„Hova lett Gazza és a busz?”
Mivel néhány évvel korábban sikerült elvezetnie egy londoni buszt, a Middlesborough sztárja, Paul Gascoigne elég képzettnek gondolta magát ahhoz, hogy elkösse a csapatbuszt, és elfurikázza magát a legközelebbi fogadóirodába. A csendes Hurworth városka utcáin kanyarogva egy csapat nyugdíjasnak is felajánlott egy ingyen fuvart, akik bölcsen visszautasították. A tippmixét végül nem sikerült feladnia Gazzának, mivel a buszt nekivezette egy sziklának, ezzel 20 ezer fontos (több mint nyolcmillió forint) kárt okozva a járműben: „Tudtam, hogy bajban vagyok, de amikor megláttam a sztorit a tévében, csak annyit tudtam mondani: »Ó, b…eg«”. Még az általában visszafogott Boro-menedzser, Bryan Robson is dühöngött; ekkor került lejtőre Gazza karrierje a csapatnál. Ráadásul azóta sem szerezte meg a jogsit buszra.
Szar ügy
Mivel úgy gondolta, hogy a Milwall játékosai biztosan unatkoznak egy 1990-es idegenbeli meccsük előtt, Steve Harrison, a csapat és az angol válogatott edzője roppant szellemes tréfát talált ki, amit az akkori menedzser, Bruce Rioch csak így jellemzett: gusztustalan klozett-tréfa. Ez a drága ember ugyanis, miután letépte magáról a ruháit, felmászott a szállodai szoba komódjára, kihúzta a fiókot, majd óvatos mozdulattal a fiókba előre odakészített műanyag pohárba… hát… ürített – a csapat döbbent játékosainak szeme láttára. Harrisont még azelőtt kirúgták, hogy WC-papírért nyúlhatott volna.
Az új igazolás te magad légy!
Mindössze öt nap volt hátra a tavaly januári átigazolási időszakból, amikor délután egy órakor Christian Nerlinger sportigazgató a következő bejelentést tette a Bayern München honlapján: „Elképesztő erősítés érkezik a támadószekcióba!”. Minden szurkoló találgatni kezdett, vajon Carlos Tévez lesz az? Vagy Marco Reus? Esetleg Újvári Joci? „Két órakor a Facebookon kiderül!”
„Az új sztárigazolásunk – kezdődött a nagy bejelentés kettőkor a Facebookon – nem más, mint TE! A csapat tizenkettedik játékosa!” Kiderült, hogy csak egy alkalmazásról volt szó, amellyel a szurkolók személyre szabott videót tudtak csinálni a nevükkel ellátott Bayern-mezzel. Sok leforrázott szurkoló szerint ez volt életük legrosszabb délutánja. „Ez csak egy ártatlan tréfa volt – szabadkoztak később a Bayernnél. – Senkinek sem akartunk csalódást okozni, azt szerettük volna megmutatni, hogy a szurkolók milyen fontosak a Bayern München számára.”
A kedélyek csillapításának érdekében azért néhány nap múlva leigazolták a svájci Xherdan Shaqirit.
Haldoklik a király!
Ha valakire azt a becenevet aggatják a csapattársai, hogy a Viskó (mivel nincs neki semmi fent az emeleten, hehe), akkor abból már sejthetjük, hogy Steve Nicol skót válogatott játékost nem az eszéért igazolta a Liverpool.
Graeme Souness volt akkoriban a Vörösök csapatkapitánya, és azt gondolta, jól megvicceli a fiatal középpályást, ezért az súgta neki, hogy a legendás csatárnak, Kenny Dalglishnak már csak pár hónapja van hátra. A tréfa nem sikerült a legjobban, a következő edzésen ugyanis szegény Nicol – valószínűleg Dalglish keserves halálára gondolva – úgy elkezdett bőgni, mint egy kisgyerek, amikor Kenny Király belépett az öltözőbe.
