Szöveg Uli Hesse Fordítás Gerendai Márk
Rendben, először is tisztázzunk valamit. Arturo Vidal nem tépi le ártatlan gyerekek fejét, még akkor sem, ha megpróbálják legyőzni valamilyen PlayStation-játékban. És igen, lehet vele beszélni arról, hogy Chile egyik legszegényebb negyedében nőtt fel, és azt is el fogja árulni, hogy jelen pillanatban hány lova van anélkül, hogy féltened kellene a fogsorod vagy az állkapcsod épségét.
Valójában, amikor a FourFourTwo Bajorországba utazott, hogy beszélgessen a hírhedt középpályással, egyáltalán nem olyan embert ismertünk meg, mint amilyenre előzetesen számítottunk. Németországban a Harcos, Olaszországban, a Juventusnál töltött négy éve során a Gladiátor becenevet ragasztották rá, de egy amerikai médium csak Chile Gengszterkirálya néven emlegeti. Mivel a róla kialakult kép alapján azt láttuk, hogy a tetovált játékos bátran mer veszélyes harcokba bocsátkozni, és nem fél bajba kerülni, a Münchenbe vezető úton azt találgattuk, hogy a riport után vajon mindannyian épségben hazaérünk-e. De amikor megláttuk őt, amint robusztus testalkatával a bejárati ajtóban vár minket, tudtuk, hogy minden félelmünk alaptalannak bizonyult. Sármosan félénk mosolya azonnal bizalmat keltett, és miközben kávéját szürcsölte, elárulta, hogy legelső tetoválása édesanyja arcát ábrázolja.
„Ez tíz éve volt – magyarázza az FFT-nek. – Amikor otthagytam a Colo-Colót és csatlakoztam a Bayer Leverkusenhez. Húszéves voltam akkor. Azért csináltattam azt a tetoválást, mert fiatalon nagyon messzire kerültem az otthonomtól és édesanyámtól.”
Vidalt a 2007-es U20-as világbajnokság selejtezője során fedezte fel a német csapat, amely nagy küzdelmek árán próbálta pótolni az argentin balhátvédet, Diego Placentét, és abban reménykedett, hogy a megoldást ismét Dél-Amerikában találja meg. Akkoriban Vidal a hátvédsorba kényszerült annak ellenére, hogy már kirajzolódtak mesteri labdaszerzési képességei, és látszott, hogy veszélyt jelent az ellenfél kapujára. Más klubok, a River Plate, az Inter és a Bordeaux is meg akarták szerezni, de ő a Leverkusent választotta, ami népszerű első csapat a Dél-Amerikából érkező játékosok körében.
2007-ben, amikor Vidal még pirospozsgás arcú ifi volt, senki sem gondolta, hogy egyszer harcosnak vagy gladiátornak fogják becézni. Akik nem ismerték őt Európába érkezése előtt, hitetlenkedve hallják, hogy Felipe Flores a Colo-Colóban Celia Cruznak hívta őt, mivel a fiatal Vidal hosszú hajával kissé hasonlított a kubai énekesnőre. Flores szerint Vidal érthető okokból nem kedvelte ezt a nevet, és talán ezért is vágatta rövidre a haját az U20-as világbajnokságra. Ezek után már csak Claudio Borghi edző hülyesége kellett egy új becenév kitaláláshoz: a mester arra bátorított egy újságírót, hogy adjon valami új nevet a tarajos frizurájú Vidalnak, így nyerte el a Chilében a mai napig is ismert Celia Punk becenevet.
Újabb becenevet szerez a tarajának köszönhetően
Könnyen elfelejthetjük, hogy a fiatal és sebezhető Vidal hogyan költözött tízezer kilométerre otthonától, akárcsak azt, hogy nem csak neki volt égetően szükséges ez a lépés. Édesanyja egyedül nevelte fel őt és négy másik testvérét, és minden bizonnyal volt egy pillanat Vidal életében, amikor rájött, hogy tehetsége megmentheti a rendkívüli szegénységben szenvedő családját is. „Igen – mondja gondolkodás nélkül. – Tizenkét éves voltam ekkor. Elkezdtem edzeni a Colo-Colóban. Láttam, hogy megnyílik előttem egy ajtó, és tudtam, hogy ki kell használnom a lehetőséget.”
