Siralmasra sikeredett somogyi semmittevés

Nemzeti Bajnokság, 27. forduló Kaposvári Rákóczi – Debreceni VSC 0-0 Kaposvár, Rákóczi stadion, 2000 néző Vezette: Kassai Viktor (Erős Gábor, Ring György) Kaposvár: Kovács Z. – Okuka, Bank, Zsók, Gujic – Hegedűs D., Pedro – Pavlovics, Oláh, Balázs B. – Perics Debrecen: Novakovics – Nagy Z., Simac, Mijadinoszki, Fodor – Kulcsár, Bódi, Ramos, Szakály P. – Coulibaly, Yannick Cserék: Kulcsár helyett Illés a 63. percben, Perics helyett Grumics a 70. percben, Yannick helyett Dombi a 80. percben, Oláh helyett Dzsavad a 82. percben, Bódi helyett Salami a 88. percben, Pavlovics helyett Farkas Z. a 88. percben Sárga lapok: Bódi a 32. percben, Okuka a 38. percben, Illés a 71. percben, Coulibaly a 72. percben
Harc a dobogóért, illetve a nemzetközi porondra való kilépés lehetőségéért. Ennek jegyében feszülnek egymásnak a csapatok a Kaposvár – Debrecen mérkőzésen. A Loki esetében ez cseppet sem meglepő, a somogyiak viszont még „szüzek” a nemzetközi szintéren történő megmérettetés terén. A szakemberek, és a közvélemény által a szezon kezdete előtt még a kiesés elleni küzdelemre ítélt Rákóczi a vártnál sokkal jobban szerepel, és négy fordulóval a bajnokság zárása előtt még reális cél számára a dobogó alsó két foka valamelyikének meghódítása. Ez pedig az Európa Ligában való szereplés lehetőségét is jelenti egyben a zöld-fehérek számára. Az NB I egyik legszerényebb költségvetéséből gazdálkodó Rákóczi esetében ez csodával felérő tett lenne. A hajdúságiak esetében viszont – az elmúlt esztendők honi egyeduralkodása után – kötelező elvárás a nemzetközi porondra való kilépés. A mai mérkőzés végkimenetele döntő hatással lehet arra vonatkozóan, hogy végül melyik csapat kerül közelebb álmai megvalósulásához.
A mérkőzést megelőzően a kaposvári Baráti Kör Balázs Benjámint köszöntötte abból az alkalomból, hogy a fiatal középpályás ma játssza 50. NB I-es meccsét. A kezdőrúgást a Rákócziban nevelkedő, de legfőbb sikereit a Vasasban elérő, egykori 33-szoros válogatott Kiss László végezte el.
Kapkodva, sok hibával kezdtek a csapatok, mindkét oldalon sok volt a középpályán, illetve a saját védő harmadban elveszített labda. Az első kapura lövésre a 10. percig kellett várni, de Yannick lövése csak a szemébe sütő nap miatt okozott némi nehézséget Kovácsnak. A 18. percben Zsók labdavesztése után Kulcsár került lövőhelyzetbe, de a szélső 14 m-es kísérletét Kovács a bal saroknál hatástalanította. A túloldalon Fodornak kellett Perics elől mentenie meleg helyzetben, majd Perics harmatos szabadrúgását hárította könnyedén a vendégek kapusa. A 33. percben Fodor rúgott lyukat az ötös vonalánál, Pavlovics éles szögből leadott lövésébe azonban a kapujából kirobbanó Novakovics belevetődött. A játékrész utolsó harmadában kezdeményezőbbé vált a Kaposvár, de a sok pontatlanság miatt nem alakult ki komolyabb lehetőség a DVSC kapuja előtt. A 43. percben egy jobb oldali beadás eljutott a hosszú oldalon érkező Pavlovics elé, akinek lövését gyors vetődéssel, a jobb alsónál csípte el Novakovics. A félidő utolsó percében Coulibaly fordult le védőjéről, majd a 16-os vonaláról életerős lövést küldött a jobb alsó sarok felé, de ha kevéssel is, célt tévesztett.
A második játékrészre mit sem változott az első félidőben látott „futball”, a pályán lévők továbbra sem találták „A hogyan passzoljunk egymás után kétszer saját társhoz?” című társasjáték használati leírását. A kellemes májusi napsütésben sütkérező jelenlévőket csak a közelben meglehetősen sűrűn elhaladó vonatok levegőbe hasító dudálása akadályozta meg abban, hogy elszunyókáljanak. Az unalmasan vánszorgó percek után a 60. minutum legvégén végre focira emlékeztető jelenetnek lehettünk szemtanúi. Gujic mérte el a felé szálló labda ívét, a „koncra” vércseként csapott rá Kulcsár, akinek 10 m-es löketét Kovács lábbal hárította. Öt perccel később Gujic ezúttal támadásban vonta magára a jelenlévők figyelmét, bal oldali beadását Oláh tűzte rá 18 m-ről, a labda azonban épphogy fölé vágódott. A gyors pengeváltást követően ismét a birkózás vette át a főszerepet, de a Rákóczi arénában látottak abban különböztek egy igazi birkózó meccstől, hogy itt sem (a védelem) mögé kerülést, sem akciókat, két vállra fektetést (azaz az egyik fél győzelmét hozó végkifejletet) pedig különösen nem láthattunk. Volt ellenben ledöntés, derékfogás, csuklófogás, vagy éppen belső gáncs. A 82. percben Coulibaly lódult meg a bal oldalon, az alapvonal közeléből megpróbált a kapuba csavarintani, de lövése elszállt a kapu előtt. Az utolsó eseményt Dzsavad egy bedobást követő fejese jelentette, de Novakovics párducként vetődött a labdára.
A látottak alapján elmondható, egyik csapat sem érdemelt egy pontnál többet (vagy tán még annyit sem), mert mindkét oldalon hiányzott a vállalkozó kedv, a lendület, és az ötlet. A döntetlennel a Szolnokon nyerő Ferencváros, és az Újpest elleni meccs eredményétől függetlenül a dobogón maradó Paks járt a legjobban.
Kondás Elemér (DVSC): Nem vagyok elégedett a döntetlennel, hiszen nekünk voltak nagyobb lehetőségeink. Tudtuk, hogy nehéz meccs lesz, mert nagyon harcos csapat a Kaposvár. A nagy tét miatt idegesség jellemezte a játékosokat, és sok hiba csúszott a játékba.
Sisa Tibor (Kaposvár): Győzni Szerettünk volna, úgy érzem nekünk voltak nagyobb lehetőségeink, de az utolsó passzoknál hibáztunk. Élvezhető 0-0 volt, összességében a döntetlen reális. A szerda-szombat ritmus egy ilyen szűk keretű csapatnál, mint a miénk, nem könnyíti meg a dolgunkat, ettől függetlenül a bajnok ellen dicséretes a pontszerzés.
Brógyai László