A Getafe nagyon igyekszik, hogy ne csússzon le „a nemzetközi csatlakozásról”. A madridiak nem titkolt szándéka, hogy jövőre kilépjenek az európai kupaporondra, ám ehhez elengedhetetlen középmezőnyben elfoglalt helyük megerősítése és javítása (a mérkőzés előtt a 9. helyet foglalták el 32 ponttal). Kétségtelen tény, hogy a győzelem ráférne a Getafére, amely eddig a tavasz legrosszabb csapata (mindössze 2 pontot gyűjtöttek öt mérkőzés alatt), így ha ezen nem változtatnak, könnyen elképzelhető, hogy teljesítményük nem lesz elég a külföldi utazásra, a Getafe-vonat „beragad”, s jövőre maradnak belföldön.
Miguel Gonzálezt („Michel”) már az elmúlt napokban „vallatásra” hívták a vezetők, akik közül Ángel Torres elnök előre jelezte, vagy nyer a Getafe a Reyno de Navarrában, vagy újra meghallgatják az edzőt. Vélhetően nem baráti csevelyre történő invitálás volt a főnöki megjegyzés, amely azt sejteti, hogy Michelnek az elmúlt hetek gyatra teljesítménye után, eredményeket kell(ett) felmutatnia, hogy továbbra is élvezze felettesei bizalmát.
A Getafénél reményre adott okot, hogy számíthattak az „el goleador”, Roberto Soldado játékára, aki anno a Real Madrid kölcsönjátékosaként egy sikeres szezont eltöltött (2006–2007) az Osasunában is. Soldado személye ezen felül is pikáns, hiszen a két együttes utolsó találkozása alkalmával kétszer is gólnak örülhetett, illetve csak örülhetett volna, találatait ugyanis éppen az említett kapcsolat miatt egyszer sem ünnepelte(tte) meg. Mario és Kepa sérülés miatt hiányzott Michel mester csapatából és hozzájuk hasonlóan Rafa és Casquero is otthon maradt, mert eltiltásukat töltötték. Visszatért viszont Mané, Adrián és Gavilán is, akiket a madridiak edzője számításba vehetett a mérkőzés előtt a csapat összeállításánál.
Az Osasuna helyzetét össze sem lehet hasonlítani a tavaly ilyenkor látottakkal. A 2008-2009-es szezont végig szenvedő, a kieséstől az utolsó pillanatban megmenekülő navarrai együttest a Getafe elleni találkozó előtt 10 pont választotta el a kiesést jelentő zónától, így bár helyzete kényelmesebbnek tűnt, nyugalomról esetében sem beszélhetünk.
Az Osasunának ugyanis nem nagyon megy otthon: eddig csupán 11 gól hoztak össze hazai pályán, ami valljuk meg, nem túl „rémisztő” teljesítmény. A hazaiaknál csak a francia Delporte volt sérült, igaz, ő az egész szezonra kidőlt, míg José Antonio Camacho mester pihentette a két iráni középpályását, Masoudot és Nekounamot is, akik fáradtan, az utolsó pillanatokban érkeztek csak meg hazájuk válogatottjától. Ennek, no meg az előző fordulóban, Gijónban nyújtott remek teljesítményének köszönhetően (bár kikaptak 3–2-re, de gólt szerzett) ismét kezdett Vadócz Krisztián, ami azt is jelentette, hogy idén már második alkalommal hallhatta meg a bíró kezdő sípszavát a pályán állva. Patxi Puñal is visszatért a Getafe ellen, így a hazai együttes kapitányával együtt nézhetett szembe vendégével. Érdekes adalék még, hogy az Osasuna balbekkje, Nacho Monreal 100. alkalommal lépett pályára a spanyol első osztályban.
A két csapat előző összecsapása gólfesztivált hozott, akkor az említett Soldado góloknak is köszönhetően 5–2-re nyert a Getafe. Az Osasuna revansvágytól vezérelve agilisan kezdett: a szélen Juanfran és Camuñas keltett többször is zavart. Sőt, a 6. percben Vadócz is veszélyeztetett: Monreal passzát követően fejelt, de labdája jócskán elkerülte Ustari kapuját. A hazaiak részéről még Aranda egy szögletet követően, míg Pandiani és Puñal akcióból alakított ki helyzetet, ám hibáztak. A nyomás alól fel-fellélegző Getafe Manu és Soldado révén okozott bonyodalmat, ám gólt nekik sem sikerült szerezniük. Az első félidő utolsó perceiben Belenguer lábában volt a vezető találat megszerzése, de ott is maradt: Boateng passzát ballal küldte kapura, labdája veszélyesen tartott Ricardo kapujára, de végül nem lett gól. A első 45 perc nem hozott briliáns játékot, a mérkőzés ezen szakaszában csak kisebb szabálytalanságok voltak, csere nem történt, így Mejuto González nem hosszabbított egy percet sem.
A szünetben rendezte sorait a Getafe, de továbbra is az Osasuna támadott: nyitányként Juanfran eresztett meg egy lövést, de Ustari a mérkőzésen nem először magabiztosan lépett fel és semlegesítette a szélső kísérletét. A játék ezután a pálya közepére irányult, a kapuk nem forogtak veszélyben. Majd következett egy Puñal szabadrúgás, amely teljesen üresen találta Miguel Flañót, aki viszont elpuskázta az ordító lehetőséget, ahogy pár perccel később Camuñas is tette. A hazaiak helyzeteire rögvest jött a válasz. A másik oldalon Soldado Pedro Ríos passzát vágta kapura, de a kapufa közbeszólt, így maradt a döntetlen. A 67. percben Vadócz előtt adódott újabb gólszerzési lehetőség egy tetszetős háromszögelés után, de a magyar válogatott játékosa nagyon erőtlen lövést eresztett meg. Később Aranda, Camuñas járt nagyon közel a vezetés megszerzéséhez, de sem ők, sem a csereként beállt Galán nem tudta a veszélyesen játszó Osasuna fölényét előnyre váltani.
Az Osasuna dominált a találkozón, de Ustari megmentette a Getafét, így a vége döntetlen lett.
Osasuna: Ricardo, Azpilicueta, Sergio, M. Flaño, Monreal, Juanfran, Vadócz, Puñal (Rúper, 88.), Camuñas, Pandiani, Aranda (Jorge Galán, 78.).
Felállás: 4-4-2
Getafe: Ustari, M. Torres, Cata Diaz, Belenguer, Mané, Boateng, Celestini, P. Ríos (P. León, 76.), Albín (Parejo, 75.), Manu (Gavilán, 89.), Soldado.
Felállás: 4-2-3-1
Vezette: Mejuto González
