Őrült este a Vicente Calderónban: nyert az Atletico

Sajnos nem elsősorban a csapatok teljesítménye, hanem Pérez Burrull tevékenykedése miatt volt őrületes a meccs.

Az Eurosport spanyol nyelvű beszámolója a következőképp kezdi: „Papa, miért vannak ilyen játékvezetőink?", a Marca pedig így folytatja: „Szenzációs Atletico, rettenetes Burrull”. Utóbbi szerint Pérez Burrull játékvezető nem adott meg két tizenegyest a madridiaknak, ugyanakkor a másik oldalról Marchenát és Miguelt is kiállította. „Mi történhet még az Atletivel…” – mostanában ez vált megszokott mondattá az Atletico Madrid háza táján, és ha megnézzük a csapat szezonbéli eredményeit, valóban azt kell mondanunk, a madridiaknál káosz uralkodik. Kikapnak a Getafétől és a Malagától, de a Sevillát, a Barcelonát – és most már kijelenthetjük – a Valenciát is simán elintézik. Létezhet csapat, amely ennyire kétarcú? Talán ez a „skizofrénia” teszi őket különös jelenséggé a La Ligában. Már az első félidő 18. percében kollektív őrület tört ki a Vicente Calderónban. José Antonio Reyest egyik jobboldali akciója során Ever Banega szabálytalanul akasztotta meg, ami kétségkívül büntetőt ért volna bármely másik játékvezetőnél, Pérez Burrullnál azonban nem. Nem csak tizenegyesgyanús szituáció volt, az AS szerint ez volt a Liga történetének egyik leglátványosabb faultja, amiért egyértelműen büntető jár, de nem fújta be. És azért nem fújta be, mert távol állt az esettől, a Valencia-védők takarásban volt. Ez megzavarta a hazaiakat, dekoncentrálttá váltak a játékosok, és ezt a Valencia ki is használta: Joaquín indulhatott meg a szélen, David Silvához passzolt, aki nem hibázott, így a vendégcsapat szerezte meg a vezetést. A kapus, De Gea volt az egyetlen, aki meg tudta volna akadályozni Silvát a gólszerzésben, meg is próbálta, de a labda becsorgott a kapuba. (0–1)
Az Atletico azonban nem adta fel, és gyors, intenzív játékstílusukat kezdték ráerőltetni ellenfelükre. A Valenciát hibázásra késztették, az egyik hatalmas malőrt Marchena, a valenciaiak védője követte el: Agüero hatalmas labdát kapott, amellyel kapu felé indult, és Marchena utolsó emberként vetődött be elé. A földre érve azonban kezével érintette a labdát, és elcsente az argentin csatártól. Újabb egyértelmű és jogos tizenegyes következhetett – volna – az Atletico javára, de a játékvezető ezt sem vette észre. Mielőtt elkezdődött volna a tiltakozás és a tüntetés, megállt és kinézett a partjelzőre, amely elindította az egész zűrzavart. Miután konzultált a negyedik játékvezetővel, aki körülbelül 30 méterrel távolabb állt az esettől, mint ő, a tizenegyespontra mutatott, és elküldte zuhanyozni a szabálytalankodó Carlos Marchenát. A büntetőt Forlán értékesítette, a lövése középre ment, de César elmozdult, így az Atletico szépíteni tudott. (11) Az első félidőben minden megtörtént, ami 45 perc alatt megtörténhetett: gólok, kiállítások, kapufák, cserék. Unai Emery, a valenciai gárda trénere kénytelen volt Juan Mata helyett Madurót beküldeni a 33. percben, hogy erősítse a védelmet. Területről területre, dinamikus játékkal és önbizalommal játszottak a hazaiak. A második játékrész is ilyen tempóban kezdődött, azonban a Valencia emberhátrányban szinte csak a védekezésre tudott koncentrálni. Az