Nagyinterjú: Louis Saha

Interjú Chris Flanagan Fotó Leon Csernohlavek

Louis Saha, a Manchester United és az Everton korábbi csatára egy zárt körű, privát klubtagoknak fenntartott londoni egységben találkozik velünk, és a szomszéd asztalnál ott cseveg a barátaival az amerikai színésznő, Rose McGowan. Amikor egy fényképezés erejéig kiugrunk az utcára, a Crystal Palace egykori csatára és menedzsere, Dougie Freedman kerül az utunkba, természetesen telefonál. Félre az útból, Freedman!

Saha manapság Dél-Franciaországban él, de a visszavonulása után alapított cége kedvéért visszajár Angliába. Az AxisStars aktív és visszavonult játékosoknak ad tanácsot és nyújt szolgáltatást.

„Nem sportügynökség vagyunk – magyarázza a 41 éves francia. – Csupán biztonságos környezetet akarunk teremteni azoknak, akiknek tanácsra van szüksége. Rengeteg borzalmas történetet hallottunk azokról, akik visszavonulásuk után csődbe mentek. Segítek összekötni őket azokkal a partnerekkel, akikben megbízhatnak, legyen szó ügyvédről, ünnepről, táplálkozási szakértőről vagy bármiről. Szeretnék visszaadni valamit abból, amit én kaptam, amikor még profi játékos voltam.”

Saha készen áll, hogy azokról az időkről beszéljen, amikor megjárt hat Premier League-klubot. Hogy mi a legfontosabb, amit megtanult? Fergusonnál csak akkor ér véget a meccs, ha lefújták, hiába vezetsz bármennyivel.

Fiatalkorodban a híres Clairefontaine akadémiára jártál. Milyen volt?
Damon Mattiazzo, Instagram
Nagyon élveztem. Thierry Henryval és Nicolas Anelkával edzettem, akik hihetetlenek voltak, ahogy az is, hogy ott vagyunk együtt. Nagyon kellett ez ahhoz, hogy rájöjjek, talán bennem is megvan a képesség, és lehetek profi. Anelka volt a legnagyobb tehetség, akivel valaha is találkoztam. A legjobb játékos válhatott volna belőle, de talán nem dolgozott annyira keményen, mint Cristiano Ronaldo vagy a hozzá hasonlók. Henry ugyanakkora zseni volt, de ő ki is aknázta a benne rejlő lehetőségeket.

Igaz, hogy az első profi mérkőzéseden az első labdaérintésedből gólt szereztél a Metzben?
Rhona Wilson, Cheadle
Igen! Ráadásul születésnapom volt, így egészen különleges lett az a nap. Kint volt az egész családom. Talán csak huszonnégy órával korábban tudtam meg, hogy bemutatkozhatok, rögtön imádkozni kezdtem, és azt mondtam, micsoda lehetőség előtt állok! Képzelhetitek: bejöttem a kilencvenedik percben, Robert Pires beívelte a labdát, én pedig az első érintésből az első percben az első mérkőzésen gólt szereztem. Ezt követően a játékvezető lefújta a meccset. Felfoghatatlan volt.

Milyen volt a Newcastle-ban kölcsönben töltött időszakod?
Tony Vernon, Hexham
Örültem a lehetőségnek, mert még csak húszéves voltam, de problémáim adódtak a Metznél, elnyomva éreztem magam, és muszáj volt továbblépnem. Nem is kerülhettem volna jobb környezetbe, a klub tele volt legendákkal. Ruud Gullit volt a vezetőedző, Alan Shearer pedig a csapatkapitány. Csupán hat hónapot maradtam, de rájöttem, hogy Angliában a helyem, és egy évvel később visszatértem a Fulhambe.

Nagyon ijesztő alak volt Duncan Ferguson?
Colin Milton, North Shields
Ez a hír járta róla, de én nem ilyennek találtam. Velem mindig nagyon kedvesen viselkedett. Sérült volt, amikor a csapathoz kerültem. Visszatért, úgyhogy nem játszhattam az 1999-es FA-kupa-döntőben, engem inkább ez idegesített benne!

