Szöveg Andrew Murray
Joshua Kimmich mindig megkapja, amit akar. Még márciusban készítettünk vele egy interjút, amelyben a Bayern München tűpontos középpályása arról beszélt, hogy a BL- és Eb-győzelemmel elégedett lenne.
Akkor beszéltünk először 2017 után, amikor Münchenben látott vendégül bennünket, hogy együtt ünnepeljük vele a 22. születésnapját, illetve azt, hogy a világ egyik legjobb fiataljának választottuk. „Reméljük, nem várunk újabb három évet” – viccelődött az idén, amikor a búcsúra került sor.
Igaza lett. Pontosan három hónap telt el az újabb találkozásig. Huszonnégy órával azt követően, hogy elváltunk, a Bundesliga félbeszakadt a járványhelyzet miatt. Egy héttel később az egész világon leállt a futballélet, az Európa-bajnokságot pedig 2021-re halasztották.
Kimmich azonban nem csak WC-papírt gyűjtött, kenyeret sütött vagy Netflix-sorozatokat végzett ki a bezártság idején. Barátnőjével padot épített a kertben, illetve homokozót készített kisfiának. Összegyűjtött továbbá ötmillió eurót a WeKickCorona jótékonysági program keretében csapattársával, Leon Goretzkával.
Aztán újraindult az élet – ebben Németország az élen járt –, és hamar kiderült, hogy a sokoldalú játékos gondolatai nem csak a kerti eszközök közül forognak. A Bayern harmadik mérkőzésén olyan gólt emelt át 18 méterről a Dortmund kapusa, Roman Bürki fölött, hogy öröm volt nézni. Nem is véletlen, hiszen órákon át gyakorolta a kontaktus nélküli lövéseket.
Nem volt mit tennünk, a korábbi interjú elévült. Sem Kimmich, sem mi nem kényszerülünk térdre a világjárvány miatt. Sok új témánk akadt.

Zöld munkába járás
Jó érzés újra a pályán a hosszú szünet után?
Azzal kezdeném, hogy örömmel vettük az újraindulást, de minél több meccsen vagyunk túl, annál inkább érezzük, mennyire más az élet futball nélkül. A labdarúgás érzelmi sportág, és a szurkolók is kellenek, hogy meglegyen az azonos hullámhossz. Mindannyian reméljük, hogy hamarosan a szurkolók is visszatérhetnek. Amikor ott vannak, van feszültség is, olyan atmoszféra, amit nem lehet csak úgy pótolni. Minden testrészed másképp érzi magát, szinte jobban él. Most önmagunkat, illetve egymást kell nyomnunk, hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból, mivel hiányzik ez az érzés. Sokat beszélgetünk ezekről, és nagyon várjuk vissza a drukkereket.
Könnyebb így kommunikálnotok a pályán?
Igen, ez nagy előny. Hallod a csapattársaidat, az edződ és a játékvezetőt is, illetve természetesen az ellenfelet, és azt, hogy miről beszél. Könnyebb a futballra koncentrálnunk. A szurkolók a hangulatért felelnek. Néha azzal vagyunk elfoglalva, hogy elcsendesítsük őket, vagy a show kedvéért gesztikulálunk a bírónak. Ezek most nincsenek, sokkal inkább a játékkal vagyunk elfoglalva.
Természetesen a topbajnokságok közül a Bundesliga tért vissza elsőként…
Büszke vagyok rá, hogy ennek a rendszernek lehetek a része. Nagyon fontos volt nekünk és a kluboknak, sőt meggyőződésem szerint az egész társadalomnak, hogy a koronavíruson kívül másról is szó essék. Mindenki erre várt, és a német sorozat példaként szolgált más országoknak is.
Milyen új egészségügyi előírások születtek?
