Paks–Vasas: Játékosok nyilatkozatai a meccsről

A hazaiak részéről Urbán Gábor és az egyenlítő gólt szerző Kiss Tamás szólalt meg: Kiss Tamás: – Itthon eddig mindig megvertük a Vasast, és most is erre készültünk. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy nem lehet egy csapattal sem biztosra menni, még akkor sem, ha ez eddig így volt. Sajnos nem játszottunk jól, és két olyan gólt kaptunk, amiket simán elkerülhettünk volna. Tavasszal ez volt az első hazai meccsünk bizonyítani szerettünk volna, és lehet, hogy nagyon túl pörögtük a dogot. Emiatt görcsössé vált a játékunk, a nagy akarásnak nyögés lett a vége. Bár ha már a végét említem, akkor még nyerhettünk is volna, de rossz volt a pálya talaja, és Tököli Attila emelése elpattant. Urbán Gábor: – Kemény küzdelem folyt mindkét csapat részéről, és elég nehéz volt csereként beszállni a játékba. Mindent elkövettünk a győzelem érdekében, de nem jártunk sikerrel. Én egyelőre ennyit vállalhattam a sérülésemből felépülve. Érzem, hogy még nem vagyok teljesen száz százalékos. Bízom benne, hogy a folytatásban jobban fog menni a csapatnak, és én is teljesen rendbe jövök. A Vasasból a második vendég gólt szerző Petar Divics, és a mezőny legrutinosabb tagja, a kapus Végh Zoltán nyilatkozott a klub honlapján: Petar Divics: – Kőkemény meccset vívtunk a Pakssal, de erre számítottam is. Most is – ahogy mindig -, győzelemre játszottunk, vezettünk kétszer, sajnos akárcsak múltkor Győrben, most is meg kellett elégednünk a döntetlennel. A gólomnál jókor voltam jó helyen, kísértem Karim szólóját, és így elértem a kipattanót. Természetesen egy csatár számára a gólszerzés a legnagyobb boldogság, de ha közhely is, azt mondom, jobban érezném magam, ha mások lőtték volna gólokat, viszont nyerünk. Bár bosszant, hogy ilyen pechesek vagyunk, az öltözői hangulattal nincs semmi gond, remekül megértjük magunkat Dellacasa mesterrel. Az új stáb nagyon komoly hangsúlyt fektet a fizikai felkészítésre és a taktikai elemek gyakorlására egyaránt. Úgy érzem jó úton haladunk. A Kecskemét ellen pedig, akármilyen nehéznek is ígérkezik, győznünk kell végre. Annyit megígérhetek, hogy minden erőnkkel ezen leszünk! Végh Zoltán: – A mérkőzés előtt talán kiegyeztem volna a döntetlennel, de így, hogy a Paksnak gyakorlatilag három helyzete volt, az is a mi hibáinkból, kicsit csalódott vagyok. Az első kapott gólnál az egyik belső védőnkről pont Tököli elé pattant az előreívelt labda, aki tisztán vezethette rám. Próbáltam minél tovább kivárni, bele is értem a lövésbe, de a kapufáról befelé pattant a labda. A második gólt egy kisebb kavarodás után kaptuk, szintén a mi játékosunktól került a paksi támadó elé a játékszer, nem volt esélyem a hárításra. Attól még, hogy ma sem sikerült nyerni, nincs gond, a legközelebbi meccsen ismét mindent megteszünk azért, hogy végre sikerüljön. (paksifc.hu; vasassc.hu)