Szöveg Ch. Gáll András Fotó Hajnal András
HOZZÁVALÓK (4 személyre)
60 dkg csirkemellfilé
20-20 dkg cukkini
kaliforniai paprika, lilahagyma
2 db csilipaprika
4 db kukoricalepény
só, bors, fokhagyma ízlés szerint
60 dkg mozzarella sajt
„2005-ben vettem meg Újpesten a Külvárosi kávéházat, otthon vagyok a vendéglátásban, de konyhatündérnek nem nevezném magam. Mondjuk a burritóval meg tudok birkózni, kis segítséggel vállalkozom az elkészítésére!” Hm, Lisztes Krisztiánnak zöld vér folyik az ereiben, erre Újpesten kávéháztulajdonos, tíz évet légióskodott Németországban, mégis a latin konyha a kedvence… Az újságírót a Symbolban a legendás irányító egy pohár ásványvíz mellett várja.
A kis segítséget megszokott házigazdánk, Müncz Gábor séf úr jelenti, Krisztián keze alatt ég a munka – szó szerint, méteres lángnyelvek csapnak fel a serpenyőből, de nincs baj, tokkal-vonóval negyedóra alatt kész a mexikói burrito. A 49-szeres magyar válogatott labdarúgó összesen tíz évet futballozott Németországban, sorrendben a VfB Stuttgart, a Werder Bremen, a Mönchengladbach és a Hansa Rostock csapatában, a német konyha mégsem hagyott mély nyomot benne. „Rendszerint olasz éttermekbe jártam, nem mintha bármi gondom is lenne a német konyhával. Németország úgy általában véve is olyan hely, ahol sohasem érik kellemetlen meglepetések az embert, mindig azt kapod, amit vársz, ott a bifsztek az bifsztek, a bécsi szelet bécsi szelet, nem lóhúsból készül, hanem amiből kell. Mégis fantáziadúsabbnak találtam az olasz ételeket, és hát a pasta az egyik kedvencem.”
És már ott is vagyunk Brémában, a patinás Hanza-városban, ahol Krisztián pályafutása legszebb éveit töltötte 2001 és 2005 között „Pályafutásom csúcspontja volt ez a négy év, ezen belül is a 2003–04-es idényben megszerzett Német Kupa és a Bundesligabajnoki cím. De a klubszínek is megegyeztek a Fradiéval, és ha ez még nem lenne elég, a Werder és az FTC is 1899ben alakult! Állandó csapattag voltam, a sérülésemig valamennyi mérkőzésen játszottam, Stuttgartban többet kellett harcolnom a csapatba kerülésért Kraszimir Balakov mellett, Brémában Thomas Schaaf edző kedvence voltam” – emlékezik két lepényfordítás között.
Aztán gondolatban betérünk egy vendéglőbe… „Brémában egy olasz ristorante volt a törzshelyem, míg Stuttgartban a klubétterem volt szenzációs, a Käsespätzléjük, ez a sváb specialitás maga volt a kulináris gyönyör. Hogy mi a Käsespätzle? Afféle sajtostészta, vagy inkább sajtos nokedli, pirított szalonnával, hagymával. Különben Brémában már csak azért is sokkal jobban éreztem magam, mert a Hochdeutsch számomra sokkal érthetőbb, mint a sváb dialektus.” Németországban Krisztián átértékelte a helyes táplálkozás fogalmát: „Bár nem volt dietetikusa sem a Brémának, sem a Stuttgartnak, minden játékos tudta, mit kell enni ahhoz, hogy jobban futballozzon az ember. Edzőtáborban mindig együtt étkeztünk, meccs előtti este steaket ettünk, esetleg halat, a mérkőzés előtt pedig pastát, rizst – szóval a gyorsan felszívódó és rengeteg energiát biztosító, könnyen emészthető szénhidrátokat. Különben a legtöbbet a kertünkben sütögettem, Stefan Blank csapattársammal, akivel Stuttgartban is együtt játszottam, közös kertünk volt, nagyjából egykorú az ő gyereke és a kislányom, Lilike, remek kapcsolat alakult ki a két család között.”
De hogyan kerül a csizma az asztalra, azaz egy Fradi-legenda Újpestre? Ennek is megvan a története. „A későbbi feleségem, Szilvi ott dolgozott a Külvárosi Kávéházban, és 1995-ben, nem sokkal az atlantai olimpia előtt Dunai Anti, a szövetségi kapitányunk elvitte oda a csapatot egy vacsorára – már csak azért is, mert Borbély Lacival és Ragályi Elemérrel, a híres fi lmessel társtulajdonos volt. Szilvit meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt, és amikor Borbély Laci 2005-ben eladta az éttermet, szívesen megvettem, mert jó befektetésnek tűnt. Akkor az is volt… De mindegy, még ha nem is aranybánya ma már a kávéház, az a tény büszkeséggel tölt el, hogy megannyi embernek adhatok munkát.” Mindezt már a hófehér abrosszal leterített asztal mellett mondja el Krisztián, aztán bekapjuk az utolsó burritofalatot is. Ahhoz képest, hogy Krisztián nem egy konyhatündér, igazán jól sikerült a mexikói specialitás…
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2013. májusi lapszámában.)