Mivel alsóházi vetélytársaik (Xerez, Valladolid) begyűjtötték szombaton a három pontot, összébb ugrott a táblázat hátsó része, így az Osasuna és a Racing Santander számára is létfontosságú volt a győzelem. Győzelem, amely eddig nem igazán jutott egyik csapat számára sem osztályrészül: a Racing utoljára a 2010. február 24-én tudott nyerni (!), akkor Gijónban a Sporting ellen diadalmaskodott (19. forduló, 0-1), ám azóta síri csend, csupán apró részsikerek, egy-egy pont a termés. Az Osasuna sem lehet büszke teljesítményére: az utolsó öt bajnoki maximálisan megszerezhető 15 pontjából csak kettőt tudott a navarrai együttes begyűjteni.
A győzelemhez ugye gólt kell rúgni, amely, s ez eredményességükből is kiderül, egyik csapatnak sem igazán erőssége: fájhatott is a feje a két edzőnek, Miguel Ángel Portugalnak és José Antonió Camachonak, kit tegyen be az amúgy is vérszegény teljesítményt produkáló és sérülésektől is sújtotta csapatrészbe. Az Osasunánál Pandiani, a házi gólkirály dőlt ki (7 gól), míg a vendégeknél a Racing siheder „pichichi”-jének, Canalesnek (5 gól) az ékpárja a sérült Xisco helyett, az épp hogy felépült Tchité (3 gól) lett. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a vendégeknél Serrano is csak három találatnál járt a találkozó előtt (az utolsót a 19. fordulóban szerezte), illetve, hogy Munitis ebben a szezonban még gyakorlatilag „szűz”, érthetővé válik a Racing-góliszony oka. Gyenge a kantábriaiak csatárjátéka.
Portugal a mérkőzés előtt meg is jegyezte: „Remélem, hogy góljainkat most már a csatárok szerzik”. Elvárása nem volt túlzó, hiszen csapata eddig 505 perce nem volt képes a kapuba találni (a Satander ezzel 29 percre marad csak el az Espanyol ligarekordjától, a katalánok 534 perccel vezetik a „negatív ranglistát”).
A statisztika tehát nem kecsegtetett sok jóval, „döntetlenszagú” mérkőzésnek ígérkezett a két együttes összecsapása, pláne az őszi találkozó eredményének ismeretében, ahol szintén 1-1-re végeztek a csapatok az El Sardineroban. Camacho viszont lelkesíthette a tény, az első osztályban még nem veszített a kantábriaiak ellen: két győzelem és hét döntetlen volt a mérlege. A Racingnak azonban megy a Reyno de Navarrában: utolsó négy mérkőzését Pamplónában sikerrel zárta.
Portugal nem számolhatott sérülés miatt Torrejón, Morris, Xisco, és Luis García játékára, míg Camacho a már említett Pandianin kívül Delporte és Aranda szolgálatait volt kénytelen nélkülözni. A Racingba visszatért Pinillos és Henrique, az Osasunában Pandiani helyén Dady kezdett és Vadócz Krisztián is ott volt a pályán a kezdő sípszónál.
A találkozó egy Canales-helyzet nyitotta: a 2. percben kicsivel ugyan, de a fiatal csatár rosszul célzott. A másik oldalon Masoud esett el pár perccel később gyanús körülmények között, de González bíró nem látott szabálytalanságot Pinillos belépőjénél. A találkozó jó ritmusban kezdődött, mindkét csapat vehemensen lépett fel, a kapuk többször forogtak veszélyben. A Racing ekkor a térfelére szorította az Osasunát, amely kontrákból épített támadásokat. A 15. percben a hazaiak majdnem megszerezték a vezetést: Masoud lőtt, Coltorti védett, ám a labda Dady elé pattant, akinek közeli kísérletét a védők a gólvonalról tisztázták. A kezdeti rohamok után kissé leült a találkozó, amelyet egy gól tört meg. A 32. percben lecsapott az Osasuna: egy Masoud-Juanfran összjáték után utóbbi beadott, Miguel Flano érkezett és fejjel bevette Coltorti kapuját. 1-0. A középkezdés után szinte azonnal egyenlített a Racing: a 34. percben Canales hosszan átvett labdáját Colsa olyan 22-23 méterről ballal bevágta, Ricardo tehetetlen volt, a középpályás lehet, a forduló gólját rúgta. 1-1. Az első félidőben még Masoud és Tchité helyzete keltett riadalmat, de az eredmény már nem változott.
A második félidőt a Racing nyitotta meg, s ha már náluk volt a labda, rohamoztak is. Canales az első támadások egyikében kapura is „pörkölt”, de a navarrai védelem összezárt, így a veszélyes labda visszapattant a „falról”. Az 51. percben aztán már nem volt, ami megmentse az Osasunát: egy szabadrúgás után Christian fejelt Ricardo kapujába. 1-2. Az Osasuna próbálkozott, igyekezett egyből visszavágni, de csak egy Camunas-fejesre jutott erejéből. A 60. percben majdnem növelték előnyüket a vendégek: Canales, Munitis volt a labda útja, utóbbi tüzelt, labdáját Ricardo bravúrral védte. A 70. percben egy kapu előtt kavarodás után Nekouman lőtt, ám labdája elakadt az emberáradatban, a hazaiak kezezést reklamáltak, mindhiába. A 89. percben az Osasuna még egyenlíthetett volna, de Juanfran lövését Coltorti védte. Hihetetlen, de szinte az ellenakcióból eldőlt a találkozó: a 90. percben a csereként beállt Diop értékesítette Arana passzát, kialakítva ezzel a 1-3-as végeredményt.
A Reyno de Navarra továbbra is haza pálya a kantábriai csapatnak. Győzelmével a Racing menekül a veszélyzónától, míg az Osasuna magára húzta a kiesőjelölteket.
Osasuna: Ricardo, Azpilicueta, Sergio, M. Flano, Monreal, Nekounam, Vadócz (Punal, 64.), Juanfran, Masoud, Camunas és Dady (Galán, 23.)
Felállás: 4-2-3-1
Racing Santander: Coltorti, Pinillos, Henrique, Oriol, Christian, Colsa, Lacen, Munitis, Canales (Arana, 65.), Serrano (Diop, 73.) és Tchité (Bolado, 80.)
Felállás: 4-2-3-1
Gól: 1-0: M. Flano (32.), 1-1: Colsa (34.), 1-2: Christian (51.), 1-3: Diop (90.)
Vezette: González González
Gyutai Péter
(Forrás: Marca.com és As.com
