Interjú Bodnár Zalán Fotó Tumbász Hédi
Foglalkozása: szövetségi ellenőr
Neve: Péter Zoltán Kora: 60 év
Miből áll pontosan a munkája az MLSZ mérkőzésellenőreként? A kívülállók számára leginkább csak az tűnik fel, hogy ön és a kollégái bőszen jegyzetelni kezdenek, amikor a stadionokban gyűlölködő rigmusok hangzanak fel, vagy eldurran egy hanggránát.
Az is része a dolognak, igen, de természetesen jóval sokrétűbb tevékenységről van szó, összefoglalni is nehéz, hogy mennyi mindent lefed. Mindent ellenőriznem kell a reklámtáblák elhelyezésétől kezdve az öltözőkön, az orvosi szobákon vagy a pálya állapotán át egészen a tévékamerák megfelelő számáig és helyéig. Viccesen azt szoktam válaszolni erre a kérdésre, hogy még a női mosdóba is be kell néznem. Tulajdonképpen én képviselem a szövetséget a mérkőzéseken. Ügyelnem kell arra, hogy mindent betartson a rendező klub, amit az MLSZ versenykiírása és szabályzata előír.
Hogyan néz ki egy „bevetési” napja?
Zalaegerszegen élek, és a dunántúli területek tartoznak hozzám, legtávolabb Budapestre küldenek meccsre. Legalább két órával a mérkőzés kezdete előtt már kinn kell lenni a stadionban, szeretem precízen, aprólékosan végezni a munkámat. Megérkezésem után felveszem a kapcsolatot a biztonsági igazgatóval, a főrendezővel és a technikai vezetővel. Pontról pontra haladok, és ellenőrzök mindent. Meccs közben a játékot is figyelnem kell, feljegyzem, ki kapott sárga vagy piros lapot és miért, mérkőzés után egyeztetek a játékvezetőkkel is, megkérdem, mit tapasztaltak, adódott-e bármilyen gondjuk. Az öltözőkbe is bemegyek, érdeklődöm az esetleges sérülések felől, ha vannak, azokat is adminisztrálom.
A mérkőzés után pedig letesz egy jelentést az MLSZ asztalára?
Tulajdonképpen igen, ha nem is szó szerint: van egy többoldalas nyomtatvány, amit kitöltve elektronikusan átküldünk az MLSZ-nek. Csiki Károly a szövetségi ellenőrök vezetője, ő jelöli ki mindig, ki melyik mérkőzésre megy, és ő is ellenőrzi a munkánkat.
Az ellenőrt is ellenőrzik?
Természetesen. Kiértékelik a munkánkat, pontos visszajelzéseket kapunk, és félévente felmérőt írunk a tudnivalókból.
Mindent ön sem láthat a stadionban. Mit tesz, ha például az öltözőfolyosón történik valamilyen botrányos jelenet, miközben ön még a lelátón van?
Ilyen esetben informálódnom kell, mindenekelőtt a játékvezetőtől. A lehető legtöbb információt be kell gyűjtenem, mert az én jelentésem is megy a Fegyelmi Bizottság elé is, így az abban leírtaknak következményei lehetnek.
Mint ahogy a sportszervezetek is az alapján kaphatnak büntetést, amiket ön a stadionban tapasztal.
Pontosan. Ahogy arról érintőlegesen már esett szó, pontosan dokumentálnom kell, ha a szurkolók sportszerűtlenül viselkednek, nem elfogadható rigmusokat skandálnak, illetlen feliratokat tűznek ki, pirotechnikai eszközöket használnak, ócsárolják az ellenfelet vagy adott esetben a szövetséget. Még azt is feljegyzem, hogy a helyi hangosközlőnek hányszor kellett sportszerű szurkolásra felszólítania a drukkereket.
Honnan jött ez a lehetőség, és mióta csinálja?
Hét éve. Csányi Sándor elnök úr vezette be, hogy ezt a feladatkört olyanok töltsék be, akiknek jelentős futballmúltjuk van, lehetőleg válogatott játékosok voltak korábban. Huszonnyolcszor viseltem a címeres mezt, szerepeltem világbajnokságon, visszavonulásom után pedig csináltam mindenfélét, még pálinkafőzdében is dolgoztam vagy edzősködtem, még női csapatnál is. Amikor Csiki Károly megkeresett, és felkért erre a munkára, eleinte nem akartam elfogadni, de meggyőzött, és nem bántam meg, sokáig a futball töltötte ki az életemet, örülök, hogy ebben a számomra oly ismerős közegben maradhattam.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2018. novemberi lapszámában.)
