PETER SCHMEICHEL. „Pályafutása legvégén találkoztam vele a Manchester Cityben, de még mindig csodálatos volt. Amikor a csúcson járt, ő volt a világ legjobb kapusa, és szinte egymaga nyerte meg a Manchester United 1996-os bajnoki címét, amikor én a Newcastle játékosa voltam. Ha a mi kapunkban állt volna, mi vagyunk a bajnokok.”
MANFRED KALTZ. „A Hamburg csapatában játszottam mellette. Tudomásomra jutott, hogy amikor megérkeztem a Liverpoolból, kétségei voltak velem kapcsolatban, de a végére minden elrendeződött. Kiváló játékosa volt a Hamburgnak és a nyugatnémet válogatottnak is.”
BOBBY MOORE. „Játszottam vele és ellene is, micsoda futballista volt! Ő volt az angol válogatott csapatkapitánya, amikor 1972-ben először szerepelhettem a nemzeti együttesben, Wales volt az ellenfél. Előtte egy évvel még a negyedosztályú Scunthorpe labdarúgója voltam.”
FRANZ BECKENBAUER. „Igazi vezéregyéniség. Hatalmas megtiszteltetés, hogy vele egyetemben lehetek aranylabdás.”
NORMAN HUNTER. „Muszáj valahogy helyet szorítanom neki, még ha a balhátvéd posztján is. Ha esetleg nem tetszik neki, jöjjön el, és megbeszéljük! Bárkit lerúgott. Nagyon kedves srác volt egészen addig, amíg nem találtad vele szembe magad a pályán.”
ALAN BALL (a képen). „Mindig is felnéztem rá, különösen, hogy világbajnokságot nyert 1966-ban. Nagyon fontos része volt a válogatottnak. Megadatott a lehetőség, hogy a csapattársa legyek a Southamptonban, amikor visszatértem Angliába. Még harminchat éves korában is ragyogott a középpályán. Már nem fel és alá rohangált a pályán, hanem keresztbe, de így is ugyanolyan jól futballozott. ”
TREVOR BROOKING. „Amikor az angol válogatottban voltunk csapattársak, nagyon jól megértettük egymást, mindig tudtuk, mire gondol a másik. Kivétel nélkül mindig megtalált, ha felfutottam.”
DIEGO MARADONA. „A Wembleyben játszottam ellene 1980-ban, pályafutása csúcsán járt, ő volt a világ legjobb futballistája.”
JOHAN CRUYFF. „Néhány alkalommal farkasszemet néztünk, 1976-ban a Liverpool mérkőzött meg a Barcelonával, egy évvel később pedig az angol válogatott Hollandiával. Szinte lebegett a pályán. A futball egyik igazi nagysága.”
PETER BEARDSLEY. „A nyolcvanas évek elején játszottam vele a Newcastle-ban, és talán még jobban lenyűgözött, mint Maradona vagy Cruyff. Bármire képes volt: csodálatosan ért hozzá a labdához, fantasztikusan mozgott, gyorsan futott, és rendkívül intelligens volt. Amikor 1992-ben edzőként tértem vissza a klubhoz, nagyon hamar megszereztem őt az Evertontól, egyszerűen csodálatos volt még akkor is.”
ALAN SHEARER. „Megdöntöttem az igazolási világrekordot, amikor 1996-ban tizenötmillió fontért megvásároltam a Newcastle-nak. Pedig Alex Ferguson nagyon szerette volna a Manchester Unitedba vinni. Könnyű volt megállapodnunk: csak a kilences mezt akarta, és azt, hogy ő lőhesse a tizenegyeseket. Rengeteg gólt szerzett végül, ő lett a vezér, és rendkívül elkötelezetten játszott minden egyes alkalommal. Győztes alkat volt, könnyű volt irányítani, ahogy a legnagyobbakat általában.”
EDZŐ: JOE MERCER. „Csak néhány mérkőzést játszottam az irányításával, amikor szövetségi kapitány volt, de nagy hatással volt rám. Azt akarta, hogy mindenki élvezze a játékot, és kiváló légkört teremtett.”
CSERÉK: BILLY BREMNER, MICK CHANNON, PELÉ
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. novemberi lapszámában.)
