Interjú Chris Flanagan
Mik a legkedvesebb emlékeid az 1996-os Európa-bajnokságról?
Teljesen odavoltam érte. Nem messze a Wembleytől nőttem fel, és nagyon tetszett az a vibrálás, ami ekkor a környéket jellemezte. Rendkívül élveztem az egészet: a felkészülést és a fogorvosi széket a hongkongi felkészülés során, a csúcsformában lévő Gazzát, a csodálatos gólját Skócia ellen és a gólörömét. Aztán ott volt a Hollandia elleni meccs: Shearer és Sheringham elintézték őket. Óriási torna volt! Az Anglia körüli felhajtás csodás emlék. A hazai földön rendezett torna mindig nagy esemény. Nálunk már túl rég volt ilyen.
Emlékszel még, hol nézted Anglia mérkőzéseit?
Tizenöt éves voltam, akkoriban kezdtünk el sörözni…
Ez azt jelenti, hogy ittál, amikor nem is lett volna szabad?!
Eljárogattunk kocsmákba, aztán rendszerint valamelyik haver házában kötöttünk ki. Szép idők voltak.
Nemrégiben megjelent egy könyved I Robot címmel. Kérdeznénk egy-két történetről, amely szerepel benne. Nézzük például, mi a helyzet Gareth Bale mágikus babjaival?
A varázsbab! Nemrég beszéltem Paul Scholesszal, és megkérdeztem, mi volt a kedvenc étele meccsek előtt. Sült bab pirítóssal, pont az, ami Bale-nek is. Láttam, hogy Bale fel és alá röpdös a Tottenhamben, és ízekre szedi Maicont az Inter ellen a folytonos futásával. Gondoltam magamban, ki kell derítenem, hogy csinálja. Figyelni kezdtem, de nem járt konditerembe, csak babot evett, úgyhogy én is elkezdtem. Hm, töprengtem, tetszik ez a semmi kondi dolog, és a babot is szerettem. Belevágtam, de bizonyos baboknak nagyobb a varázserejük, mint másik fajtáknak, ez szinte biztos.
Miért sétáltatta apád 2005-től kezdve angol nemzeti színű melegítőben a kutyáját?
Apámnak mindenféle cucca van. Melegítők, pólók, edzőholmik. Én is nekiadom őket. Van egy Aston Villa-kalapja is, egy angol válogatott mackófelsője és egy hosszú ujjú mez is hozzá. Azt hiszem, nadrágja is van, és szerintem egy régi edzőcipőmet is odaadtam neki, amit valami szponzortól kaptam. Úgyhogy elég jól el van látva, ha kutyasétáltatásra indul.
Olvastuk, hogy egy alkalommal találkoztál Mickey Rourke-kal. Hogyan történt?
Nyaraltam, épp túl voltunk a 2006-os világbajnokságon, és egy night clubban futottunk össze. Elsétáltam mellette, és utánam szólt, hogy „Helló, robotfiú!”. Készült rólunk egy fénykép, amint robottáncolunk, aztán közölte, hogy újra szeretne majd velem szórakozni. Másnap is elmentünk, utána is, azután is. Egyszer kopogott a szálloda ajtaján, kinéztem a kukucskálón, és mondtam a többieknek, hogy már megint ő az. Mondták, hogy küldjem már el, nincs több éjszaka együtt. Őrült fickó!
Néhány hónappal ezelőtt úgynevezett Crouchfestet tartottál az O2 Arénában, és 3000 ember meg is jelent rajta. Nem volt ez egy kicsit bizarr?
Nagyon élveztem, csupa móka volt. Manapság a podcastom a legnagyobb élvezetem. Egyszerűen beülünk egy kocsmába hárman plusz a producer, és jókat nevetünk. Mindenki nagyon élvezi. A Crouchfesten Liam Gallagher az Oasisből is ott volt. Katherine Jenkins, Tom Grennan és a You Me At Six énekelt, én pedig azon gondolkodtam, hogyan is jöhetett össze a nevem alatt mindez. Csodálatos volt.
Milyen volt Gallagher?
Óriási. Mondtam neki, maga a fesztivál szerintem is kissé túlzás, de azt válaszolta, hogy semmi baj vele, pont arról szól, amiről kell. Annyi baj van a világban, mindenki csak a rossz dolgokról beszél, mi meg itt vagyunk. Csupa jó ember van körülöttünk, akik jól érzik magukat. A közönség megőrült.
Mindenki által kedvelt futballista vagy, ami manapság nagyon ritka. Milyen érzésekkel tölt ez el?
Nagyon jó érzés, de azért biztosan vannak néhányan, akik f…fejnek gondolnak. Bárhová is megyek, mindenütt nagyon kedvesen fogadnak. Remélem, a továbbiakban sem ábrándítok majd ki senkit.
A médiamunkáknak vagy éppen a podcastnak köszönhetően könnyebb volt elfogadnod a visszavonulás tényét és az ezzel járó változásokat?
Valóban, szerettem volna nagyon elfoglalt lenni, mire visszavonulok. Mostanra talán kicsit túlzottan is elfoglalt vagyok. Ki látja azonban előre, hogy mi lesz? Nem akartam otthon ülni, és nézni a sorozatokat. Rá kellett jönnöm, hogy mit élvezek a legjobban, és szerencsére egyáltalán nem vagyok híján a remek ajánlatoknak.
Az előző idény végén vonultál vissza. Nem hiányzik a labdarúgás?
De, nagyon. Mindig is hiányozni fog, és jó lenne, ha még most is játszanék. Viszont ez is csak elfoglalttá tett. Most kicsit élvezem az életet.
Elképzelhető, hogy egyszer edző lesz belőled?
Nem vagyok biztos benne. Örülök neki, hogy van némi szabadidőm, és tudom, hogy az edzőség állandó elfoglaltságot jelent. Teljesen a tervek megvalósításán kell dolgoznod, másképp nem megy. Egyelőre jól érzem magam így is.
Úgy tudjuk, van szabadidő-szervező végzettséged, és turizmusból is van papírod. Elképzelhető, hogy hamarosan szabadidőközpontot nyitsz?
Haha, persze, gondoltam már rá, hogy megveszek egy uszodát, és elkezdem üzemeltetni. Nem én leszek az úszómester, de vezetem a helyet. Szóval igen, végül is elképzelhető.
Végezetül: megkérdeztük Rafa Benítezt arról, hogy Mikulás-ajándékként titokban José Mourinho könyvét ajándékoztad neki, de nem emlékezett. Csalódott vagy?
Nem emlékezett?! Hogy az a…!
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. márciusi lapszámában.)
