Ovsijenko Nyíregyházán kezdte a pályafutását

Volodimir Böőr Zoltánnal a keret rangidős játékosa, de a fiatalok is Öcsinek szólítják, mert mint elmondta gyerekkora óta így hívja mindenki.
– Tizennégy éves voltam, amikor Csapról az ungvári csapatba kerültem. A Zakarpatszkaya FC évtizedek óta a legsikeresebb kárpátaljai együttes. Hol az ukrán elsőosztályban, hol a másodosztályban játszottunk. Akkor mikor odakerültem a csapathoz az NB II.-ben szerepeltünk. Azon a nyáron a felkészülés végén Nyíregyházára jöttünk edzőmérkőzésre, a második kapus megsérült, így engem ültettek tizennégy évesen a kispadra cserekapusnak. Még a szüleimnek kellett írásos engedélyt adniuk, hogy külföldre utazhassak. Tizennyolc éves koromig Ungváron voltam, 2000-ben Kijevbe kerültem a mai Arzenálhoz, akkor még CSZKA Kijev volt a klub neve. Három évet töltöttem ott, legtöbbször a klub második csapatában védtem és cserekapus voltam. Aztán visszajöttem Ungvárra. Ungvár többször is az élvonalba került, és ott debütáltam NB I-es mérkőzésen. 2005-ben eligazoltam, de egy fél év múlva ismét visszajöttem, abban az idényben is az élvonalban szerepeltünk, és végig én védtem. Ezt követően másodosztályú ukrán csapatokban szerepeltem. Most decemberben már jártam itt próbajátékon és január közepén megkeresett a klub, hogy leigazolnak. Elfogadtam az ajánlatot. Szívesen jöttem Nyíregyházára, édesanyám magyar, így jól beszélem a nyelvet is. Gondolom ezt már a nézők is meghalhatták az edzőmeccseken, mert igyekszem irányítani is a védelmet. Nyíregyházán úgy érzem magam, mintha hazajöttem volna. A család nem tudott velem jönni Ungvárról, mert a nagyobbik gyerekünk már tanul, és nem akartunk ilyen hirtelen váltást az életében, de a bajnoki meccseken biztos itt lesznek- mondta a Szpari honlapjának Volodimir.
(szpari.hu)