Az edzőpályán nem volt szabad zuhanyozni, mindenütt maszkot kellett viselnünk, és nem lehetett hozzáérnünk a csapattársakhoz, amikor nem muszáj. Ez elég fura volt, mert a labdarúgás érzelmeinek köszönhetően különleges pillanatokban gyakran érintkezünk. Lövök egy gólt, és nincs ölelkezés, maximum egy könyökpacsi. Vacsorák alkalmával vagy a buszon mindenki két méter távolságot tartott a másiktól.
Így, hogy nem lehet zuhanyozni edzés után, az autótok sem lehet valami vidám hely…
Szerencsére, elég közel lakom a Säbener Strasséhoz, a Bayern edzőpályájához, és gyakran megyek biciklivel. Sajnos azonban az utóbbi időben gyakran esett, ezért többször autóztam is, és tényleg nem volt valami jó illatom.

Egy júniusi, Leverkusenben aratott siker alkalmával húzza az igát
Nem volt fura, hogy belőtted azt a hihetetlen emelt gólt a Borussia Dortmund ellen, és nem volt semmi reakció?
Ritka pillanat volt. Pontosan ott született, ahol normál esetben több tízezer sárga-fekete mezes szurkoló szokott üvölteni, de akkor üresen tátongott a lelátó. Fontos győzelem volt, nagyon sokat számított a bajnoki címért folytatott harcban, de közönség nélkül nincsen érzelem, még akkor sem, ha a legnagyobb rivális ellen küzdünk.
„A BAYERN ERŐSEBB SZEMÉLYISÉGET KÍVÁN, MINT BÁRMELY MÁS CSAPAT”
Ezzel telt a bezártság? Emeléseket gyakoroltál a kertben?
Nem éppen, de amikor újrakezdtük az edzéseket, nagyon sokat lőttünk. Megfigyeltem, hogy nagyon sok kapus kint áll, amikor középről lősz. Kipróbáltam valamit, és reméltem, hogy működni fog. Tudtam, hogy Bürki mindig kijön egy kicsit, és tudtam, ha még két-három lépést előrébb jön, lőhetek. Volt azért benne egy kis szerencse is. Tudtuk, hogy nagyon megnő az esélyünk a bajnoki címre, ha megverjük őket.
A Bayern vergődött az idény elején. Hogy lehet, hogy menet közben mindig sikerül formába lendülni?
A Leipzig vezette a tabellát a bajnokság közepén, tavaly pedig pont ugyanez volt a helyzet a Dortmunddal. Sejtettük, hogy előbb-utóbb pontot veszítenek, és még élveztük is a fogócskát. Nekik nehezebb az élen, mint nekünk a második vagy harmadik helyen. Nekik ez egy újfajta kihívás és kényszer, hogy mindig nyerjenek. Egészen másfajta érzés.
Kimmich kiváló példája annak, hogy mit jelent az, ha valaki a Bayern futballistája. Huszonöt éves korában már olyan győztes tapasztalatai voltak, amelyekkel a nála idősebbek közül sokan nem büszkélkedhettek, miközben válaszaiban a passzaira jellemző precizitás tükröződik. Egyértelmű, hogy tökéletes csapattárs, de ennél több is van benne.
Pontosan tudja, hogy a Bayern München Németország legmeghatározóbb futballklubja, és azt is, hogy ebben a gépezetben ő köti össze a védelmet és a támadósort. Arról is van fogalma, hogyan kell nyerni, és miként kell erről a lehető legnagyobb természetességgel beszélni. Az érzelem jelentős részét képezi a játékának. Úgy van vele, hogy nem érdemes elnyomnia, mert ettől csak a kiszámítható teljesítménye romlana. Abban pedig a két hónapos leállás sem tudott kárt tenni.
Kimmich mellőzött stuttgarti tinédzserből lett két év leforgása alatt az RB Leipzig tehetsége, majd a Bayern Pep Guardiola által is nagyban támogatott üdvöskéje.