„Tűz!” – az arcára
David Luiz nemcsak bődületes lövéseiről és kócos frizurájáról ismert, hanem tréfás természetéről. Egyszer még akkori benficás csapattársát, Ángel di Maríát is átverte egy Kész Átverés-szerű műsorban. A fagyi aztán később visszanyalt, amikor Luiz egy 2012-es novemberi brazil műsor főszereplője volt, akaratán kívül persze. Bowlingozni indult barátaival, és gurítás közben nem vette észre, hogy az egyik alkalmazott éppen a bábukkal matat. A golyó gurult, az alkalmazott ordított, majd kidugta (mű)véres fejét a bábuk közül. Luiz sírva fakadt, aztán jöttek a biztonságiak, majd a rendőrök…
A hongkongi muri
Egy 1995-ös, fárasztó barátságos mérkőzés, és egy még fárasztóbb éjszakai italozgatás után Ray Parlour, az Arsenal középpályása úgy döntött, leint egy hongkongi taxit. Be is ült, majd azzal a lendülettel ki is szórta a rágcsálnivalóját a gyanútlan Pak Jan-laj taxijába. A sofőr bizonyára United-drukker lehetett, mivel egy faütővel megkergette az utcán emiatt Parlourt, aki – immár szirénázó rendőrautók gyűrűjében – cserébe jól orrba vágta. A „tanúként” meghallgatott, szintén nem szomjas Tony Adams és Chris Kiwomya nem tudott minden részletre kiterjedően visszaemlékezni a pontos a történésekre, így azokat máig jótékony homály fedi.
„Ha ezt még egyszer megcsináljátok, behozok egy döglött patkányt!”
A korábbi Notthingham Forest- és West Brom-játékosnak és walesi válogatottnak, Andy Johnsonnak bambakomallo-fóbiája van. Így igaz, drága FourFourTwo-olvasók, halálfélelem járja át a gyapjú láttán.
Kétéves – igen felejthető – barnsleyi próbálkozása során 2007-ben csapattársai igen gonosz tréfát eszeltek ki: teletömték Johnson farmerét a rettegett anyaggal, ezzel pánikrohamot előidézve szerencsétlen játékosnál. „Betette a kezét a zsebébe, és bekattant, mintha valami rohama lett volna – emlékszik vissza Rohan Ricketts. – Annyira mérges lett, hogy megfenyegetett minket, hogy behoz egy döglött patkányt. Mivel egy farmon élt, azokból volt neki bőven.”
Minket ezek után csak egy dolog érdekel: hogyan tisztogatja Johnson a füleit?
Tolvaj szarkák
„Nem értem, mi ütött belém” – kezdte magyarázkodását David Hillier, az Arsenal játékosa, miután kifizette a 750 fontos büntetést és a 970 fontos bánatpénzt, amit azért róttak ki rá még 1995-ben, mert ellopott két sporttáskát a Gatwick-reptéren. Wayne Burnett-tel, a Bolton játékosával tartott hazafelé egy marseille-i golftúráról, amikor a két jómadár elemelte egy dán üzletember ruhákat és számítógép-alkatrészeket tartalmazó táskáit. Szerencsétlenek nem vették észre, hogy a biztonsági kamerák minden mozdulatukat rögzítették.
10 sör + emeletes busz = közmunka
Egy-két-tíz sör legurítása után Brian Law, a Wolves játékosa úgy gondolta 1993-ban, hogy az este tökéletes lezárása lenne, ha elkötne egy emeletes buszt. Mit ad Isten, pont volt egy a közelben, amit félmérföldnyi próbálkozás után végül csak sikerült nekivezetnie a szalagkorlátnak. Az egyébként vadonatúj busz rommá törése után még jobb ötlete támadt: elbújt a közeli bokrokban, ahonnan a rendőrök félóra múltán rángatták elő. „Nem tudom, miért csináltam” – mondta később. Az biztos, hogy a 180 óra közmunka és kétévnyi, a vezetéstől való eltiltás ideje alatt volt lehetősége gondolkodni rajta.
Póló, gatya, malacfej!
Képzeld csak el, két nappal a szezon utolsó meccse előtt éppen befejezted az edzést. Fáradt vagy, le akarsz tusolni, aztán beülni egy sörre, vagy hazamenni az asszonyhoz. Amit viszont biztosan nem akarsz, hogy az öltözőszekrényedben egy levágott malacfejet találj. A ruháidba csomagolva.
Májusban pont ez történt a Stoke City csatárával, Kenwyne Jonesszal. Érthető módon kissé bepöccent, feszültségét pedig Glenn Whelan Porschéjának szélvédőjén töltötte ki, amelyet ripityára tört.
„Elnézést kértem Glenntől, amiért megrongáltam a tulajdonát – írta később a Twitteren. – Megbeszéltük a dolgot, és mivel kiderült, hogy nem ő volt, megtérítem a kárát. A tettes azóta sem állt elém, és nem kért elnézést, gondolom, jól szórakozott.”
A klub belső vizsgálatot indított, a két játékost pedig „pihentették” a szezon utolsó, Southampton elleni meccsén, amely 1–1-es döntetlenre végződött.