Egészen biztosan hatalmas nyomás nehezedett a fiatal fiúra. Teljesítenie kellett, és cserébe a környezete elnézte neki a kisebb balhékat, amelyekbe folyton keveredett. Végül is van azzal valami baj, ha valaki olykor kiereszti a gőzt a kemény és fegyelmezett munka után? Vidal határozottan állítja, hogy sohasem volt rajta nyomás. „Nem, egyáltalán nem – mondja. – Mindig fociztam, mert szenvedélyesen szerettem a játékot. Tudtam, hogy a kedvenc szórakozásom egyszer még jól jöhet a családomnak is, de elsősorban a foci szeretete miatt játszottam.”
És volt egy másik szerelme is, a lovak. Vannak, akik szerint Vidal eredetileg zsoké akart lenni. „Ebben van némi igazság – ismeri el. – Amikor tízéves voltam, segítettem egy istállóban takarítani. Nagyon szerettem a lovakat, most is van néhány. A végén azonban a futball iránti szeretetem erősebbnek bizonyult.” Néha lehet hallani, hogy Vidalnak 111 lova van, de ez nem igaz, a szám inkább az 50-hez közelít. Ez persze már inkább megszállottság, mint hobbi. 2015 elején Vidal eladott egy Il Champione nevű versenylovat egy amerikai vállalkozónak 1.3 millió dollárért. A chilei eredetileg kevesebb, mint 60 ezer fontért vette a csődört két évvel korábban, ami remek üzleti érzékét bizonyítja. Talán ezért is nyerhetett el még egy becenevet: a Midász királyt.
Imádja a lovakat, akárcsak fia
Fotós: Daniel Delang
Amikor Vidal a Leverkusenhez került 5.6 millió euróért, a szerződésben az is benne volt, hogy ha a német klub továbbadja a játékost, akkor az igazolási díj 30 százaléka a Colo-Colót illeti. Egy évvel korábban a Colo-Colo 6.5 millió eurót zsebelt be Matías Fernández eladásából, de a Vidal szerzősédében szereplő záradék miatt ő kelt el rekordáron. Ez nemcsak azt tükrözte, hogy fiatalsága ellenére mekkora becsben tartották, hanem azt is, hogy Chiléből drága játékosok kerülnek ki. Ugyanebben az időszakban igazolt Mauricio Isla és Alexis Sánchez az Udinesébe.
Ezek az emberek érték el később a legnagyobb eredményeket a chilei labdarúgás történelmében. Habár a Copa Américát 1916 óta rendezik meg, Chile mindössze négyszer szerezte meg a második helyet. Még Elías Figueroa, a nemzeti hős sem tudta megtörni ezt az átkot, és 1979-ben ők is elvesztették a döntőt Paraguay ellen. Ezek után igen jelentős, hogy 2015-ben és 2016-ban Vidal és társai a magasba emelhették a bajnokság trófeáját, és e teljesítmény által bekerültek az élő legendák sorába. „Büszkék vagyunk ezekre a győzelmekre – mondja Vidal. – Ez a siker kulcsfontosságú volt a csapatszellem kialakulásához. Itt nincs senki, aki csak magának játszana. Egységesek vagyunk és összetartunk. Persze sokat dolgozunk, jól szervezettek vagyunk, de a legfontosabb a csapatszellem.”
Ha a valaha volt legjobb chilei játékosról kérdezzük, akkor látható, hogy nem tud könnyen válaszolni. „Marcelo Salas és Iván Zamorano a legjobbak, akiket valaha láttam – mondja. – Sokak szerint Elías Figueroa a legjobb, hiszen ő tényleg legenda. Én sokkal később születtem, és már nem láthattam játszani, ezért nem könnyű válaszolnom erre a kérdésre.” Néhány nappal az interjú elkészülte után Vidal elnyerte az Év játékosa címet otthonában. Ezt a kitüntetést nem szokás olyannak adományozni, aki nem a hazai élvonalban futballozik. Sánchez például még nem kapta meg. Talán egyszer az emberek pont Vidal nevét fogják emlegetni, ha a legjobb játékos után érdeklődünk? „Remélem – mondja a Harcos. – Ez nagyszerű lenne. De ehhez még kell néhány címet nyernem a Bayern Münchennel. Különösen a Bajnokok Ligája-győzelem lenne fontos. És persze a válogatottal is szeretnék trófeákat gyűjteni.”
„Ki fizeti a következőt?”
Vidal nem nyert semmilyen díjat a Leverkusennel, de valószínűleg nem is ez volt cél. Az ott töltött négy év alatt fejlődött, megszokta Európát, és védőből szép lassan középpályás lett. A klubnál töltött utolsó idény során tíz gólt szerzett, kilenc gólpasszt adott, és ötször kiállították. Nem véletlenül írta róla a Sport Bild, hogy ez a játékos mindig a határokat feszegeti. Teljesítményének köszönheti, hogy felfigyeltek rá a csapatok. A kérdés csak az maradt, hogy hol folytassa.