Elhallgattatta az amúgy is néma Sárga falat
A Stuttgartban azt vágták a fejedhez, hogy nem vagy elég erős, Carlo Ancelotti irányítása alatt pedig elvesztetted a helyed a Bayern Münchenben. Nem nehéz mentálisan feldolgozni az ilyesmit?
Az a legfontosabb, hogy mindig higgy magadban. Hidd el, hogy erős vagy, hogy minőséget képviselsz, már csak azért is, mert a Bayern München fogadott a soraiba. Egy ilyen csapatban mindennél fontosabb az erős mentalitás. Akárhová nézel, mindenütt világklasszisok vannak körülötted. Xabi Alonso, Arturo Vidal, Thiago Alcantara, Javi Martínez és Philipp Lahm is itt volt a soraink közt, amikor idekerültem, mind fantasztikus emberek, akik sokat nyertek pályafutásuk során. Gyakran nem könnyű a beilleszkedés, de ha keményen dolgozol, menni fog.
Mennyire fontos, hogy egy adott mérkőzésen önmagad légy?
Nagyon, mivel akkor segítek a leginkább a társaimon, ha a legtöbbet adom magamból. Az első néhány hetem nagyon kemény volt a Bayernben. Láttam, hogy mindenki profin ér a labdához, én viszont nem voltam ezen a szinten. Tudtam, hogy nagyon gyorsan fejlődnöm kell, és muszáj lesz önbizalomra szert tennem. Minél több jó megmozdulásod van, annál inkább elfogadnak a többiek. A Guardiolával töltött első idényem második felében középső védőként játszottam, és olyan dolgokat kellett megtanulnom, amelyeket egyáltalán nem ismertem. Ekkor lettem része a csapatnak, mert látták, hogy teljesíteni akarok.
A Bayern korábbi középpályása és jelenlegi sportigazgatója, Hasan Salihamidzic azt mondta rólad, hogy minden poszton világklasszis vagy. Szerinted hol vagy a legjobb?
A védekező középpályás pozíciójában. Ott nőttem fel. A legutóbbi néhány idényben bizonyítottam, hogy jobbhátvédként és a hátsó hármasban is kiválóan megállom a helyem. Az a legfontosabb, hogy elkapjam a ritmust, ehhez pedig az kell, hogy öt-hat mérkőzést egy poszton töltsek. Nem könnyű állandóan váltogatni, de ha megállapodhatok egy helyen, minden megvan, hogy a legmagasabb szinten teljesítsek.
Miért sikerül ilyen könnyen megszoknod minden új posztot? Ehhez milyen képességek kellenek?
Igyekszem felvenni a kesztyűt, tudom, hogy így leszek jobb. Más perspektívából kell nézned a játékot, és fel kell térképezned a gyengeségeidet. Ettől jobban fejlődsz majd, és hamar megtanulod az új posztot. Nem vagyok született középhátvéd a magasságom miatt, de nagyon igyekszem, hogy hatékony legyek.

Nagyon szégyellte magát a 2018-as vb-kudarc után
Németország meglepően gyengén szerepelt a 2018-as világbajnokságon. Mit tanultál ebből a leckéből?
Azt, hogy a legfontosabb csapatként működnünk. Hogy az együttesed különleges legyen, nem jelenti azt, hogy nagy sztárokra van szükség. Fontos, hogy legyen egy terv, annak működnie kell, és össze kell tartania a csapatnak. A német válogatott mindig a tornák esélyese, és ez jelent egy kis nyomást. Minden egyes alkalommal a döntőbe akarunk jutni, de ez nem könnyű, ha nem vagyunk egy csapat a pályán. Együtt kell harcolnunk minden egyes mérkőzésen.
Neked személyesen mennyi ideig tartott feldolgozni, hogy már a csoportkörben kiestetek?