A First Divisionben játszó Fulham tagja lettél 2000-ben. Gondoltad volna, hogy ennyire szépen elindul a pályafutásod a harmadosztályban?
@Louie_JW_ Twitter
Természetesen mondhatnánk, hogy veszélyes döntés volt, aminek ilyen vagy olyan vége is lehetett volna, de alkatomnál fogva optimista vagyok, egy percig sem féltem. Lehet, hogy ha a Premier League-ben kezdtem volna, nem kapok elég játéklehetőséget. Viszont ha negyven gólt szerzel az első idényedben, abból meríthetsz egy kis önbizalmat. Legyőzhetetlennek éreztem magam, és rájöttem, hogy a kemény munka meghozza a gyümölcsét. Attól a perctől fogva tudtam, hogy a sorsom a saját kezemben van, és ha mindent beleadok, senki sem bánthat.

Kapott a Fulham csapata valamilyen ajándékot Mohamed al-Fajedtől a Harrodsból, miután százegy ponttal megnyerte a First Divisiont?
Jonny Kelly, Putney
Ha-ha, nagyon mókás figura volt. Rendkívül jószívű is, nagy örömmel nézte, ahogy felnő a klubja. Abban az idényben egészen hihetetlen csapatunk volt. Úgy éreztem magam, ahogyan gyerekkoromban: természetesen jött a játék. Jean Tigana sokat építette az önbizalmam.

Többször elmondtad nyilvánosan, hogy mennyire szeretnéd otthagyni a Fulhamet. Ha visszaforgathatnád az idő kerekét, ma is így intéznéd?
Will Samuels, Instagram
Akik kapnak egy nagy lehetőséget az élettől, azok ugyanígy cselekednének. El lehet ítélni, de ha bárkit felkérne egy nagyvállalat, és megadná neki a lehetőséget, hogy tündököljön, nem tenne másként. Az volt az álmom, hogy a Manchester United játékosa legyek. Szerettem volna, hogy szépen rendezzük a dolgokat, de több ígéret sem teljesült. Hogy el tudjak menni onnan, így kellett tennem. (FFT: Azt mondták a Fulhamnél, hogy mehetsz, majd megváltoztatták a véleményüket?) Igen, pontosan így történt. Emberek vagyunk, nem pedig robotok, és ha valaki hazudik, akkor jogunkban áll reagálni rá. Alex Ferguson felhívott, és megkérdezte, lennék-e a Manchester United játékosa. Ha ekkora ember hív, nem mondhatsz nemet.

Milyen volt a nagy ugrás a Manchester Unitednál?
Alan Bird, Instagram
Ébresztőt fújt a váltás. Rájöttem, hogy a tehetség önmagában még nem elég. Nem a képességekről beszélek: arról szólt a történet, hogy tudok-e még keményebben dolgozni, úgy, ahogyan senki más. Hihetetlen volt, mennyire elhivatottan álltak hozzá a csapattársaim. Cristiano Ronaldo olyan volt, mint egy állat. Szerintem nem mondhatjuk róla, hogy emberi tulajdonságokkal bírt. Már tizennyolc, tizenkilenc éves kora óta látszott, hogy nem teljesen normális. Az ilyen kivételesen tehetséges figurák is rájönnek, hogy nemcsak a tehetségről szól a történet, hanem a mindenkinél több munkáról is. A legnagyobb teniszezőknél sem arról van szó, hogy jobban vagy technikásabban ütik a labdát. Egyszerűen csak többet gyakorolnak. Ezzel Ronaldo is így volt. Vannak olyanok, akik eltelnek önbizalommal, ha jönnek a gólok, de összeomlanak, amikor kimaradnak a helyzetek. Ronaldo nem ilyen volt. Elképesztően kitartó, és az egyetlen futballista, akinek ekkora önbizalma volt. Akár egy vonat, teljesen lenyűgözött.

