Interjú Bodnár Zalán Fotó Takács József
Tudjuk, hogy szereted a futballt, de a Magyarország–Észtország vébéselejtező volt az első meccs, amelyre személyesen kimentél a stadionba. Hogy tetszett?
Igazán remek volt, nagyon imponáló érzés ott lenni a nézőtéren egy ilyen nagy stadionban, mint a Puskás. Annak ellenére, hogy sajnos elég kevesen jöttek ki, a románok elleni, néhány nappal korábbi nagy vereség után. Igazság szerint néhány évvel ezelőtt ott voltam már egy Haladás–Arsenal mérkőzésen Szombathelyen, ahol felkértek, hogy a meccs előtt énekeljek, és emlékszem, hogy egy gyönyörű Volvo kabrióval vittek körbe a stadionban. De akkor a meccsre már nem tudtam ott maradni.
Mikor, hogyan kerültél először kapcsolatba a futballal?
Tornászként kezdtem. Erdélyi lány vagyok, Marosvásárhelyen sportosztályba jártam, ahol természetesen nemcsak tornászok voltak, hanem sok más sport képviselői, így futballisták is. De sokkal jobban vonzódom a mai napig a művészi jellegű sportágakhoz, mint a szertorna, a ritmikus gimnasztika vagy a műkorcsolya, de az egyéni sportágakat is nagyon kedvelem, különösen a síugrást és a lesiklást. A csapatsportokban nemcsak tőled függ az eredmény, a társakra kell hagyatkoznod, ezért nekem szimpatikusabbak az egyéni sportok.
Igaz az, hogy a többi sportoló nem kedveli és irigyli a futballistákat amiatt, mert rengeteget keresnek?
Abszolút, ez engem is mindig idegesített. Személyesen is azt tapasztaltam, hogy a focisták kevesebbet dolgoznak, és jóval többet keresnek, mint más sportolók, és ez nagyon frusztráló. Ennek ellenére utóbb nagyon megszerettem a futballt, megismerkedtem például Bölöni Lászlóval egy marosvásárhelyi rendezvényen, aztán a Lidóban, ahol pályám elején felléptem, szintén találkoztam sok futballistával, azóta is gyakran összefutok játékosokkal különféle műsorokban, rendezvényeken.
Keresztes Ildikó
Úgy tudjuk, a TF edzőképzésén egy évfolyamra jártál idősebb Albert Flóriánnal. Milyen volt testközelből a Császár?
Ez levelező képzés volt, így csak ritkán találkoztunk személyesen. Akkoriban kitaláltak valami törvényt, hogy a visszavonult nagyszerű sportolók sem lehetnek edzők papír nélkül, így aztán sok legendás sportoló beült az iskolapadba, ugyanerre a szakedzői képzésre járt többek között Bene Ferenc vagy Bálint László is a régi híres futballisták közül, nem is beszélve más sportok hírességeiről.
A futballisták közül kivel vagy a legjobb viszonyban?
Talán a Vincze testvérekkel, Ottóval és Gáborral. Ottóval egy televíziós műsorban találkoztam először, Gáborral szorosabb kapcsolatom van, mert már Sopronból is ismerem, egy időben ott focizott, én pedig húsz évig játszottam a soproni színházban. Gábor egyébként is inkább partiarc, Ottó jóval visszafogottabb.
Jártál már futballistával?
Nem szokásom a foglalkozásuk alapján választani férfi t magamnak, ellentétben sok nővel, de én állandóan színészekkel, zenészekkel, művészekkel és sportolókkal vagyok körülvéve, akad közöttük futballista is olykor.
Erdélyi magyarként tudtál valaha a románoknak szurkolni?
Igen, előfordult. Nem szeretem a sportot és a szurkolást a politikával keverni. Tornászként mellesleg én is voltam egy évig román válogatott kerettag.
Mit gondolsz, miért sikeresebb a román futball, mint a magyar?
Sikeresebb? Számomra ez is új, bár tudom, kikaptunk tőlük három nullára. Csak arra tudok gondolni, amit személyesen is láttam: Romániában a múlt rendszerben tényleg a sport volt az egyetlen esély, hogy kitörhessen valaki a szegénységből, és minden sportoló vért izzadt, hogy valamit elérjen. Amikor átjöttem Magyarországra, azt láttam, hogy össze sem lehet hasonlítani a feltételeket. Úgy tűnt, a magyar sportolóknak mindenük megvan.
Bölöni László szerte a világban sokfelé vállalt már munkát. Miért lehet, hogy Magyarországon még sohasem dolgozott?
Pontosan nem tudom, nem vagyunk olyan közeli barátok. El tudom képzelni, hogy ennek politikai okai is vannak, ám ebben nem lehetek biztos. Egyébként is – mint már említettem – nem szeretem a politikát keverni a sporttal.
Ha újra kezdenéd, lennél női futballista?
Nem hiszem, szinte semmit sem tudok a női fociról. Különben is – mint mondtam – jobban kedvelem a nőiesebb, művészibb sportokat.
Totti és Ballack a két kedvenc futballistád. Ez szakmai szempontok szerinti választás, vagy a külsejüknek szól?
Szakmailag nem tudnám megítélni őket, sokkal könnyebb dolgom lenne, ha tornászok közül kellene kedvencet mondanom. Nőből vagyok, ők pedig pasiként jöttek be nekem nagyon.
Villámkérdések:1 – Az észtek ellen először voltál futballmeccsen. Mi lepett meg a legjobban?
Semmi sem lepett meg igazán, de most már tudom, hogy nem csupán a koncertek és a táncos műsorok jobbak élőben, hanem a futball is.
2 – Egy NB I-es férfi bajnokit vagy egy női BL-döntőt néznél meg szívesebben?
Maradnék a pasis változatnál.
3 – Romantikus vacsora Tottival vagy egy AC/DC-koncert?
Előbb elrángatnám Tottit a koncertre, de utána ki nem hagynám vele azt a vacsorát.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2013. novemberi lapszámában.)
