyerte a Matracosokkal. Nyilatkozatai alapján úgy tűnik, az argentin szakember nem nagyon hajlik arra, hogy elhagyja a spanyol fővárost, egy új, ígéretes projekt – amelyet talán az Arsenalnál is elkezdhetne – azonban nem kizárt, hogy változtatna elképzelésein.

4. JOACHIM LÖW

A Löw által vezetett német válogatott a nyári oroszországi világbajnokság egyik legnagyobb esélyese, egy sikeres finis pedig megteremtheti a tökéletes alkalmat ahhoz, hogy az 57 éves szakember kimondja: itt az ideje továbbállni. Logikus lépés lenne, hiszen immáron 12 éve irányítja a válogatottat, és a közismert támadófutballja nyilvánvalóan passzolna az Arsenal értékrendjéhez. Löw még 2006-ban vette át a német csapat irányítását, azt követően, hogy előtte Jürgen Klinsmann segítőjeként bontogatta szárnyait.

A nagy tornákat figyelembe véve három elődöntőt (2010, 2012, 2016) bukott el, a 2008-as Európa-bajnokságon a döntőben maradt alul Spanyolországgal szemben, a 2014-es világbajnokságon azonban Mario Götze hosszabbításban szerzett találatának köszönhetően felért a csúcsra. Edzői pályafutását már nagyon régen, még 1994-ben indította, német klubcsapatainál felemás eredményeket ért el, később pedig Ausztriában és Törökországban is dolgozott.

5. THOMAS TUCHEL

A 44 éves mestert 2015-ben azzal a feladattal nevezték ki Jürgen Klopp helyére a Borussia Dortmundnál, hogy adjon új impulzusokat a játékosoknak, és valamelyest élessze fel az együttest. Jellemző volt rá, hogy bátran változtatta a taktikai formációkat, és rendszeresen képes volt kihozni a legjobbat a csapatából – különösen Pierre-Emerick Aubameyangból, aki most épp az Arsenalt erősíti. A 2015-2016-os idény végén a második helyen végzett a BVB-vel, az ezt követő idényben pedig a harmadik helyre futott be a csapattal, és annak ellenére, hogy 2017 májusában megnyerte a Német Kupát, váratlanul, némileg talán igazságtalanul, elbocsátották.

Kevesen tudják, hogy Tuchel edzői pályafutása még az Augsburg II-nél kezdődött 2007-ben, jó egy évtizeddel azután, hogy nem túl ismert játékos-pályafutása véget ért. Később a Mainznál tette le a névjegyét, és itt olyannyira sikeres volt, hogy a 2010-2011-es idényben a bravúros ötödik helyet szerezte meg a csapattal. Kedveli a tetszetős futballt, jó a játékosok fejlesztésében, ezek a jellemzők pedig párhuzamot mutatnak az Arsenal jól ismert felfogásával. Tuchelt egyébként a PSG-vel is szóba hozták, Londonban azonban alighanem hosszabb projektben gondolkodhatna.

6. JULIAN NAGELSMANN

Nagelsmannt sokan a jövő egyik lehetséges sztáredzőjének tartják, az Arsenal pedig jó kiindulópontnak tűnik ahhoz, ha később egy még nagyobb csapatnál is szeretne bizonyítani. Mondjuk nem mindennapi, hogy a csupán 30 éves szakember fiatalabb, mint Laurent Koscielny vagy Petr Cech, ami adott esetben problémákat is szülhet az öltözőben. Emlékezetes: André Villas-Boas annak idején hasonló helyzetben már belebukott a Chelsea irányításába, és ez a kockázat fennállna az Arsenalnál is, amit nem biztos, hogy megengedhetnek maguknak az Ágyúsok.

A szerénysége mindenesetre díjazandó: „Carlo Ancelotti több címet nyert, mint ahány alsó gatyám és pólóm van a szekrényemben” – nyilatkozta korábban. A fiatal tréner eredményeire amúgy nem lehet panasz, hiszen az előző idényben a negyedik helyet szerezte meg a Hoffenheimmel, ami BL-selejtezőt jelentett, igaz, ott a Liverpoollal szemben már elvérzett a nemzetközi szinten teljesen tapasztalatlan együttesével. Mindenesetre nem lehet mit mondani, csak azt, hogy a Hoffenheim-szurkolók nagyon elégedettek a mester munkájával.

7. PATRICK VIEIRA

Ki ne emlékezne, hogy Vieira volt az Arsenal csapatkapitánya abban a történelmi idényben, amikor az Ágyúsok veretlenül nyerték meg a Premier League-et. A francia ezután, 2005-ben hagyta el Londont, majd később szerepelt a Juventusban, az Interben és a Manchester Cityben is, mígnem 2011-ben szögre akasztotta a stoplist.

Újabban pedig edzősködésre adta a fejét, 2015-ben kinevezték a New York City FC élére, és mindjárt a keleti konferencia második helyén zárt a csapattal. Az nem meglepetés, hogy mint egykori Arsenal-kedvenc és vezéregyéniség, elkezdték emlegetni a potenciális Wenger-jelöltek között, mégis ebben a helyzetben az Ágyúsoknak inkább egy tapasztaltabb jelöltre lenne szükségük.

8. THIERRY HENRY

Az Arsenal-szurkolók bálványa mostanság a Sky Sports szakkommentátoraként tűnik fel rendszeresen a képernyőn, azt követően, hogy 2014-ben bejelentette visszavonulását. Azt is tudni lehet azonban róla, hogy egy nap edzőként is szeretné majd megméretni magát, s ezt előkészítendő 2016. augusztusában elkezdett Roberto Martínez asszisztenseként dolgozni a vb-résztvevő belga válogatottnál.

Az UEFA pro licenc-szel a kezében Henry hamarosan megpróbálhatja megismételni azt, amit Zinedine Zidane a Real Madridnál: edzőként is sikerre vezetni volt, szeretett csapatát. Mégis, figyelembe véve az Arsenal törékeny helyzetét, talán túl korán jönne számára ez a kihívás.

9. EDDIE HOWE

A legkevésbé ismert név a listán. Játékosként több mint kétszáz meccsen lépett pályára a Bournemouthban, amely a szíve csapata. Magától értetődő, hogy edzőként is itt tette le eleddig leginkább a névjegyét: először 2008 és 2011 között irányította az együttest, majd miután egy rövid ideig a Burnleyt is vezette, ismét visszatért az első állomáshelyére. Kétségtelen, hogy van tapasztalata a Premier League-ben és az angol futballban, de az Arsenal minden értelemben túl korai, és túl nagy falat lenne számára.

(Készült a FourFourTwo.com cikke alapján.)