Amikor a hazai csapat kifut a pályára 60 ezer őrjöngő rajongója elé, egészen különleges érzések keríthetik hatalmukba a játékosokat. Azonban amellett, hogy minden szőrszál égnek áll majd a hátukon, még a hormonszintjük is meg fog változni.
„Bizonyított tény, hogy bármilyen szintről is legyen szó, ha hazai közönség előtt játszunk, az megemeli a vér tesztoszteronszintjét” – mondja Jamie Pringle sportpszichológus.
Van egy antropológiai jellemvonásunk is: mindenáron meg akarjuk védeni a territóriumunkat a behatolókkal szemben, még akkor is, ha a közönséget csak egy ember alkotja a kutyájával. „Ez a te területed, ahol nem tűrsz meg behatolókat” – mondja Pringle.
A kutatások szerint az ismerős környezet segíti a térlátást is. Ha ugyanazon a pályán edzetek, ahol meccseket játszatok, akkor már tudni fogjátok a pálya méretét, és ismertek minden göröngyöt. Ez elősegíti a döntésképességet, és a jó passzokat.
„Az ismerős környezet kellemes emlékeket is segít felidézni – mondja Ian Robertson, a dublini egyetem pszichológiaprofesszora. – MRI-vizsgálatok kimutatták, hogy egy cselekvés elképzelése az agy ugyanazon részét aktivizálja, mint maga a cselekvés elvégzése, szóval a hazai pályának idegrendszeri előnyei is vannak.”
Szóval, ha legközelebb aggodalommal csoszogsz ki a mocsaras pályátokra, gondolj arra, hogy ez az otthonod, az ellenfelednek pedig maga a pokol.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2014. júliusi számában.)