Történet a kacsákról
A ’70-es években, egy plymouth-i, idegenbeli győzelem után a Rotherham játékosainak egy része ünnepelni készült a West Country Hotelben. Ennek alkalmából elloptak a konyháról két hatalmas sült kacsát, felfalták őket, a maradékot pedig kiszórták az ablakon a többi szállóvendég kocsijára. A csapat többi tagja sem unatkozott, a tűzriasztóval szórakoztak, és telefonbetyárkodtak.
A csapat jó kedve azonban hamar szertefoszlott, amikor mindegyiküknek 40 fontos büntetést kellett fizetnie a károkért, ami akkoriban nagy összegnek számított. A csapatszellemnek is jót tett ez az este, a büntetést ugyanis annak a négy játékosnak is ki kellett fizetnie, akik végigaludták az egész mókát.
„Csak horgásztam”
„Hazafelé tartottunk egy italozgatás után – kezdi történetét a skót válogatott egykori sztárja, Sandy Jardine –, Jimmy aztán valamiért felugrott egy nyitott halászhajóra.” Hát, ha már felugrott, Jardine el is lökte a mólótól, mire a Celtic kiválósága, a szintén skót válogatott Jimmy Johnstone lassan elsodródott a festői Ayrshire partjaitól. Mindez 1974-ben történt, néhány nappal az angolok elleni hazai meccs előtt. Amikor a parti őrség végül pár óra múlva összeszedte, Johnstone gyorsan kijózanodott, és csak ennyit mondott: „Horgásztam”. Hülyesége bejárta a skót sajtót, persze szövetségi kapitánya, Willie Ormond nem volt túl boldog: „A szerencsétlen ott is veszhetett volna”.
„Zuhanunk, zuhanunk! Csak vicceltem, csak vicceltem!”
A csapattársad retteg a repüléstől? Két lehetőséged van: megpróbálod megnyugtatni, és olyanokat mondasz neki, hogy 2200-szor nagyobb a valószínűsége, hogy autóbalesetben hal meg, mint repülőszerencsétlenségben. És persze azt is teheted, hogy a repülő hangosbeszélőjén bejelented, hogy: „Be fogunk csapódni, zuhanunk, zuhanunk!”. Találjátok ki, hogy az iráni védő, Seisz Rezaei melyiket választotta, amikor 2008-ban Perszepoliszból hazafelé repültek? Tréfája érthető módon pánikot okozott a repülőn, a vicces fiú pedig a teheráni leszállás után 27 ezer fontnyi bírságot és bilincset kapott. „Nem akartam rosszat – védekezett később. – Csak kicsit rá akartam ijeszteni a csapattársamra.”
A Dán Óriás töke
Peter Schmeichel, a Manchester United kapusa éppen edzés utáni forró zuhanyát élvezte a csapat régi edzőközpontjában, és nem vette észre, hogy Nicky Butt, kezében egy tűzforró vízforralóval mögé settenkedik. Butt szándéka az volt, hogy kicsit megsüti a dán hátsóját, igen ám, de az érezve a veszedelmet, pont a legutolsó pillanatban megfordult, így a vízforraló a legnemesebbik szervét égette meg. A következő kép már az volt, amint Schmeichel egy szál törölközőben kergeti Buttot fel s alá az edzőközpontban.
Lósz…rt!
Micsoda mókamesterek játszottak a Newcastle-ben a ’90-es évek végén! Revánsot akart venni John Beresfordon és Rob Lee-n, amiért leeresztették kocsijának kerekét, ezért Alan Shearer egy teherautónyi lócitromot boríttatott Beresford kocsijára. „Tagadja, de tutira a szellőzőbe is eldugott egy kicsit, mert akárhányszor bekapcsoltam a fűtést, mindig éreztem a szagot. Sohasem tudtam teljesen kitakarítani” – mondta Beresford. Ennél rosszabb történt Lee Clarkkal, aki botor módon úgy döntött, hogy lemossa BMW-jét, miután Beresford ráöntött egy kiló lisztet. „Az egész liszt csirizzé változott, a kocsinak pedig annyi lett” – ismerte el később a középpályás.
A füstbe ment terv
Csendes napot szakított meg 2013-ban a Chelsea edzőpályáján egy füstbomba, ami a tartalékcsapat öltözőjében robbant fel. Minden játékos és dolgozó azonnal kirongyolt az épületből, majd hozzálátott kideríteni, ki a felelős a teljes evakuálást okozó felfordulásért. Mire a füst eloszlott, kiderült, hogy Jacob Mellis robbantotta fel a bombát, amit csapattársa, Billy Clifford csent el paintballozás közben. A történet egyáltalán nem volt jó hatással a játékosok pályafutására: Mellist kirúgták, Clifford pedig éppen a Yeovilnél senyved kölcsönben. Buta, buta fiúk.
