Válogatott kommunikáció… (Fotó: alfahir.hu)
„Azt senki nem tudja, hogy az észak-írek elleni vereség után az elnökség felé történő beszámolómon elmondtam, hogy döntsék el, Pintér Attilával vagy nélküle szeretnék folytatni, mert nekem nagyon fontos a magyar labdarúgás.
Nem Pintér Attila sorsa a fontos, hanem a magyar nemzeté, a magyar focié, és ha ehhez nem kell a személyem, akkor nem velem kell folytatni. El kellene jönni annak az időnek, hogy idehaza a magyar edzőket is megbecsüljék. Direkt nem mondok most klubvezető nevet, de amikor én meghívót küldtem a hazai játékosoknak az összetartásra, kik is tiltották meg, hogy azon a játékosok részt vehessenek?
Én akkor is azt mondtam, hogy a hazai bajnokságban játszókra kell számítani, rájuk kell építeni, mert kevés a nemzetközi porondon szerepet kapó labdarúgónk, ezért volt szükség az összetartásokra. Amíg én szerettem volna ezt, arra azt mondták, mit akarok ezzel, ennek semmi értelme, legfeljebb Máltán van ilyen, most mások az ellenkezőjét mondják.
Hála Istennek beigazolódott, hogy nekem volt igazam, a mostani kapitány is ezt az utat járja. Bárhol voltam edző, mindig előre elmondtam, mi várható, nem utólag kezdtem el beszélni a dolgokról, és az élet rendre engem igazolt, mint a válogatottnál is. A minap nyilatkozott egy NB I-es klub vezetője, hogy mekkora nagy ötlet ez az összetartás, és megpróbálnak ehhez minden segítséget megadni a válogatottnak. Visszakérdezek: egy magyar szövetségi kapitányt miért nem segítettek korábban?”