2011-ben, amikor már csak egy év volt hátra a szerződéséből, Vidal megegyezett a Bayernnel, ahová Heynckes is tartott. Ami ez után következett, az kissé zavaros. Wolfgang Holzhauser azt állította, hogy nem adják el Vidalt a riválisoknak, Heynckes viszont azt mondta, hogy vagy eladják 2011-ben egy csomó pénzért, vagy egy év múlva ingyen igazol. Ilyen viharos állapotok közt került a játékos a Juventushoz 10.5 millió euróért. Abban az időben a Juventus még a Vidal számára annyira fontos Bajnokok Ligájában sem játszott. Nevetve árulja el, hogy van még egy kis szabad terület a testén, ahová a BL-győzelem esetén készíttet majd tetoválást.
Ez az átigazolási mizéria megmagyarázza, miért volt olyan nagy dolog, amikor a chilei játékost ismét hírbe hozták a Bayern Münchennel négy évvel később. A Juventusnál a Bundesliga egyik legjobb játékosából a világ egyik legjobb játékosa lett, négyszer nyert bajnokságot, valamint a Bajnokok Ligája döntőjéig jutott a csapattal. Szenvedélyes harciasságát a fináléban is fitogtatta: tíz perc után sárgát kapott egy durva szerelésért, később ki is állíthatták volna, de csak figyelmeztették, végül Massimiliano Allegrinek nem volt más választása, mint lecserélni tíz perccel a meccs vége előtt. A Bayern szurkolóit azonban ez sem lombozta le. A német klub történelme során sok hasonló temperamentumú játékos megfordult már köreiben, például Mark van Bommel, akit Ottmar Hitzfeld egykori edző csak agresszív vezérnek hívott. 2011-ben viszont Karl-Heinz Rummenigge nyilvánosan kétségbe vonta Vidal képességeit: „Nem akarok ilyen játékosokat látni a Bayernben”. A 37 millió eurós átigazolási költségről szóló hírek felröppenése után a szurkolók egy része is úgy gondolta, hogy az Allianz Arénában ennél képzettebb futballistákra van szükség.
Ennek ellenére éppen a látogatásunk előtt egy nappal bizonyosodott be, hogy a középpályás elnyerte a szurkolók bizalmát. A cseh határtól mindössze 40 kilométerre lévő helyen a csapat szurkolói karácsonyi bulit szerveztek, ahol a hagyományok szerint a csapat játékosai is megjelennek. Legutóbb a chilei középpályás volt az esemény sztárvendége, és nagyon barátságos fogadtatásban részesült. Bár Vidal nem beszél németül, és tolmácsra van szüksége, úgy tűnt, nagyon élvezi a szurkolók közelségét, akiket rendkívül meghatott, amikor édesanyjáról mint példaképéről beszélt. „Azért mondtam, mert így igaz – erősíti meg az FFT-nek, miközben azt hangsúlyozza, hogy mennyire élvezte a bulit. – Igazán különleges hagyomány. Az első pillanatban kulturális sokk ért, mivel még sohasem voltam bajor buliban. Mindenki igazán kedves volt, ezért nagyon is otthon éreztem magam, jólesett a szurkolók szeretete.”
Chile kulcsembere és nemzeti hőse volt a 2015-ös Copa Américán
A legszebb pillanat az volt a bulin, amikor egy tizenkét éves szurkoló kihívta Vidalt egy gyors FIFA17-meccsre. A chilei a Colo-Colót, a srác a Bayernt választotta. Vidal nehezen boldogult a játékban. „Inkább sakkozni szeretek a testvéreimmel, de azt is igazi táblán, nem pedig számítógépen.” Talán pont a tapasztalat hiányzott ahhoz, hogy megverje a srácot. A félidőben véget is vetettek a küzdelemnek, és Vidal váltott néhány szót a szurkolók vezetőjével, aki váratlanul bemondta a mikrofonba, hogy a Harcos még egy meccset akar, mert utál veszíteni. Játszottak is, ezúttal a középpályás már sokkal magabiztosabban szerepelt, ki is egyenlített, majd megszerezte a győztes gólt. A felpattanó játékos örömében a levegőbe bokszolt, miközben több százan ünnepeltek vele.
A rajongókat csak két héttel az esemény előtt értesítették, hogy Vidal is jelen lesz, ezért a megnövekedett érdeklődésre való tekintettel átszervezték az egész bulit egy iskola tornatermébe. A 450 szurkoló napról napra várta az esemény közeledtét, és imádkozott, nehogy a várt játékos sérülés miatt lemondja az estét.
