Tudjuk, a „ha” szócskával kezdődő mondatoknak sem a sportban, sem pedig a történelemben nincs jelentőségük. Az ember azonban mégis szeret eljátszani velük. Mi lett volna, ha…
Elnézést kérünk azoktól, akiket ez a téma érzékenyen érint, de talán mégis van benne igazság, ha azt mondjuk: Ez a cikk alighanem meg sem született volna, ha nem történt volna meg Robert Enkével az, ami. Megmagyarázzuk: azzal szinte mindenki tisztában volt, hogy a Hannover tragikus körülmények között elhunyt kapusa volt a legnagyobb favoritja annak a versenynek, ami a világbajnokságra kijutott német válogatott egyes számú mezéért folyt (folyik?), és bár sokan René Adlert tartották rá a leginkább veszélyesnek, de ezzel együtt Joachim Löw szövetségi kapitány azt nyilatkozta tavaly ősszel, hogy annak ellenére, hogy Robert Enkét nem hívta meg az oroszok elleni sorsdöntő mérkőzésre, továbbra is komolyan számol vele. Vagyis (és ezt már mi tesszük hozzá) még a legrosszabb esetben is a második számú hálóőr lett volna a dél-afrikai világbajnokságon.
De sajnos történt, ami történt, és így egész Németország figyelme Tim Wiese, valamint a „Kahn-utódnak” kikiáltott René Adler és Manuel Neuer felé fordult. Mivel az előbb említett, Oroszország elleni meccsen védő Adler több bravúrt is bemutatott, így szinte mindenki biztosra vette, hogy a Leverkusen portása nyerte meg a versenyt, és ő lesz a „Nummer Eins” Dél-Afrikában, és lesz két megbízható helyettese, akik bármikor beugorhatnak, ha valami gond adódna. De…
Mivel mindhárom kapus nagyot hibázott kapott góljaik előtt a hétvégén, így felmerült a kérdés, hogy vajon vannak-e kapusproblémáik a németeknek? Meg fognak-e felelni ezek a játékosok majd azoknak a következményeknek, amiket a 107 nap múlva elkezdődő világbajnokság támaszt a hálóőrök elé? Szögezzük le gyorsan: új kapuvédő neve igazából nem merült fel (még csak pletykaszinten sem) a közvéleményben (bár Hans-Jörg Butt, a Bayern München kapuvédője egyesek szerint ha nem is pont a kezdőbe, de az utazó keretbe mindenképpen beférne), így szinte biztos, hogy akármi is lesz, ők hárman lesznek majd a nyári tornán a Nationalelf keretének kapusai.
Hibát követnénk el azonban, ha megnéznénk a Kicker rangsorát (ahol a hálóőrök versenyében jelenleg Neuer a negyedik 2,87-es, Adler a hetedik 2,95-ös, míg Wiese a tizedik 2,98-as átlaggal), és rögtön azt mondanánk, hogy „egyikük sem véd élete formájában.” Az mondjuk igaz lenne, ha azt vesszük, hogy a dobogón egyikük sincs ott, de ha megnézzük a lejátszott mérkőzések és a kapott gólok számát (Neuer: 23 meccs/17 gól, Adlernél ez 22/20, míg Wiesenél 22/28), akkor mindjárt másképp fest a dolog.
Rendben, Wiese túllépi meccsenkénti egy kapott gólos átlagot, de ezt felesleges lenne csak az ő nyakába varrni, hiszen klubjánál, a Werder Bremennél ez már évek óta hagyomány, hogy amíg az övék a Bundesliga egyik legtámadóbb szellemű együttese, addig a stabil védekezést sokszor nehezen tudják megoldani. A Leverkusennél és a Schalkénél ebben az ügyben már más a helyzet – és mindkét gárda ott van a dobogón, és a bajnoki címért küzd… Nagy jóstehetség nem kell tehát hozzá, hogy észrevegyük: szinte biztos, hogy valamelyik „Kahn-utód”, vagyis Neuer és Adler között fog eldőlni a verseny. Jelen állás szerint alighanem a „Sas”, tehát a leverkuseni hálóőr lehet nyerő helyzetben, de ha hihetünk Franz Beckenbauernek („Nincs nagy különbség köztük!”), akkor ez a helyzet bármikor megváltozhat.
Nézzük, melyikük mellett mi szól!