Száguldás, golfkocsi, szerelem, száguldás…
John Durnin, a Portsmouth csatára a ’90-es években úgy gondolta, ha már a golf nem megy neki, meghajtja kicsit az egyik golfautót a csapat közös golfozása alatt. Váltig állítja, hogy nem ivott, mégis sikerült összetörnie a kocsit, ezzel kificamítania a könyökét, és kivonnia magát egy időre a forgalomból. „Esküszöm, színjózan voltam! – állította a csatár. – Annyira lenyűgözött a mellettem elsuhanó táj, hogy nem néztem, hova megyek.” Na persze…
Tankparancsnok
„Bár igazából nem tehetek róla, nagyon sajnálom a történteket” – mondta Giulio Migliaccio, az Atalanta játékosa, miután igen emlékezetesre sikerült tavaly júliusi bemutatása.
A középpályás felpattant egy tankra, majd az őrjöngő szurkolósereg előtt áthajtott vele két leselejtezett kocsin. Kis szépséghiba, hogy a két kocsit a csapat két legnagyobb riválisa, a Brescia és a Roma színeire festették.
„Csak akkor vettem észre, amikor már átmentünk rajtuk – kezdte magyarázkodását a 32 éves játékos. – Semmit sem láttam, mert nagyon magasan ültem.” A fegyelmi bizottság azóta is azon tanakodik, mi legyen a játékos büntetése. Akármit is találnak ki, nem lennénk a helyében áprilisban, amikor a Stadio Olimpicóban kell pályára lépnie.
Budimuri
Ha az ember nincs jóban a menedzserével, akkor ne akarjon tréfálkozni vele. Pláne ne fóliázza le a vécét, amikor az épp dolgát végezni indul. Mivel a Crystal Palace menedzsere, Neil Warnock nem találta túlságosan viccesnek a 2009-es esetet, az addig sem kedvenc Ben Watson helyzete még inkább ingataggá vált. Egyébként is szerződésének utolsó évét töltötte, úgyhogy inkább lelépett a Premier League-ben szereplő Wiganhez. Pályafutása végül nem a lefolyó mélyén ért véget (nem úgy, mint exmenedzserének produktuma, hehe), tavaly májusban ugyanis ő szerezte az FA-kupa döntőjének győztes gólját.
A Szentek megszentségtelenítése
A leendő rosszcsont építőmunkásoknak üzenjük: ha egy kis tréfára készültök, miközben csapatotok legnagyobb riválisának edzőközpontján dolgoztok, legalább várjatok néhány hónapot, amíg feltöltitek a videót a YouTube-ra. Kérdezzétek csak meg a két Portsmouth-szurkolót, akik munkájuk közben egy Pompey-mezt és egy sálat építettek be a csapat nagy riválisa, a Southampton edzőközpontjának falaiba, mikor a renoválási munkákat végezték.
„Egy kis meglepetés a szemeteknek, ha esetleg lebontanák a falat – örvendezett az operatőr. – Dugd a szigetelés mögé, és falazd be! De utáljuk őket!”
A videót néhány nap alatt 50 ezren nézték meg, köztük a srácok főnökei is, akik szerint ez elfogadhatatlan tréfa, és azonnal ki is penderítették a jó munkásembereket.
„Az ilyesmit nem toleráljuk, és teljességgel elhatárolódunk az esettől – mondta a fiúkat foglalkoztató cég regionális igazgatója, David Cook. – Úgy értesültem, hogy a közvetlen feletteseik már intézkedtek, és el is bocsátották őket.” Pedig mindenki más szerint vicces volt.
Április bolondja
A Leeds United menedzsere, Howard Wilkinson addig sem szívlelte különösebben Tomas Brolint, de a svéd játékos még rá is tett egy lapáttal április elsejei tréfájával, ami nem sikerült valami jól. A 4.5 millió fontért igazolt játékos, aki nem sokat játszott, azt találta mondani egy svéd televíziónak, hogy a szezon hátralévő részét korábbi csapatánál, a Norrköpingnél tölti kölcsönben. Szerencsétlenségére a hírt Európa-szerte több portál is leközölte, és természetesen eljutott menedzseréhez is. Brolin – miután jól megbüntették – aztán még az addiginál is kevesebb játéklehetőséget kapott.
