Szöveg Szilágyi Lászó Fotó FFT, pfla.hu
FOGLALKOZÁSA Vizuális tervező
NEVE Marc Belteky KORA 23 év
Hogyan lesz valakiből vizuális tervező? Gondolom, te is focista akartál lenni.
Persze, ha valaki megkérdezte tőlem, akkor rávágtam, hogy futballista akarok lenni. Apám révén szerettem bele a fociba, de senki ne higgye, hogy minden olyan egyszerűen ment. Tízéves koromig egyáltalán nem szerettem a futballt, az apám és a nagyapám nyomták nagyon ezt az egészet. A vébé idején Budapesten nyaraltunk a családdal 2006-ban. Tim Cahillnek a japánok ellen lőtt gólját Magyarországon láttam, ettől a pillanattól minden megváltozott. Rabul ejtett a labdarúgás, visszatértem Melbourne-be, elkezdtem edzésekre járni, komolyan vettem a sportot. Tizenegy éves koromban beszereztem egy Németh-feliratú Liverpool- és egy Gera Zoltán-féle Fulham-mezt. Szerintem én voltam az egyetlen srác Ausztráliában, akinek ilyen mezei voltak.
Marc Belteky munkában
És valószínűleg te vagy az egyetlen ausztrál, aki megtette a Melbourne, Felcsút, London utat.
Haha. Igen, eddig nagyon egyedi az utam. Mindig tudtam, hogy ausztráliai futball-lehetőségeim korlátozottak. A melbourne-i klubommal két Puskás–Suzuki-kupán vettem részt, és 15 éves koromban fél évig a felcsúti Puskás Akadémián készültem. Mindig is tudtam, hogy olyan dologgal szeretnék foglalkozni, ami kapcsolódik a futballhoz. Miután láttam, hogy édesapám, aki egy időben a Melbourne Victory résztulajdonosa volt, a Budafok megvásárlásával éli tovább a labdarúgóálmait, rájöttem, hogy a sportágon belül rengeteg lehetőség kínálkozik. Tehát amikor tizennyolc éves lettem, úgy döntöttem, hogy a futballmédiában építek karriert. Londonba költöztem, az angol metropoliszt mindig is a világ futballfővárosának tekintettem. Felvettek a Művészeti Egyetemre, brandépítés szakra. Most huszonhárom éves vagyok, olyan projekteken dolgozom, amelyekről csak álmodtam.
Tiéd a szó.
Tavaly fejeztem be tanulmányaimat, két éve sikerült egy hathetes szakmai gyakorlatot töltenem az amerikai sportkiadó cégnél, a The Players Tribune-nál Volt egy kis irodájuk Londonban, felajánlották a lehetőséget, hogy tapasztalatokat szerezzek, azóta felvettek a céghez. A munka mellett lediplomáztam. Nagyon mozgalmas időszak volt, de megérte.
Mesélj a munkáról!
Vizuális tartalmakat hozok létre a TPT számára, például a játékosokkal készített videointerjúkon dolgozom, grafikákat és egyéb vizuális anyagokat tervezek. A TPT egyedülálló platform, amelyen sportolóknak nyújtunk lehetőséget. Elmondják a történetüket, ezekből cikkek és videointerjúk születnek, és mi ezeket publikáljuk a saját felületeinken.
Egyik híres ügyfele: Kevin De Bruyne
A járványt hogyan vészeltétek át?
Ne is mondd! A Covid első és második hulláma alatt otthonról dolgoztam. Nyilván az volt a cél, hogy a lehető legkevesebb ember legyen az interjú vagy a forgatás helyszínen, hogy megvédjük az általunk megkérdezett játékosokat. Voltak olyan pillanatok, amikor még arra is gondoltam, hogy visszaköltözöm Ausztráliába. De nem adtam fel, még mindig csak huszonhárom éves vagyok, és a pályafutásom nagyon korai szakaszát élem. Mindennap tanulhatok valami újat, és ellentétben az Ausztráliában élőkkel, most Londonban jutok hozzá a legjobb focilehetőségekhez. Szeretem a munkámat, sőt szerencsésnek mondhatom magam, mert igazából nem is tekintem munkának. És ezért édesapámnak kell köszönetet mondanom, aki annak idején a helyes irányba terelt.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2021. augusztusi számában.)