Előfordult, hogy kaptál Alex Ferguson híres fejmosásából?
Dean Ratcliffe, Instagram
Igen, egyszer-kétszer, de semmi esetre sem hívnám fejmosásnak. Az újságírók nevezték így, de tulajdonképpen így rázott fel. Az első ilyen alkalom a második mérkőzésem után történt. Az Everton otthonába látogattunk, három nullra vezettünk a félidőben, és két gólt szereztem. Bementünk az öltözőbe, dagadt a keblem a büszkeségtől, azt gondoltam, minden rendben van. Nem értettem tisztán, mit mond angolul, de azt láttam, hogy üvöltözik, és hogy nekem szól. Rájöttem, hogy szomorú, mert kihagytam két teljesen tiszta gólhelyzetet. Hihetetlen, mennyi érzelmet tett bele abba, hogy megértesse, a mérkőzésnek még nincs vége. Csak a győzelmet fogadta el. Hamar megértettem, miről beszél, mert az Everton visszajött a meccsbe, és három háromra hozta fel. Akár még el is úszhatott volna, ha Ruud van Nistelrooy nem talál be a végén.

Az első két BL-gólodat José Mourinho Portója ellen lőtted. Mit gondoltál róla, amikor végigszaladt az oldalvonalon örömében?
Joao Silva, Guimaraes
Legszívesebben elgáncsoltam volna. Fájdalmas pillanat volt, de végül a Porto megnyerte a BL-t a Monaco ellen. Nagyon szeretem a labdarúgás szenvedélyességét. Ott van például Jürgen Klopp. A Liverpoolról beszélünk, de díjazom az erős érzelmei miatt.

Miért volt Barry Hayles sokkal jobb, mint Ruud van Nistelrooy?
Doug Keli, Facebook
Nem szabad nevetni! Nagyon élveztem a partneri viszonyt a pályán Haylesszel a Fulhamben. Mindig jókor volt jó helyen. Emlékszem, volt egy nagyjából egy hónapon át tartó időszak, amikor mindig majdnem gólt szereztem, de ő egy pillanattal megelőzött. Egyszerűen nem értettem. Nagyon okos volt, kiváló csatár. Én inkább a széleken fociztam, de ő valódi csatár volt. Utána viszont eljött a lehetőség, hogy a lehető legjobbal játsszak a tizenhatoson belül. Ruud van Nistelrooy ugyanis az volt.

Milyen volt a viszonyod Nistelrooyjal, amikor Sir Alex csereként a padra ültette, és téged küldött csatába a Ligakupa döntőjében a Wigan ellen?
George Corrin, Twitter
Mindig nagyon kedves volt velem, lehet, hogy volt problémája az edző döntésével, de sohasem velem. Megszállottan kergette a gólt. Tudom, néhányan azt mondták, hogy dolgoztam a távozásán, de ez totális marhaság. Fantasztikus játékos volt. Akadt valami ügye a menedzserrel, ő meg engem talált megfelelőnek a pótlására. Van Nistelrooynak megvolt az egója. Magának akart minden passzt. Ferguson meg azt akarta, hogy Cristiano Ronaldo és Rooney is lehetőséget kapjon, ezért nehéz döntéseket kellett hoznia. Azért ez mégsem fordulhat elő, hogy Ruud van Nistelrooy csere legyen! (FFT: Igaz, hogy Ronaldo egyszer elsírta magát miatta az edzésen?) Volt ilyen, igen, azt hiszem, rosszkor akadtak össze, mert Ronaldo apja éppen akkor halt meg, nem az volt a megfelelő pillanat. Megesik az ilyesmi, amikor két tehetséges játékos kerül egymás mellé, de biztos vagyok benne, hogy Nistelrooy bánja néhány szavát.

Láttad, amint Cesc Fábregas pizzát dob Alex Fergusonra az Old Traffordon?
Wes Smith, Salford
Nem, de mivel Manchester United-drukker vagyok, az ilyen dolgok miatt tudom utálni az Arsenalt. Nagyon tetszett a játéka, de az ilyen gesztusok kihoznak a sodromból. Semmi szükség rájuk.