Nyugatnémet vízibomba-védelem
„Szégyelljétek magatokat!” – harsogták a nyugatnémet lapok a híres „Anschluss-meccs” után, amikor az 1982-es világbajnokságon mind a nyugatnémetek, mind az osztrákok továbbmentek Algéria kárára a csoportból, miután kijátszottak egy 1–0-s győzelmet a németeknek. Hogy hangot adjanak nemtetszésüknek, német szurkolók egy csoportja csapatuk szállodája elé vonult. A játékosok pedig, hogy kimutassák tiszteletüket és szeretetüket, vízzel töltött luftballonokat hajigáltak a szurkolók közé. „Továbbjutottunk, nem értem, mi a bajuk a szurkolóknak – mondta az egyik játékos. – Úgy gondoltuk, nevetünk együtt egy kicsit.” Persze nem mindegy, hogy velük, vagy rajtuk nevettek…
„Ezt kapd el!”
A kölcsönben lévő Arsenal-játékos, David Bentley úgy gondolta, bemutatkozik a Norwich menedzserének, Nigel Worthingtonnak, és a csapat edzésén utánoz egy híres sörreklámot. A reklámban a főszereplő kibikáz egy labdát az utcára, miközben azt ordítja, „Ezt kapd el!”. Bentley is pont így tett, de Worthington tetszését nem igazán nyerte el a mutatvány, és a hétvégére kitette a csapatból a szélsőt.
„Táncoljatok, táncoljatok!”
Sérülése miatt 2003-ban nem tudott edzeni a kolumbiai csatár, Faustino Asprilla, ezért úgy gondolta, a pályán kívülről serkenti gyorsabb mozgásra csapatának játékosait, és egy pisztollyal többször is közéjük lőtt. Bár a pisztolyban vaktöltények voltak, az Universidad de Chile játékosai sztrájkba léptek addig, míg a klub meg nem bünteti a csatárt. Hozzá kell tenni, hogy a Newcastle korábbi futballistáját tartóztatták már le hasonló eset miatt, akkor egy diszkó előtt lőtt párat a levegőbe.
„Gyerünk, menj, ha akarsz!”
Mi is lehetne jobb nap a mókázásra egy focista számára, mint az Ártatlanság Napja; sok spanyol ajkú országban így nevezik április elsejét. Így gondolta ezt Rainer Torres, az Universitario de Deportes középpályása is, ezért Facebook-oldalán bejelentette, hogy a perui csapat ősi riválisához, az Alianza Limához szerződik. A szurkolók persze kiakadtak, és azonnal gyalázatáradatot zúdítottak a játékosra, aki később már hiába mentegetőzött, hogy az egész csak vicc volt.
„A rohadt anyádat!” – írta szűkszavúan egy szurkoló. „Ha vicc volt, ha nem, nem akarunk ilyen kétszínű alakokat látni a csapatban” – írta egy másik.
Tartsd a szád!
Amikor a Rangers csatára, Francisco Sandaza telefonja megcsörrent, és abba egy amerikai játékosügynök szólt bele, végre felcsillant a remény előtte a Nagy Víz átszelésére.
„Amúgy is csak azért jöttem a Rangersbe, mert heti 4500 fontot fizetnek” – mondta a 28 éves játékos, aki már mindenáron el akart igazolni. Szerencsétlenségére pont egy taxisnak mondta mindezt, aki történetesen Celtic-szurkoló volt. Nosza, nem is habozott, azonnal felhívta az újságokat a sztorival.
Végül 14 meccs és két gól után ezért a mondatért kirúgták a Rangerstől, az indoklás szerint olyan beszélgetést folytatott, amely a klub nézőpontja szerint súlyosan sérti a két fél közötti szerződést. Jelenleg a spanyol másodosztályban szereplő Lugónál tengődik.
„Elővegyem?”
Éppen a nagy diadallal járó, 1–0-ra megnyert, Costa Rica elleni barátságos meccsről repült haza a perui válogatott, amikor John Galliquio rettenetesen elunta magát a San José-i reptéren. „Még egy ilyen, és előveszem a fegyveremet!” – kiáltotta a 33 éves játékos, amikor a terrorelhárítók már sokadjára vizsgálták át a csomagját. Nem meglepő, de letartóztatták, 24 óráig kérdezgették, szabadon engedéséhez pedig nem volt szükség másra, csak a csapatvezetőnek, a Perui Labdarúgó-szövetség elnökének és egy követségi konzulnak a közbenjárására.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2014. májusi számában.)
