Sir Geoff Hurst

Jó reggelt, Geoff Úr. Mi volt a valaha átélt legfurcsább álma?
A minap volt egy nagyon furcsa. Eldöntöttük, hogy eladjuk a feleségem kocsiját, hogy egy újat vegyünk neki, de valaki meghúzta az egyik parkolóban. Azt álmodtam, hogy valami rettenetes piros színnel festem az autót, hogy eltűntessem a karcolást. Hirtelen azonban egy rakás gyerek elkezdte sárga festékkel teleszórni a kocsit. Teljesen tönkretették a járgányt. Elvittük az autókereskedésbe, ahol 4.000-rel kevesebbet kaptunk érte, mint amennyire számítottunk. Rémálom! Szörnyű csapás! Tegyünk rá még egy lapáttal: képzelje el, hogy valaki brutálisan meggyilkolja Önt. Melyik képzeletbeli detektívet szeretné megbízni a nyomozás vezetésével?
Úgy gondolom, Sherlock Holmesnak kell lennie. Ő ugyanolyan jó, mint bárki más a szakmában. Maga az első, aki nem Colombot mondta. John Barnes, Peter Crouch, Barry Fry: mindegyikük a ballonkabátos ürgét választotta.
Colombo jó volt, vagy nem? De én mégis ragaszkodom Sherlock Holmeshoz. Ő angol és a logikai képességeinek köszönhetően rövidesen meg is oldaná az ügyet. Mikor rúgott be utoljára és mikor volt egy jó kis régimódi karaokes műsora?
Erről voltam mindig is híres. Szeretek próbálkozni a Beatles „I saw her standing there” című számával. Emlékszem egy golfozás után reggel hatig maradtam fent és karaokéztam, mikor egyszer Walesben voltam. Gary MacAllisterrel énekeltem, aki egy fantasztikus fickó. Iszogattunk egy keveset és még a gép kikapcsolása után sem hagytuk abba az éneklést. Gondolt már valaha arra, hogy valami gigantikus huszárbajuszt növesszen?
Soha. Nagyon nem áll jól nekem a bajusz, de ennek ellenére sok futballistának volt az én időmben. Elég hosszúra megnövesztettem a hajam; de ebben ki is merült a vakmerőségem. Esetleg egy tengerész szakáll?
Növesztettem szakállat, de Mrs. Hurstnek nem tetszett. Kicsit őszes és azt mondta, úgy nézek ki szakállal, mint Compo a „Last of the summer wine” című sorozatból. Szóval leborotváltam. Keverték már össze valakivel?
Elég gyakran jönnek oda hozzám a kérdéssel: „Maga az, ugye? Martin Peters!” Ez elég kínos, hiszen egyáltalán nem hasonlítunk egymásra. Mindig azt mondom ilyenkor, hogy én sokkal jobb képű vagyok. Azt hiszem azért kevernek minket össze, mert ugyanazokban a csapatokban játszottunk. Mi a specialitása – főzés terén?
Úgy vélem az emberiségnek ahhoz a 0,005%-ának a részéhez tartozok én is, akiknek semmi tehetség nem jutott főzés terén. Teljesen használhatatlan vagyok. Meg tudnám kínálni egy konzervlevessel – világbajnok vagyok a felmelegítésében, vagy a babos pirítósban. Ezért szerencsésnek mondhatom magam, hogy Mrs. Hurst és a három lányom mindezidáig gondomat viselték. Kapott valaha a feleségétől „skót tojást” – a rágcsálnivalók királyát?
Szeretem a skót tojást, de nem ettem már jó pár éve. Diétán vagyok egy jó ideje – mert kezdtem egy kicsit elhízni. Egy személyi tréner is segít most az edzésben és az egészséges étkezésben. A skót tojás nem tartozik bele a helyes étrendbe. Milyen kár! Mikor öntötte el utoljára a harag úgy, hogy lila lett tőle a feje?
Szerintem valami autós balesetben. A feleségem mindig Mérges Úrnak hív, ha a volán mögött vagyok. Nem vagyok egy ámokfutó autós – soha nem szállnék ki az autóból, hogy verekedést kezdeményezzek – de a jó öreg kiabálás azért még megvan… Rendben. Már legalább öt teljes perce beszélgettünk anélkül, hogy megemlítettük volna az 1966-os VB-döntőt, a mesterhármast vagy azokat az idegesítő németeket. Ez rekordnak számít? Mi volt az a leghosszabb idő, amíg valaki nem hozta fel ezt a témát?
Van, aki hajlamos hárompercenként feldobni a dolgot. Akárhova megyek – főleg Angliában. De igazából sehol sem érezhetem magam biztonságban. Ha Malajziában lennék a tengerparton, akkor is megtalálna egy járókelő és felhozná az 1966-os világbajnoki finálét. Azt hiszem, egy másik bolygóra kellene mennem, hogy eltölthessek egy teljes napot anélkül, hogy beszélnem kellene róla. De nem panaszkodhatom!
Forrás: Fourfourtwo.com