Ó, nagyon hosszú ideig. Elmész nyaralni, és még ott is a tornát nézed, de úgy, hogy már nem vagy érdekelt. Úgy éreztem, kiábrándítottuk az országot, emiatt szégyelltem magam. Attól féltem, hogy mindenki rólunk beszél.
Te és Serge Gnabry a Stuttgart ificsapatából jöttök. Mennyit változott Gnabry, mennyire vált nélkülözhetetlenné a klubjában és a válogatottban?
A Stuttgartban ő volt a legjobb minden korosztályban. Minden tornán, különösen a kispályásokon, elképesztően teljesített. Rám nézve sajnálatos módon az Arsenal játékosa lett, de neki így volt a legjobb. Kiemelkedően jó idényen van túl, a válogatottban csak az elmúlt egy évben lett rendszeres kezdő, most azonban minden egyes mérkőzésen ott van a pályán, és mindegyiken gólt szerez! Ez egyszerűen hihetetlen. A Bayernben inkább szélső, a válogatottban azonban jellemzően középcsatár. Bármire képes a labdával. Gyakran nevetünk azon, hogy tizennégy évesen együtt kezdtünk a Stuttgartban, tíz évvel később pedig itt vagyunk mind a ketten, bár különböző utakon jutottunk ide. Nincs recept, hogy miként kerülhetsz a csúcsra.
Abbahagyták már, hogy állandóan Philipp Lahmmal hasonlítgassanak össze?
Hát, nyilván nem! Kezdetben nagyon sokat kérdeztek róla, különösen, amikor jobbhátvédet játszottam. Alig-alig hibázott, én viszont sokkal támadóbb futballt képviselek, ami egy kicsit rizikósabb. Agresszívebben megyek előre, ő inkább várt, és olvasta a játékot. Hihetetlen vezéregyéniség volt. Nyert világbajnokságot, BL-t, mindent. Én meg még semmit.
„TALÁN EGY KICSIT KÖNNYEBB A VÉGSŐ BL-GYŐZELEM, MERT KEVESEBB A MÉRKŐZÉS”
Pedig hát nyert bőven, kilenc jelentősebb trófea került a vitrinbe eddig, de a megállapítása, amelyet pókerarccal közöl, jól mutatja, milyen ambíciók dolgoznak benne, és milyen lelkülettel várja pályafutása legtermékenyebb éveit.
Jelölt volt az Év játékosa-címre is, ami talán nem csoda azok után, hogy egymás után ötödik alkalommal lett bajnok, de pontosan tudja, hogy a hazai sikerek csupán a minimális igényt jelentik a bajoroknál.
Augusztusban újraindult a Bajnokok Ligája. Hét év telt el az óta, hogy a Bayern megverte a Dortmundot a Wembleyben. Az volt az első olyan döntő, amelyben csak német csapatok feszültek egymásnak. Ebben a hét esztendőben azonban a csapat egyszer sem jutott túl az elődöntőn. Szívszaggató vereséget szenvedett a Barcelonától, az Atlético Madridtól és a Real Madridtól, és a Liverpool is elkeserítő módon hagyta helyben 2019-ben.
Az európai verseny az idei évben egy kicsit másképp mutat, mivel a negyed- és elődöntőket, valamint a döntőt mindössze 12 nap alatt zavarják le Lisszabonban. Ettől még a Bayern mindennél jobban szeretné elhódítani a serleget. Hansi Flick csapata egy mérkőzés után 3–0-s előnyben volt a Chelsea-vel szemben a legjobb 16 között, és otthon simán továbbjutott.
Mit jelentene az életedben, ha az idén ti nyernétek a BL-t?
Ez az egyik legnagyobb célom. Jó esélyekkel vágunk neki, de fura is a helyzet, mert nálunk júliusban szünet volt, míg másutt csak nemrég ért véget a bajnokság. Nehéz lenne megjósolni, mi lesz a vége. A Liverpool már bebizonyította, hogy gyakran az esélyes is hamar búcsúzik, miután a legjobb tizenhat között kikapott az Atléticótól. Ez is azt jelzi, hogy minden egyes mérkőzésre készen kell állnunk, mindegy, ki az ellenfél. Erre a mentalitásra van szükség a Bayernnél.
