Szöveg Veszprémi Linda Grafika Hudi Dániel
Már Diego Maradona 60. születésnapján, az idén október 30-án is több helyütt felvetődött egy régi legenda, miszerint a nagyszülei révén magyar származású volt az argentin világklasszis, minden idők talán legjobb labdarúgója, akinek aztán kevesebb mint egy hónappal később, november 25-én bekövetkezett halála után ismét előkerült a téma. Van-e valóságalapja a történetnek? Ezúttal nem kellett különösebben mélyre ásnom, hogy feltárjam az igazságot: a Maradona halálhírét követő napokban a városi legenda életre keltője, Lónyay László is felelevenítette az emlékeit a Facebook-oldalán. Diego Maradona magyar származásának sztorija ugyanis 1987-ből származik, amikor a Békés Megyei Népújság április 1-jei számában megjelent a Maradona Békéscsabán című cikk, amely így kezdődött: „Aki csak kicsit is szereti a labdarúgást, annak nem kell magyarázni, hogy kit takar ez a név: Diego Maradona. Ő ma a világ 1. számú játékosa, a szupersztár, és ha minden igaz, ő mutatkozik be ma, április 1-jén délután fél 5-kor a nagyközönségnek a békéscsabai Előre-pályán”.
Éles szemű olvasóinknak bizonyára szemet szúrt a dátum – ma már a „bolondok napján” éles szemmel figyeljük az online híreket, és többnyire semmit sem hiszünk el, amit aznap írnak, ám akkoriban sikerült még jó sok embert palira venni az áprilisi tréfával. Merthogy az volt a cikk további részében tálalt történet, amely szerint Maradona nagyapja egy sarkadi cigányzenész, Maradó József volt, aki a századforduló idején kivándorolt az országból, majd nyugat-európai haknizás után átkelt az óceánon, és – miután az észak-amerikai földrészt hidegnek találta – összezenélt pénzéből Dél-Amerikában nyitott mulatót. A szerző, Lónyay szerint a mexikói világbajnokság hőse gyerekkorában sokat hallott magyar őséről, és régóta készülődött már a nagypapa szülőföldjének meglátogatására. Egy Napoli–Argentína gálameccs után aztán magánrepülőre is ült, és Békéscsabára utazott, hogy helyben tanulmányozza a sokat hallott húsvéti népszokásokat, a helyi klub, a Békéscsabai Előre pedig nyilvános bemutató edzést szervezett Maradonával az NB I-es csapat pályáján.
Sőt a lap – és ekkor már mindenkinek gyanakodnia illett volna – szenzációval is szolgált egyben: közölte, hogy információi alapján „a világhírű sztár szerződése lejártával, a nyáron, haza kíván költözni ősei földjére”, és „a jövő szezontól a csabai Előrében rúgná a bőrt”. És állítólag ezért nemhogy pénzt nem kér, „de vagyonát is a csabai labdarúgás fellendítésébe szeretné fektetni”. Sőt már ígért is, nem is keveset: például azt, hogy az Előrébe hozza a francia Michel Platinit és a brazil Sócratest, edzőnek pedig Puskás Ferencet, aki egy korábbi csabai látogatása során állítólag bajnoki címet ígért a városnak. A cikket egy Puskás-fotóval illusztrálták, amelyen Öcsi bácsi a helyi közönségkedvenccel, Pásztor Józseffel látható.
Lónyay László a Facebookon így emlékezett vissza az esetre: „Április elsejére valami nagyot akartunk dobni, ami legalább akkorát szól, mint az előző évi metrós sztori. Akkor a vasútállomás előtt egy bazi nagy gödröt ástak és mindenki azt találgatta, hogy minek? (Csak zárójelben: autóbusz-végállomást építettek aluljáróval a zsákutca végén!) Mi meg kitaláltuk és megírtuk az április elsejei számba, hogy metró épül Békéscsabán! Nagy siker volt, a szocialista brigádok kommunista szombatokat ajánlottak fel, minket meg raportra hívtak, mert ezt azért már erősnek tartották. De megúsztuk, és azon agyaltunk, hogy mi legyen az 1987-es átverés? Az 1986-os focivébét Argentína nyerte, és Maradona volt a vébé legnagyobb sztárja. Ez még 1987-ben is élénken élt mindenkiben, a Békéscsaba egész jó helyen állt az NB I-ben, és volt pár igazán jó játékos is a csapatban.”