Melyik volt a kedvenc gólod?
Fazio Antetokounmpo, Facebook
Nehéz kérdés. Az első a Metzben csodálatos volt, de ugyanúgy az első a Manchester Unitedban is. Egy csavart szabadrúgás a Southampton ellen. A francia válogatottban is lőttem egy különlegeset, Zidane adta a gólpasszt. Van róla egy kép a konyhámban. Ez az egyetlen fotóm, a kemény munkát fejezi ki. Nem lehet az ember a válogatott játékosa, ha nem dolgozik keményen. Csodálatos pillanat volt.

Megnyerhette volna Franciaország a 2004-es Európa-bajnokságot?
Gerard Renaudin, Caen
Nem, nagyon messze voltunk ettől. A játékosaink megvoltak hozzá, de a csapat nem. Nem lehet olyan mérkőzéseket elveszíteni. Görögország ellen sokkot kaptunk. Az volt az első nagyobb tornám, és rossz élményeket szereztem. Erős keretünk volt, de valami hiányzott a csapatból. Hiányzott a kapocs.

„HÁROM NULLRA VEZETTÜNK A FÉLIDŐBEN, FERGUSON ÜVÖLTÖZÖTT, ÉS ÉREZTEM, HOGY NEKEM SZÓL”

Milyen érzés, hogy nem léphettél pályára a 2006-os világbajnoki fináléban? Ha jól emlékszem, sárga lapot kaptál a negyeddöntőben, majd az elődöntőben is. Mindkét esetben már csak öt perc volt hátra.
„Spurs lover”, Twitter
Elmondhatatlanul borzalmas volt. Nem emlékszem a Portugália elleni elődöntő utolsó perceire, mert miután megkaptam a sárga lapot, már csak az járt a fejemben, hogy nem leszek ott a döntőben. Való igaz, szerencsétlenül szereltem Luís Figót, de csak éltem a lehetőséggel. Nem vagyok túlzottan agresszív játékos, de hatalmas frusztrációt szült bennem, hogy a kispadon kellett várakoznom. Úgy éreztem, ennél azért jobb vagyok. Öt perc alatt akartam bebizonyítani, mi mindent tudok. Erősen nyomtam, túl sokat akartam.

Mit mondott Zinédine Zidane, miután lefejelte Materazzit a vb-döntőben?
Herve Leger, Arles
Semmit. Annyit csak, hogy bocs. Élt-halt Franciaországért, úgyhogy mondhatott volna bármit, mindenki azt felelte volna: semmi gond. Szerencsétlen helyzet volt, mert elképesztően sokat tett azért, hogy ott legyünk abban a döntőben, amelyet ha megnyerünk, sokak élete megváltozott volna a csapatban. Szerintem ma már bánja. Nem voltam meglepve az eseten, végül is, ha megnézzük a statisztikákat, hozzávetőlegesen tíz piros lapot zsebelt be pályafutása során. Ilyet nem is hallottam még középpályás esetében. Néha bevadult, de nagy tehetség volt. A Brazília elleni negyeddöntőben a kispadon ültem, és úgy néztem őt, mintha egy átlagos szurkoló lennék, és tévében követném a meccset. Ez nem is normális, először fordult elő velem, hiszen csereként mindig készen kell állni, hogy beállj. Egyszerűen túl jó volt! Hihetetlen volt.

Milyen volt a munka Raymond Domenech szövetségi kapitánnyal?
Amirreza Samarbakhsh, Facebook
Azt kérdezed, munka? Pedig egy válogatott esetében nem a munka a jellemző. Egy nagyobb torna előtt alig egy hónapja van a kapitánynak, hogy átadja az elképzeléseit. Inkább a játékosokon múlik, azon, hogyan választja ki őket, miként működik a kémia, milyen erős a kötés. Azt hiszem, Domenech e tekintetben nem állta meg a helyét. Van úgy, hogy nagy játékosokkal dolgozhat valaki, és azok nagyban megkönnyítik a helyzetét, de olyan is előfordul, hogy ügyesen kell bánni a játékosokkal. Neki ez nem sikerült, amit igazol, hogy hatalmas nevekkel nem vittük sikerre a válogatottat.