A bajor csapat négy elődöntőt veszített el a 2013-as siker után. Nem fáj?
Dehogynem, nagyon is. Egyrészt azt is láthatjuk, milyen következetesen jutunk el minden évben egészen az utolsó meccsekig. Különösen igaz ez az előttem lévő generációkra. Ők szinte mindig ott voltak az elődöntőben vagy a fináléban. Ugyanez a helyzet a német válogatottal. Aztán jövök én, és már semmi sem annyira jó, mint volt!

A szurkolók teremtik meg a meccsek hangulatát
Miért nem sikerült vajon?
Tavaly egész egyszerűen erősebb volt nálunk a Liverpool. Két évvel korábban nem volt olyan szerencsénk, hogy kiüssük a Real Madridot. Két jó mérkőzést játszottunk egymás ellen, de eggyel többet hibáztunk, mint ők, és ennek meg lett a büntetése. Egészen biztos, hogy más lesz semleges terepen, visszavágó nélkül. Talán egy kicsit könnyebb a végső győzelem, mert kevesebb a mérkőzés. Nagy lehetőség ez mindenkinek, nekünk is.
Milyen volt az élet a négy fal közé zárva?
Az elején kicsit nehéznek találtam, nem volt struktúrája a napomnak. Még szerencse, hogy ott volt a kisfiam, miatta fel kellett kelni minden reggel. Néhány nap után Leon Goretzkával elindítottuk a WeKickCoronát, ami segít az embereknek, hogy átvészeljék a vírus időszakát. Azokat akarjuk segíteni, akik másokon segítenek. Sokan szenvednek ebben az időszakban, ki akartuk használni az ismertségünket. Csatlakoztak más csapattársak is, például Robert Lewandowski és Thiago, és az eltelt időben több mint ötmillió eurót gyűjtöttünk. Fantasztikus.

Egy nap talán már nem kérdeznek rólunk. Talán…
Másba nem vágtál bele? Megtanultál kenyeret sütni, sajátítottál el új nyelvet?
Nem igazán. Nagyon sok időt töltöttem a kertben. A barátnőm és én ácsoltunk egy padot, és építettünk egy homokozót a gyereknek. Nagyon büszke vagyok rá.
Nagyon hangosan fejezted ki támogatásodat a BLM-mozgalom mellett George Floyd halála után. Miért?
Azért, mert muszáj. A labdarúgás rengeteg embert ér el. Vessünk csak egy pillantást a Bayernre és a német válogatottra: mindenféle rassz képviselteti magát számos országból. Nincs köztünk különbség, az egész világ egy nagy csapat. Muszáj felmutatnunk a civil kurázsit. Mindenkinek így kell tennie, nemcsak a labdarúgóknak. Ha valami hasonló eset történik az utcán, erőt felmutatva közbe kell lépnünk.
Mennyire sajnálod, hogy az Európabajnokság a következő évre csúszott át?
Úgy voltam vele, hogy nagyon jó lesz már végre. Újranéztem a 2016-os, Olaszország elleni negyeddöntőt, amelynek tizenegyespárbaj vetett véget. Közben számos érzés újra előjött. Az egész ország mögöttünk állt. Ezek a legnagyobb események egy futballista életében, úgyhogy remélem, 2021-ben visszatérünk, erősebbek és jobbak leszünk. Az is előfordulhat, hogy jövőre, amikor az első csoportmeccset játsszuk az Allianz Arénában Franciaország ellen, arra gondolok majd, hogy tavaly ilyenkor épp egy homokozót építettem.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. szeptemberi lapszámában.)
Magazinunkat olvassa digitálisan a digitalstand.hu/fourfourtwo oldalon!