A Villarreal nincs jó passzban. Amellett, hogy csúfos kudarcot vallott az Európa-ligában (hazája bajnokságában is bukdácsoló, bombaerősnek finoman sem nevezhető Wolfsburg két meccsen fél tucat gólt lőtt a sárga tengeralattjárónak), a Real Madrid is hatszor számolt rá Juan Carlos Garrido fiaira a bajnokság előző fordulójában. A „submarino”, így jelen pillanatban csak álmodozhat arról, hogy jövőre újból megméretteti magát a nemzetközi kupák egyikében: a Villarreal a Deportivo La Coruna elleni bajnoki mérkőzés előtt 29 ponttal csupán a 10. helyen állt, s mivel a Getafe otthon kikapott szombaton a Zaragozától, egy esetleges győzelemmel esély nyílt számára az előzésre.
A Villarrealnál a legnagyobb gondot a védelem jelentette: Garrido le is ült beszélgetni a hátsó alakzat részvetőivel (a Godin, Gonzalo, Ángel, Capdevila és Bruno Sorino formálta ötössel), hogy tisztázzák az utóbbi időkben elkövetett elemi hibákat. Elkélt az építő kritika, hiszen a Villarreal 2009 decemberében vonult le utoljára a pályáról kapott gól nélkül (Racing Santander, 2-0), amit 2010-ben még nem sikerült megismételnie, tizenkét találkozó alatt egyszer sem tudta megőrizni érintetlenül kapuját. Sőt. Az utóbbi három fellépésén tizenkét gólt kapott. A szezonban eddig összesen huszonhatszor kapitulált, amely 2,2 gólt jelent mérkőzésenként.
Garrido érthetően változtatni akart ezen, így a meccs előtt kiadta a parancsot: „Eljött a cselekvés órája!” Az edző bátorító szavai azt próbálták érzékeltetni, hogy a Villarreal számára innentől a hátralévő tizenöt bajnoki döntővel ér fel, s ezek közül ma, az El Madrigálban a Depor ellen megvívandó találkozó az első megmérettetés lesz. A „submarino” középpályájáról hiányzott a válogatott Cazorla, aki sérüléséből még nem épült fel, és Marcano, aki eltiltás miatt nem állt Garrido rendelkezésére. A kezdőben ott volt viszont Nilmar, s a brazil mindenképpen minőségnövelő tényezőnek számít a támadások kialakításában és befejezésében, természetesen Ibagazával és Llorentével egyetemben. Rossi családi tragédia miatt még a padra sem ült le.
A statisztika alapján a Depor hálás vendégnek ígérkezett: a galíciaiak látogatóként ugyanis nem muzsikálnak túl fényesen. A Riazoron kívül megvívott utóbbi öt mérkőzésükön egyszer sem sikerült kicsikarniuk a győzelmet, s ami még ennél is elkeserítőbb, ezek közülük négyen még gólt sem szereztek. A Deportivo tehát gyenge idegenben, s bár előkelő helyen állt a táblázaton (5., 38 ponttal), előzetesen nem tűnt a mérkőzés egyértelmű esélyesének. Lotina homlokát a vedelem meggyengülése ráncolta össze (csak 14, a felnőtt kerethez tartozó futballistát nevezett a mérkőzésre és négy játékost a „fakóból” hozott fel), Lopo eltiltását töltötte, Ze Castro, Bravan Angulo és Felipe Luis pedig sérülés miatt nem léphetett pályára az El Madrigálban. A középpályáról hiányzott Juca, Lassad és Sergio, míg elől Riki (helyén az előzetes jóslatokkal szemben, nem Bodipo, hanem Adrián kezdett) és Mista sem volt játékra megfelelő állapotban.
A találkozó eső perceiben a Deportivo kezdeményezett: Pablo Álvarez, majd Antonio Tomás lövésénél kellett résen lennie Diego Lópeznek, aki állta a sarat és semlegesítette a kísérleteket. A másik oldalon Ibagaza volt a „fazonszabász”, jól mozgatta a Villarreált, amelyben Fuster, Nilmar és Capdevila veszélyeztetett. A 23. percben egy Colotto-Capdevila összecsapás után a hazaiak bűntetőt reklamáltak, de Fernández bíró sípja néma maradt. A bosszúság azonban hamar tovaszállt az El Madrigálban: a 35. percben Nilmar passzát J. Llorente ballal a kapuba továbbította. 1-0. A szünet előtt még Antonio Tomás, a hazaiaknál meg Nilmar, J. Llorente és Fuster előtt adódott gólszerzési lehetőség, de Aranzubia a helyén volt, s neki köszönhetően az eredmény már nem változott.
A második játékrészben a Villarreal ott folytatta, ahol az első félidőben abbahagyta: Bruno beadását Nilmar fejelte kapura, de labdája célt tévesztett. Ibagaza valamint az előre húzódó Bruno előkészítésben jeleskedett és Llorente a kényes pillanatokban mindig a kapu lőtt termett állandó nyomás alá helyezve a galíciai védelmet. A hazaiak főlénye Bodipo beállásával kissé alább hagyott – a csatár helyzeténél Diego López hatalmasat mentett -, de ezen a napon a Depornak semmi sem jött össze: a lefújás előtt Iván Pérez, majd az Adrián helyén lehetőséget kapó Añón puskázott el helyzetet.
Győzelmével a Villarreal megelőzte a Getafét a tabellán és tovább álmodozhat Európáról. A Deportivo La Coruna vereség ellenére harcba áll a 4. helyért folyó versenyfutásban.
Villarreal: Diego López, Ángel López, Godín, Gonzalo, Capdevila, Ibagaza (Escudero, 79.), Senna, Bruno, Fuster (Pires, 90.), J. Llorente (Marco Ruben, 72.), Nilmar
Felállás: 4-4-1-1
Deportivo la Coruna: Aranzubia, Manuel Pablo, Diego Colotto, Piscu, Laure, J. Rodríguez, Antonio Tomás, Pablo Álvarez (Iván Pérez, 55.), J. Domínguez, Guardado (Bodipo, 71. perc), Adrián (Añón, 83.).
Felállás: 4-2-3-1
Gólok: 1-0: Llorente (35.),
Vezette: Estrada Fernández
