Szöveg Clive Martin
Pedig hát az a helyzet, hogy a róla készült képek nem valami nagyszabású kampány részei, szándékosan adagolt retró életérzéssel, a Photoshop gyakori használatával, hanem maga a valóság. Cunningham tényleg ennyire lenyűgözően öltözködött.
Gyakran viselt ruhái közé tartozott a zoot öltöny, a mindenféle szőrmekabát, a raglán, az elvékonyodó nadrág vékonyka aranylánccal, az enyhén megnövesztett haj és a szandál. Mindez a kortársaira sem volt jellemző, ösztönösen öltözködött így, miközben az is egyértelmű volt vele kapcsolatban, hogy nagyon figyel arra, mit is vesz fel.
Cunningham stílusát tekintve ikonnak számít a futball világában. Nemcsak a sportág (egyébként alacsony szintű) igényei szerint nézett ki jól, hanem bármilyen elvárás szerint, akár a popzene vagy a modellek világa felől közelítve is. Bárki mellett megállta volna a helyét, akit korszakalkotónak tartunk utólag.
Viszont sajnos amiatt, hogy milyen labdarúgó volt, és az őt állandóan körüllengő rasszizmusnak köszönhetően, csak most értjük meg, mennyire fontos figura volt a divat szempontjából, és mily nagymértékben megelőzte a korát.
Már akkor is ikonnak számított, amikor még nem vált belőle hivatásos labdarúgó. Életrevaló fickó volt, nem az az ember, aki miután profi lesz, rögtön vad költekezésbe kezd. A diszkó királyának számított a ’70-es évek Londonjának soul közegében, versenyt is nyerő táncos volt, akit az élet ritka választás elé állított, amikor döntenie kellett, hogy a Rambert balettiskolában vagy a Leyton Orient Football Clubnál megy tovább.
„Amikor a ’70-es években táncolni jártam a Soho klubjaiba, nagyon felnéztem azokra a laza, fekete srácokra, akik közül az egyik meghatározó alak Laurie Cunningham volt” – írta nemrégiben Robert Elms angol médiaszemélyiség.
CUNNINGHAM VÁLASZTHATOTT: BALETTISKOLA VAGY A LEYTON ORIENT FOOTBALL CLUB
Tiniként Cunningham a londoni piacokat és turkálókat járta, és vadászta a jó cuccokat, amelyeket gyakran szabók segítségével hozatott rendbe. Az egyik, ma már híres fényképen is ilyenben feszít (balra), ez akkor készült, amikor 1974-ben aláírhatta első profi szerződését.
Nem biztos, hogy ez a legjobb róla készült fotó, de hiteles képet ad arról, mit jelentett életében a divat. Amikor kortársai még az aktuális módinak megfelelő olcsó holmikat viseltek, Cunningham úgy nézett ki, mint aki egy század eleji amerikai zenés klubból lépett le, miközben a leytonstone-i szétázott pályán rongálta a cipőjét. Feltűnően kiemelkedett kora semmitmondóságából. Az, hogy ő lett az első angol a Real Madridban, így utólag már nem is annyira meglepő.
A legjobb képek pályafutása után készültek róla, ezek adják vissza a leghitelesebben a korszellemet, amiben élt. Kigyúrta magát, bajuszt növesztett, és ruházat tekintetében átállt a lezserebb sportcuccokra. Ezek a fotók már egy olyan embert mutatnak, aki teljesen otthon érzi magát a bőrében. Az viszont elgondolkodtató, hogy bár később éveken át hivatkoztak még rá, senki sem követte. Ha egy kicsit később születik, és ha nem hal meg abban az autóbalesetben Spanyolországban, biztosan tele lettek volna vele a címlapok.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2019. augusztusi lapszámában.)
