Szöveg Emanuele Giulianelli Fordítás Bodor Balázs
A Húsvét-szigeten, amely a világ egyik legelszigeteltebb lakott területe 3500 kilométerre Chile partjaitól, két nevezetes dátuma van a futball szerelmeseinek.
2009. augusztus 5-én a CF Rapa Nui hivatalosan először képviselte a szigetet a Chilei Kupában, és a Hanga Roa-stadionban kikapott a Colo-Colo legendás dél-amerikai csapattól. A helyiek szerint ez volt az el juego del siglo, vagyis az évszázad meccse, mivel a Húsvét-sziget ötezres népességéből több mint ezren nézték csapatukat, amint eltáncolják a haka harci táncot, aztán pedig leradírozza őket a pályáról minden idők legsikeresebb chilei klubja.
A Rapa Nui már nagyobb meccseket is tervezhet
A másik dátum az idénre (cikkünk 2014 decemberében jelent meg – a szerk.) esett. Január 27-én a Rapa Nui felavatta új stadionját, olyan díszvendégekkel, mint Elias Figueroa, Chile legjobb játékosa, és – ki más? – Pelé, aki feltehetőleg kijelentette, hogy majd megnyerik a vb-t. A Rapa Nui számára azt jelzi a stadion, hogy a Colo-Colo elleni találkozó nem egyszeri alkalom volt, és még jönnek rájuk jobb idők is. „Az a 2009-es meccs kulcsfontosságú volt abból a szempontból, hogy megkapjuk ezt az új arénát a chilei kormánytól – mondja Rafael Jovino Tuki, aki részese volt a 4–0-s vereségnek, jelenleg pedig a sziget sportigazgatója. – Megígérték, hogy 2013 végére kész lesz.”
Az új stadion műfüves, 3000 férőhelyes, ami több mint a sziget lakosságának fele. „Még sok tennivaló van – említi Hotuiti Teao Drago szurkoló és kereskedelmi mérnök. – De ez a stadion segíteni fog, hogy fejlődjön a labdarúgásunk.”
„Az új pályára meghívhatunk külföldi csapatokat is, és még rangos barátságos meccseket is szervezhetünk” – teszi hozzá Tuki.
Érdekes módon a Rapa Nui nemcsak a chilei alsóbb osztályokban játszik, hanem külön nemzeti válogatottat is alkot. A Colo-Colo elleni meccs után felvételt nyertek a Nouvelle Federation Board-ba, amit a nem FIFA-tag válogatottak alkotnak, akiket Sepp Blatter stábja nem ismer el, mint például Zanzibár, Tibet és Sealand, a suffolki partok menti úszó erőd.
„A Rapa Nui nemzeti válogatott jelentős projektet testesít meg – magyarázza Tuki. – Nagyon nehéz azonban elérni a célunkat. Ahhoz, hogy a FIFA is elismerjen, nagy dolgok kellenek, mint képviselet és önállóság. Ezen dolgozunk, és remélem, egy napon a Rapa Nui részt fog venni az óceániai vb-selejtezőn.”
Hotuiti Teao Drago kevésbé lelkesedik az ötletért: „A FIFA nagyon jól ismert szervezet, ami jót tenne a Rapa Nuinak, de nekem nem tetszik a sok botrány és az átláthatatlanság”.
A Colo-Colo elleni meccs előtti haka
Bár még nagyon messzire vannak attól, hogy az új-zélandi Chris Woodhoz hasonlókkal játsszanak a vb-selejtezőn, már formálódik a Rapa Nui futballálma. 2012-ben megnyerték azt a bajnokságot, amit őslakosok alkotta nemzeti válogatottaknak hoztak létre, és már van hazai sorozat is, két osztállyal. Az eredmények persze 16–2, 8–3 és hasonlóak, de legalább sok gól esik.
„Megyünk előre, lépésről lépésre, a professzionalizmus felé – lelkesedik Mai Osorio Teao, a Rapa Nui játékosa. – Büszke vagyok, hogy képviselhetem a szigetemet és a kultúrámat, profi akarok lenni, hogy segíthessem a következő generációkat.”
Ám ami a legfontosabb, legyenek majd bár bent a FIFA-ban, vagy szerepeljenek chilei kis csapatok ellen, a kőfejmániás szigetlakók nézni és játszani fogják a futballt, közben végig hakázva.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2014. decemberi számában.)