Milyen érzések kerítettek hatalmukba, miután az utolsó percekben kihagytad a tizenegyesed a Manchester United BL-meccsén a Celtic Parkban, és kikaptatok egy nullra?
Joe Michael Naughton, Twitter
A legrosszabb az egészben az, hogy a saját csapattársam, Gary Neville megjósolta, hogy így lesz. Ezt mondta valakinek, majd egy újságban láttam viszont, majdnem felrobbantam. Sokat vitatkoztam vele, úgyhogy nem meglepő. Sok múlik azon, hogy egy ilyen után hogyan reagál az ember, én pedig egy héttel később berúgtam pályafutásom egyik legnagyszerűbb gólját a Chelsea-nek. A kihagyott tizenegyes miatt minden elismerésem a Celtic kapusáé, Artur Borucé.

„BÁRMILYEN VISZONYOM IS VOLT MOYESSZAL, AZ MEGSZAKADT. HA HAJLANDÓ LETT VOLNA BESZÉLNI VELEM, BÁRMIT ELFOGADOK”

Milyen érzés volt, amikor megnyerted az első Premier League-bajnoki címedet a 2006–07-es idény végén?
Martyn Stuckey, Rochdale
Őrületes élmény volt, nehéz is lenne elmondani, mivel rengeteg munka volt benne, ha visszafejtjük egészen a felkészülési időszakig. A csapatban akkoriban négy-öt csatár is volt, még ott volt Ole Gunnar Solskjaer, továbbá Alan Smith, Rooney, Cristiano Ronaldo, Ryan Giggs és Van Nistelrooy. Kiváltságosnak érzem magam, hogy része lehettem annak a keretnek.

Wayne Rooney azt nyilatkozta, hogy te vagy a kedvenc csatártársa egész pályafutását figyelembe véve. Te is hasonlóan érzel róla?
Daniel Russell, Facebook
Igen, ugyanezt gondolom. Sokkal keményebben dolgozott nálam, úgyhogy nagyon sokat segített. Szinte hihetetlen, hogy ezt mondta, mert együtt szerepelt néhány kivételesen nagy csatárral. Még csak beszélnem sem kellett vele. Adta a labdát, ha látta, hogy jobb pozícióban vagyok. Nem gondolkodott kétszer, és ugyanez volt a helyzet velem is. Az ilyen kapcsolatok páratlanok. Valami hasonló volt Andy Cole és Dwight Yorke között. Különleges volt. Nagyon szerettem Rooney-val focizni. Ügyesen passzolt, lőtte a gólokat, védekezett, és mindezt minden mérkőzésen megcsinálta. Ezért nehéz a dolga manapság Marcus Rashfordnak: nincs mellette ilyen ember.

Melyik volt rosszabb: az, hogy a 2008-as BL-döntőben nem játszhattál, vagy inkább az, hogy a 2006-os vébéfinálét kellett kihagynod?
Becky Harrison, Stockport
A BL-döntő kihagyása volt a legrosszabb. Nagyon keményen dolgoztam, hogy felépüljek a sérülésemből, és tanultam a vébéből is. Szinte vallásosan közelítettem meg a kérdést: miért adta az Isten ezeket a lehetőségeket, ha utána elvette tőlem? Ez volt az első alkalom, hogy sírtam is a labdarúgás miatt. Nem bírtam elviselni, két-három hétig nem akart elmúlni. Az volt a legrosszabb, hogy tíz nappal a döntő után teljesen egészséges voltam, de addigra mindenki nyaralni ment. Senkinek nem kívánom ezt az érzést. Inkább nem is játszanék, mint hogy ezt érezzem. Borzalmas volt. Akkor értettem csak meg igazán, hogy mennyire rossz, amikor négy-öt évvel később a könyvemet írtam. Rájöttem, mennyire lerombolta az önbizalmamat. A meccs után beszéltem az edzőmmel, hogy szeretnék távozni.

