Két vereség után jött ez a győzelem, amely úgy kellett a Honvédnak, akár egy falat kenyér.
5-1-ig remekül játszottunk, sajnos, a végén két fejesgólt kaptunk, mert már nem tudtam megfelelő védőjátékosokat becserélni, így lett 5-3 a vége. Végre nagyszerűen tudtunk edzeni egész héten, és végig azokat a taktikai elemeket gyakoroltuk, amelyeket játszani akartunk a Kaposvár ellen – mondta a Honvéd olasz mestere.
Konkrétan?
Konkrétan megfigyeltem a Kaposvár korábbi meccsein, hogy a két szélsőhátvéd rendszeresen felfut a támadásokkal, s ilyenkor űr keletkezik a helyükön, ide szerettük volna bejátszani a labdákat. És az öt gólunkból négyet olyan, a szélen vezetett támadásból szeretünk, amilyeneket egész héten gyakoroltunk. Ha jól edzünk és a meccsen száztíz százalékot nyújtunk, nekünk csak akkor van esélyünk a győzelemre. A Debrecennek, a Videotonnak, a Győrnek, de a Diósgyőrnek is erősebb a játékosanyaga, mint nekünk, csak akkor vehetjük fel ezekkel a csapatokkal a versenyt, ha hétről hétre felülmúljuk önmagunkat.
Azért ez a forduló nem alakul rosszul önöknek, kikapott az MTK és a Debrecen is, a Videoton és a Győr pedig egymással játszik, úgyhogy feljöhetnek a dobogóra.
Ennek nincs jelentősége, nekünk nem ott van a helyünk.
Szóval, a jó edzéseknek köszönhették a győzelmet.
Meg annak, hogy visszatért négymeccses eltiltásából Kemenes! Nem panaszkodhattam Czuczira és Szemerédire sem, de ők még nagyon tapasztalatlanok a kapuban. Ha már Czuczi szóba került, neki ajánlom ezt a mai győzelmet, Márton belátogatott az öltözőnkbe a mérkőzés után, ennek nagyon örülök, mert nagyon rosszul nézett ki akkor, amikor a hét elején edzésen agyrázkódást szenvedett. Úgy tudom, még vérömleny is keletkezett az agyában, egy darabig úgy nézett ki, meg kell operálni, de hála Istennek, erre nem volt szükség. Hétfőn már elkezdhet szobakerékpározni. És még valakinek ajánlom ezt a győzelmet, Kocsis Sándornak, az ő emlékének. Minden alkalommal, amikor a Honvéd pályára lép itt Kispesten, azt mondom a fiúknak, ne felejtsék el, hogy ugyanabban a klubban és ugyanazon a pályán futballoznak, amelyiken Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Bozsik József és Czibor Zoltán is futballozott. És becsüljék meg magukat, mert az elődök emléke kötelez. Én ugyan a koromnál fogva nem láthattam Kocsis Sándort futballozni, de millió videót és filmet láttam az Aranycsapatról és a nagy Honvédról, s el kell mondanom, hogy amikor kisgyermekként Druentóban nevelkedtem, a nagyapám állandóan Puskásról és Kocsisról mesélt nekem, mániákusan imádta az ötvenes évek zseniális Honvéd-játékosait. Úgyhogy nagyon boldog vagyok, hogy Kocsis újratemetését ezzel a győzelemmel tehettük emlékezetessé a magunk szerény eszközeivel.
