Cikkünk 2015-ben készült – a szerk!
A Lindner és a Lorenz testvérpár összedugta a fejét Berlin Mitte kerületében, az Arkonaplatzon egy padon, és nagyszerű elgondolásra jutottak: alapítsunk futballklubot! Mivel mindössze 16-17 évesek voltak, egy nagybácsi, Erdnst Wisch lett az elnök, és mert Lindner papa nem sokkal előtte egy Hertha nevű hajón vett részt kiránduláson (az 1886-ban épített gőzhajó ma is hasít a német vizeken!), 1892. július 15-én megszületett az első német futballklubok egyike, a Berliner Fussball-Club Hertha 1892.
Eleinte kék-fehér-sárgában pompáztak a berlini fiúk, de a sárga gyorsan lekopott a blau és a weiss mellől. A klub már 1901-ben a legfelső osztályban vitézkedett, és 1910-ben kontinens első klubjaként vert meg barátságos meccsen egy angol csapatot, a Southend Unitedot. A biztonságos túlélés érdekében 1923 augusztusában egyesült a jómódú Berliner Sport-Clubbal – azóta Hertha BSC a neve.
A berlini Olimpiai Stadion (Fotó: Getty Images)
Az Öreg hölgy, azaz Alte Dame néven tisztelt egyesület 1930-ban és 1931-ben mindmáig utoljára megnyerte az össznémet bajnokságot, miközben négyszer is a második helyen zárt, de a Harmadik birodalom úgynevezett Gauliga-rendszerében hiába vezette a nácipárt prominense, Hans Pfeiffer, elkerülték az újabb sikerek.
A világháború után természetesen feloszlatták, rövid ideig Hertha Norden-Nordwest néven szerepelt, ám a tagok visszaszavazták a Hertha BSC nevet. És mert nem kis szerencséjére nem a főváros szovjet szektorában működött, az NSZK speciális, nyugat-berlini enklávéjában vészelte át a kommunista évtizedeket.
Ott volt a Bundesliga 1963-as indulásakor, de két év múlva kiesett, és azóta is ingázik az első két osztály között. Ehhez képest 1970-ben, 1971-ben és 1978-ban harmadik lett, 1975-ben pedig a BEK-győztes Bayernt is megelőzve ezüstérmes pozícióban végzett. Viszont 1986-ban két évre egészen a harmadik vonalig süllyedt. Mai élvonalbeli tagsága két kiesést és két azonnali visszajutást leszámítva 1997 óta él, legutóbb 1999-ben Király Gáborral és Dárdai Pállal zárt dobogón, és indulhatott a Bajnokok Ligájában is.
A négy világbajnok német válogatott egyetlen tagja sem volt Hertha-játékos, de többen felhúzták előtte vagy utána a kék-fehér mezt. A mi fiaink mellett olyanok futballoztak Berlinben, mint Uwe Rahn, Rainer Bonhof, Mario Basler, Andreas Köpke, Thomas Helmer, Carsten Ramelow, a két Boateng és a legendás kapitány, Helmut Schön is.
A berlini Olympiastadiont az 1936-os játékokra építették, az 1974-es vb-n három csoportmeccsnek adott otthont, és a 2006-os világbajnokságra újították fel mai pompájában. Hat vb-mérkőzés után itt rendezték a döntőt is, mint ahogyan az idei BL-finálénak is Németország nemzeti arénája ad otthont. Telt ház esetén 76 649-en ülnek a lelátóin, de 1969-ből a Köln elleni 88 ezres nézőszám a Bundesliga-történet legmagasabbja.
Varga Zoltánt senkinek sem kell bemutatni, még ha berlini szerepvállalása nem is volt diadalmenet. Az országot 1968-ban, a mexikóvárosi olimpia előtt elhagyó öntörvényű zseni legkevésbé a német futballba volt képes integrálódni, és a mai napig Bundesliga-Skandal néven ismert bundaügy miatt három berlini év után 1972-ben nem volt tovább maradása (két és fél éves eltiltást és 15 ezer márka pénzbüntetést kapott) – akárcsak az 1970-től két éven át a Herthát erősítő, 36-szoros román válogatott, nagybányai
Dárdai Pál (Fotó: Getty Images)
Gergely Lászlónak, akit 1972 januárjában örökre eltiltottak.
Csernai Pál 1990 őszétől 1991 tavaszáig gardírozta edzőként a Herthát, de a csapat vele is kiesett a Bundesliga II-be.
Dárdai Pál 1997 januárjában szerződött az akkor másodosztályú Herthához, hogy aztán egészen 2012-ig a pályán váljon klubikonná, 286 fellépéssel talán örök időkig a legtöbb meccset jegyezheti a kék-fehér színekben.
Visszavonulása után korosztályos csapatokat, majd az egész Hertha-utánpótlást is irányította, s immár magyar szövetségi kapitányként 2015. február 5-én a felnőttcsapat megbízott vezetőedzője lett. Király Gábor fél évvel Dárdai után érkezett Berlinbe, védett a Bajnokok Ligájában, és 2003-ban minden idők legjobb Hertha-kapusának választották a szürke mackóalsós szombathelyi futballistát.
Címerezés
Ha van patinás klub, amelyiknek a címere egészen meglepő, radikális változásokon ment át a mögöttünk lévő évszázadban, az a Hertha BSC. Kezdték egy pajzsocskán virító, egyszerű H betűvel; ezt 1923-ban egy kék négyzetben feltüntetett Hertha BSC felirat követte; 1984-ben a maira már nagyban hasonlító kék-fehér zászló jelent meg egy puritán körben; 1999-ben pedig vastag kék gyűrűt vontak a Hertha-lobogó köré. Mígnem három éve ismét eltűnt a gyűrű és a kör is, magányosan lobog a kék-fehér zászló.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2015. áprilisi lapszámában.)