Nem bánod, hogy pont akkor távoztál a Manchester Unitedból, amikor sikerült felépülni a sérülésedből?
Junior Barroso, Facebook
Borzalmas érzés volt. Az ember szívesen ott maradna egy adott klubnál egész életére, de addigra már életbe lépett a frusztráció. Jó döntés volt a jó pillanatban. Nagyon szerettem a Manchester Unitedot. Gyakran voltam sérült, de a menedzser mindig mellettem állt. Megtanított a hűségre, és arra, hogy nekem is jár a tisztelet. Ezek a dolgok örökre elkísérnek.

Az Evertonnal olyan megállapodást kötöttél, hogy úgy fizetnek, ahogyan teljesítesz. Működött?
Jonny Meeson, Twitter
Nem ez volt a megállapodás, de valóban ezt javasoltam, amikor odakerültem. Sérült voltam, és nem akartam, hogy csak azért kapjak nagy fizetést, mert a Manchester United játékosa voltam korábban, ahol egyébként gyakran nem léptem pályára. Azt mondtam nekik, hogy amíg ép vagyok, szívesen játszom egy bizonyos összegért. Valahogyan kiszivárgott az újságokig. Talán sikerült bizonyítanom, hogy egyes labdarúgók nem csupán a pénzért futballoznak.

Mit jelent az életedben, hogy te lőtted az FA-kupa történetének leggyorsabb gólját? Utána kikaptunk a Chelsea-től.
Efc_matchworn, Instagram
Nem sokat jelent, inkább sokkolt az a meccs. Az Evertonnal sokkal inkább akartam a trófeát, mint a Manchester Uniteddal. Azt mondtam, ha már idekerültem, adni is akarok valamit. Az Evertonnál nem voltak szokványosak a sikerek. A Unitednál olyan nagy nevek játszottak, hogy az volt a nem normális, ha nem jött a siker. Klassz, hogy onnantól kezdve minden egyes FA-kupa-döntő közvetítésében megemlítenek, de az első percben szerzett gólom így már semmit sem jelent nekem. Azért az csodálatos, hogy sikerült gólt szereznem. Néhány héttel korábban veszítettem el a nagybátyámat, sérült is voltam, mégis bekerültem a keretbe. Mély érzelmekkel léptem pályára. Szoros kapcsolat alakult ki a szurkolók és köztem. Sajnos túl korán született.

Úgy hírlik, Royston Drenthe klubot vezetett az otthona alagsorában. Ellátogattál oda néha?
Luuk de Wel, Rotterdam
Valóban hallottam róla, de sohasem jártam ott. Hatalmas partiarc volt, és remek fickó. Annyira tehetséges, hogy biztosan bán néhány dolgot. Van különbség aközött, hogy valamire nem vagy képes, vagy hogy valamire képes vagy, mégsem teszed meg, és utána azon sajnálkozol, hogy lehettél volna akár a legnagyobb is. Gyakran az ilyesmi személyes döntés kérdése. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy élvezte az életet, és abban is, hogy a barátai is. Mégsem akarom megítélni, nagyon kedveltem őt.

Miért hagytad ott az Evertont 2012-ben?
Iain Potter, Skelmersdale
Azért, mert úgy éreztem, bármilyen viszonyom is volt David Moyesszal, az megszakadt. Hűséges vagyok. Ha valaki hajlandó beszélni velem, és jól kommunikál, bármit elfogadok. Viszont ha valaki nem beszél, és rosszul áll hozzám, olyan leszek, mint egy kisgyerek. Vele is ez történt. Megsérültem, eltört a bokám, és túl hamar visszatértem. Az egész felkészülési időszakot kerékpározással töltöttem, hogy formában legyek, mert túl sok volt a fiatal a csapatban. Rengeteg erőfeszítést tettem, hogy a testem készen álljon, és zavart, hogy nem tisztelte a próbálkozásaimat. Nem sokkal később kikerültem a keretből úgy, hogy közben nem mondott semmit. Ez nem nagyon tetszett. Összevesztünk, és az ilyen helyzetekben úgy szoktam viselkedni, akár egy gyerek, mert kiszolgáltatva érzem magam. A játékostársaim sem álltak mellettem, úgyhogy azt éreztem, mennem kell.