A „médiahack” igencsak nagyot durrant. Az újság másnapi cikke szerint „egész nap csengtek a telefonok a sportkörnél, mint ahogy szerkesztőségünkben sem pihenhetett a telefonközpontos”. A cikkből persze az is kiderül, hogy sokan voltak olyanok, akik vették a lapot. Jelentkezett például Maradó Róza, az állítólagos Maradó József testvérének unokája, aki a díszpáholyban kért helyet népes családjának. Egy másik hívó arról számolt be, hogy pénzt gyűjtene egy sarkadi Maradona-szoborra. Egy harmadik, magát terroristának nevező férfi pedig azzal fenyegetőzött: ha nem fizetnek neki két vagon 99 forintos Skála-paradicsomot, megtartja magának a túszul ejtett világsztárt. Voltak bizonytalankodók is, akik nem akarták, hogy palira vegyék őket, de azért a lelkük mélyén reménykedtek, hogy igaz a hír: „Mezőkovácsházáról beszélek, jönnénk be vagy húszan, csak nem tudjuk, igaz-e a hír, vagy csak olyan, mint a tavalyi metró, mert hogy április elseje van?” – érdeklődött egyikük.
Árpási Zoltán, a Békés Megyei Népújság akkor főszerkesztője a Maradona halála utáni napokban a beol.hu-nak elmondta, a szarvasiak buszt is béreltek, már ültek benne, amikor valakinek eszébe jutott, hogy április 1-je van, és felhívták: igaz-e a hír, vagy ,,kamu”? „Nem volt szívem »etetni« őket, így maradtak – emlékezett Árpási. – Lónyaynak az az ötlete támadt, hogy menjünk ki a pályára, nézzük meg, hányan dőltek be az álhírnek. Seleszt Ferenc főszerkesztő-helyettessel és a szerkesztőségi titkárnővel, Cserei Évával négyesben mentünk ki a Kórház utcába. Amikor megláttak bennünket, az egyik lóvá tett szurkoló Lónyayra mutatva felkiáltott: »Az a szakállas, ő írta a cikket!«. Majd elindultak felénk. Szégyen, nem szégyen, futásnak eredtünk, és az autóba bevágódva elszeleltünk.” A lap másnapi önleleplezése során rátett még egy lapáttal: közölt egy képet, amelyen tömeg látható a stadionnál, és ezt írta oda: „Az Előre-pálya előtt délután ötkor”. Ők mind Maradonára vártak – aki soha nem ért oda.
Az ugyanakkor tény, hogy Maradonának van ma is élő magyar rokona. Daniel Erdeli a Nemzeti Sport 2020. november 27-i számában meg is szólalt: „A nagypapám és a szüleim a harmincas években emigráltak Argentínába, én már itt születtem, de az édesanyámnak köszönhetően valamennyire beszélek magyarul. Huszonkét évvel ezelőtt az unokatestvérem elvette feleségül Maradona unokatestvérét, és én is hivatalos voltam az esküvőre, amelyen egyébként csak a nagyon szűk család vett részt. Itt volt szerencsém személyesen is megismerkedni vele, beszélgettünk is, de leginkább az esküvő és az ünnepség volt a téma. Nem akartam a magánéletéről és a futballról kérdezősködni. Persze amikor szóba került, hogy magyar vagyok, egyből Puskás Ferencet említette, akit jól ismert a Real Madridból. Én pedig rögtön elmeséltem neki, hogy az unokatestvérem, Csutorás Ferenc egri borász, akinek a nagyapja jó barátja és üzlettársa volt Puskásnak.”
DIEGO ÉS A HORVÁTOK
Egy argentin családfakutató 2002-ben megjelent könyvében kifejtette, hogy Diego Maradona horvát származású. Az állítólagos nagyapját Mateo Kariolicnak hívták, és a dalmáciai Korculából vándorolt ki Argentínába. Maga Maradona is beszélt arról egy ízben, hogy tudomása szerint ezért nevezték az édesanyját Dalmának, és ő is a Dalma nevet nevet adta saját lányának.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2021. januári számában.)