Tim Wiese A Werder Bremen hálóőre évek óta az egyik legjobb német kapus. Hármójuk közül ő legidősebb a maga 28 évével. Az extravagáns viselkedésű, Stefan Effenberg által „kis Kahnnak” titulált Wiese nyert már trófeát is. Nagy erénye a remek reflexei, valamint az, hogy megingathatatlan önbizalma van (Toni Kroos hétvégi góljáról a következőket mondta: „Ha én nem tudtam hárítani, nem tudom, ki lett volna rá képes.”) Az viszont mindenképpen hiányossága, hogy sorsdöntő meccseken többször is hibázik (emlékszünk pár évvel ezelőtt, hogy milyen gólt ajándékozott a Juventusnak a Bajnokok Ligájában?). Alighanem ő a legesélytelenebb a versenyben, viszont ebből akár előnyt is kovácsolhat – igaz, ehhez javulnia kellene…
Manuel Neuer A magas, szőke, kékszemű kapus a 2006-2007-es szezonban robbant be a német labdarúgásba, és a fejlődése nagyjából két évig töretlen maradt. Nagy visszaesést persze nem volt nála: az, hogy talán valamivel gyengébben védett, egyrészt betudható fiatal korának (még mindig csak 23 éves!), másrészt alighanem annak is, hogy a német média nem sztárolta annyit, mint egy-két évvel korábban. Az viszont alighanem jót tehetett neki, hogy lecsendesültek körülötte a dolgok, mert újra remek formában van. Vasárnap mondjuk benne volt Grafite első góljában, de azt se felejtsük el, hogy ha azt megelőzően nem mutat be bravúrokat többször is, akkor aligha úszta volna meg a Schalke a wolfsburgi kirándulást egy 2-1-es vereséggel. Neuer egyik nagy erénye, hogy fiatal kora ellenére is rendelkezik komolyabb nemzetközi tapasztalattal (a 2008-as Porto elleni tizenegyespárbajt sokan még ma is emlegetik a királykékek hívei közül), viszont egyrészt forrófejű, másrészt sokszor tényleg a legváratlanabb pillanatokban mond csődöt (2007 októberében előbb Rostockban, majd Londonban is kapott egy-egy óriási potyagólt). Ha még Löw nem döntötte el, hogy kié lesz az egyes számú mez Dél-Afrikában, akkor Neuer még reménykedhet. Ebben az esetben viszont sorsdöntő lehet, hogy ő vagy esetleg Adler nyer-e bajnoki címet csapatával, továbbá az sem egy elhanyagolható szempont, melyikük ússza meg kevesebb kapott góllal (és hibával) a szezont.
René Adler A Leverkusen hálóőre 2007 februárjában mutatkozott be a Bundesligában, és a Schalke elleni 1-0-ra megnyert meccsen olyan jól védett, hogy ki nem szorult többé a gyógyszergyáriak kapujából. Ha összevetjük a három kapus teljesítményét, akkor talán az övéről lehet leginkább elmondani, hogy a legközelebb van az „egyenleteshez.” Adlernek nincs komoly nemzetközi rutinja klubszinten, viszont a válogatottban Jens Lehmann visszavonulása óta többször is remekül védett (bizonyíték erre az Oroszország elleni két világbajnoki selejtező mérkőzés), bár az is igaz, hogy a bemutatkozó meccsén a Nationalelfben ő is ajándékozott egy gólt Angliának. Gyengéi közé továbbá azt is fel lehet írni, hogy (csakúgy, mint Neuernél) sokszor a legváratlanabb szituációban bakizik (lásd tegnapelőtt este Claudio Pizarro gólját). Az viszont mindenképpen erénye, hogy kiváló rugói vannak, valamint a „nyugalma félelmetes” (Oliver Kahn szerint legalábbis), és hogy ezzel magabiztosságot sugároz csapatársai felé. Ha Jogi Löw rá voksolt, akkor nyugodtan hátradőlhet – de ha még nyitott a verseny, akkor szüksége lehet az erényeire ahhoz, hogy ő legyen a „Nummer Eins."
Van-e kapuskérdés tehát a német válogatottnál? Nos, ha a szövetségi kapitány szavait vesszük alapul („Mindhárom kapusban megbízunk.”), akkor alighanem nincs – csupán az még a talány, ki hányadik számú hálóőr lesz a keretben. Ha viszont még becsúszik néhány ilyen hétvége számukra, akkor ebben az esetben születik még jónéhány hasonló témájú cikk Németországban…
(bild.de, kicker.de)