A Tottenham gyengén zárta a 2011–12-es idényt, emiatt a BL-ben sem indulhatott. Összefüggésben állt ez azzal, hogy Harry Redknappet összefüggésbe hozták az angol válogatottal?
Jimmy Hanson, Barnet
Minden bizonnyal igen, és azt is emlegették, hogy nem sikerült túl jól a januári igazolási időszak, aminek én is a része voltam… Némileg megértem ezt a gondolkodást, mert a Tottenhamnek volt egy kiváló időszaka, amikor minden jól ment, de amikor még csak két hónapja voltam ott, elindult a hanyatlás. Van olyan, hogy az ember nem játszik túl jól, mégis van benne annyi, hogy a vereséget döntetlenre, a döntetlent győzelemre fordítsa. Ebből a lelkületből születnek a bajnokok. Ezt éltem meg a Manchester Unitednál.

Melyik klub áll hozzád közelebb ma, a Sunderland vagy a Newcastle?
Steve Edwards, Durham
Jobb élmények értek a Newcastlenál. A Sunderlandben nem nagyon játszottam, ha a lehetőségeket nézem, ott nem volt túl sok esélyem.

 

Te vagy a válasz arra a kvízkérdésre, hogy ki lépett pályára az összes liverpooli, manchesteri, északlondoni és Tyne and Wear-i rangadón. Melyik volt a legjobb?
Sean Connelly, Worcester
Igazából a Manchester United és a Liverpool összecsapásai voltak a legjobbak. Csak egyetlenegy dolgot bánok, és erről a barátom, John O’Shea tehet. Az Anfielden léptünk pályára az idény vége felé, és a szélen szabadrúgáshoz jutottunk. Mindig a védők első sora elé helyezkedtem. Be kellett volna vernem azt a gólt! A labda alig néhány centiméterrel ment el mellettem, és végül O’Shea vágta be a kipattanót. Ez volt az első alkalom, hogy igazán féltékeny lettem. Nagyon szerettem volna én lőni, mert nagy volt köztünk a verseny.

Voltál a Lazio játékosa is a pályafutásod vége felé. Nem bánod, hogy nem kerültél Olaszországba sokkal fiatalabb korodban?
Donald J. O’Driscoll, Facebook
Nagyon jó helyet fedeztem fel a pályafutásom végén. Fizikálisan igénybe vesz, hogy az olaszok naponta két-három alkalommal edzenek. Viszont egész nap süt a nap, ezért vannak a szabadban. A játékosok azt mutatják a szurkolóknak, hogy keményen melóznak. Nagyon intenzív a tempó. Nagyra értékeltem a lehetőséget, de túl későn jött.

Egyszer azt a Twitter-üzenetet írtad J. K. Rowlingnak, a Harry Potter szerzőjének, hogy „Üdvözlöm, nem beszélhetnénk?”. Mégis miről akartál vele olyan sürgősen beszélni?
Steve Turner, Facebook
Amikor erről kérdeznek, nem tudom a választ. Akkoriban én is írtam, és egy nap úgy döntöttem, hogy a segítségét kérem. De már nem emlékszem rá pontosan, hogy miről.

Az utóbbi időben nagyon sokat utazol a világban, Rivaldóval például gyerekeket edzettél Malajziában.
Milyen volt?
Eoghan O’Donnell, Dublin
Őrületes. Ilyenkor jön rá az ember, hogy milyen hatalmat képvisel a labdarúgás. Ellátogatsz helyekre, és találkozol olyanokkal, akik ismernek. Még a visszavonulásod után hat-hét évvel is tudják, ki vagy. Lehet, hogy Ázsiában vagy éppen, de nagyra értékelik, amit elértél. Az is csodálatos, hogy mindezt Cafuval és Rivaldóval élhettem át. Kíváltságos helyzetben vagyok. A sport csodálatos.

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2020. januári lapszámában.)