A klub egyébként is sérelmezte, hogy Vidal túl sok időt tölt távol, mert a válogatott szerepléssel van elfoglalva. Ez a feszültség különösen jelentős volt novemberben. A játékos félbehagyott egy edzést a Kolumbia elleni vb-selejtezőre készülve. Lágyékfájdalmai ellenére kijelentette, hogy Uruguay ellen minden körülmények között pályára fog lépni, de közben Rummenigge figyelmeztette a chilei szövetséget, hogy kezeljék felelősségteljesen az ügyet, magyarán ne engedjék játszani a középpályást. Ennek ellenére Vidal kezdő volt a meccsen, majd egy órán belül le kellett jönnie. Egyébként Chile nyert 3–1-re.
„Természetesen értem a Bayern érveit – magyarázza Vidal. – Azt is mondják, hogy ez az utazgatás nagyon kimerítő. Valóban az. Egy dél-amerikai vb-selejtező háromszor olyan megterhelő, mint bármelyik európai meccs. Ennek ellenére imádok hazai pályán játszani, büszke vagyok, amikor a chilei mezt viselhetem.”
Az Uruguay elleni mérkőzés különösen fontos volt a chileieknek, mivel nehéz helyzetben vannak a csoportban. A győzelemnek köszönhetően negyedikek, ez az utolsó továbbjutó hely a CONMEBOL-ban. A küzdelem azonban még messze nem ért véget, márciusban Buenos Airesben játszanak Argentína ellen, amely jelenleg az ötödik. „Ha nem jutunk ki, az szörnyű lenne. Ebbe bele sem merek gondolni.”
Egymás ellen: Lionel Messi és Arturo Vidal
Annak ellenére, hogy Vidal ilyen finom beszédű úriember, aki pillanatok alatt több száz szurkolót lenyűgözött kedves viselkedésével a bajorországi bulin, már kétszer keveredett olyan jelentős botrányba, ami akár a nemzetközi pályafutása végét is jelenthette volna. 2011 novemberében ő és négy másik chilei (köztük Gonzalo Jara, a West Bromwich Albion játékosa) tíz meccsre szóló eltiltást kapott, miután késő estig távol volt, és „nem megfelelő állapotban” tért vissza az edzőtáborba, ahol a vb-selejtezőkre készültek. Kilenc hónapnak kellett eltelnie, amire Jara ismét lehetőséget kapott a válogatottban, ellenben Vidal büntetését néhány mérkőzés után felfüggesztették. Néhány évvel később, a 2015-ös Copa América előtt Vidal totálkárosra törte vörös Ferrariját Santiago külvárosában. Bár a vérében alkoholt találtak, az egészet megúszta a jogosítványa elvesztésével és szóbeli figyelmeztetéssel, de a bajnokságban, amit később a házigazda csapat nyert, szerepelhetett. Ahogy Peter Staunton újságíró fogalmazott: „A chilei játékosokat szigorúan ellenőrzik, kivéve Arturo Vidalt. Úgy tűnik, hogy két Meccs embere cím a Copa Américán elég a védettséghez.”
Ez a két eset bizonyítja, mennyire elengedhetetlen Vidal Chile számára. Ugyanezt mondhatjuk minden csapatáról, amiben eddig játszott, kivételt talán csak a Bayern Münchenben töltött első idénye jelent. Októberben spanyol források szerint Pep Guardiola megkérte a Manchester Cityt, hogy tegyen ajánlatot Vidalért a téli átigazolási időszakban. Bár a futballban bármi lehetséges, ez a pletyka talán mégis túlzás lehet. Miután 2015-ben a Bayern megvette Vidalt, azt beszélték, hogy az üzletet nem Guardiola akarata miatt, hanem éppen annak ellenére kötötték meg.
Amikor még nem illett a játéka Josep Guardiolához
Vidal végül fix tagja lett Guardiola kezdőcsapatának. Néhány tudósítás szerint a chilei játékos nem volt teljesen egészséges az idény kezdetén. A német Die Zeit azt is felvetette, hogy a forróvérű játékos szellemileg nem illik bele a katalán edző játékfilozófiájába.
Innen pedig szinte magától adódik a következő kérdés: vajon Vidal stílusa megfelelő lenne a Premier League-be? A Harcos csak mosolyog, látjuk a szemében, hogy felismerte a csapdát. „Boldog vagyok itt – mondja. – Az a célom, hogy mindig a legjobb csapatban játsszak. Ez jelenleg a Bayern München.”
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2017. márciusi (84.) számában)