Atletico sorra hagyta ki jobbnál jobb helyzeteit, de úgy tűnt, ha szenvedve is, a valenciaiak hozzák az egy pontot. A bíró hamarosan újra a középpontba került, amikor újabb büntetőtől fosztotta meg a matracosokat (Banega kézzel ért a labdához). A hazaiak felülkerekedtek sérelmeiken, és az eddigi legjobb formájukat hozva rohamoztak: Agüero gólt is fejelt, ami szertefoszlatta a Turia-partiak álmait. (21) Emery, aki egyébként századik meccsét ünnepelte az első osztályban edzőként, csak biztatni tudta játékosait, és dicsérni Césart, aki köztudottan nagyon rutinos és tapasztalt kapus. A sérültekkel tűzdelt Valencia csak neki köszönhette, hogy egészen az utolsó percekig harcolhattak az egy pontért. A foghíjas védelem (Mathieu, Bruno és Navarro nélkül) képtelen volt kivenni a játékból a remekül futballozó Reyest, aki már-már Sevilla-béli önmagára emlékeztethette a madridi szurkolókat. A Valencia egyébként nem kezdte rosszul a második félidőt, elsősorban kontrákra játszott, és minden megszerzett labdával Villát próbálták megjátszani. A 75. percben Kun Agüero fájdalmas arccal maradt lent a földön, a csapattársai pedig megzavarodtak: nem folytatták a játékot, de a labdát sem rúgták ki. Burrull szabadrúgást ítélt a madridiaknak: ekkor úgy tűnt, az argentint le kell cserélni, de Quique Sánchez Flores megvárta a pontrúgást, amit Simao végzett el, és amelyet végül pont Agüerónak sikerült gólra váltania. (31) Eldőlni látszott a mérkőzés, a Valencia kizárólag David Silvára építhette támadásait, Emery ugyanis úgy döntött, behozza Chori Domínguezt Villa helyére, ezzel segítve a középpályások munkáját. Az egyenlítés azonban már lehetetlen volt, különösen azután, hogy Burrull Miguelt is kiállította Juan Valera ellen elkövetett belépője után. Az „utolsó tánc” az utolsó percben kezdődött, amikor Quique Flores lehetőséget adott Salvionak, aki Agüero helyett állt be. Az ugyancsak csereként beálló Jurado pecsételte meg végleg a Valencia sorsát, akik így pont nélkül távoztak a Vicente Calderónból. (41) Fantasztikus, őrületes és szenzációs este az egyik, borzasztó, kellemetlen és felejthető a másik félnek.
4 – AT. MADRID: De Gea; Valera, Perea, Ujfalusi, Antonio López; Reyes, Tiago, Assuncao (Raúl García, 86.), Simao (Salvio, 88.); Forlán és 'Kun’ Agüero (Jurado, 79.). 1 – VALENCIA: César; Miguel, Marchena, Dealbert, Alexis; Banega, Fernandes; Joaquín (Pablo Hernández, 57.), Silva, Mata (Maduro, 33.); és Villa (Domínguez, 70.). Gól: Silva (20.) ill. Forlán (29; büntetőből), Agüero (77.), Forlán (85.), Jurado (92.) Játékvezető: Pérez Burrull (kantábriai). Piros lap: Marchena (27.) és Miguel (82.), mindkettő Valencia. Sárga lap: Antonio López és Salvio ill. Banega és Fernandes.
(as.com, superdeporte.es, eurosport.es, marca.com)

Szólj hozzá!

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Örömfoci
Bryan Robson, egy generáció kedvence, a Manchester United elfeledett zsenije
Harcosok Klubja
A legendás összecsapás Simeonéval, ami után Beckham „hülyegyerek” lett
NB I, 1994
Mesék nagy gólokról: Váczi Dénes az Újpest ellen
Történet a fénykép mögött
Angliában a futball a háború alatt is igyekezett a felszínen maradni
Akkor, régen...
Felcsillant a remény, avagy a magyar futball ígéretei: ifi Eb-arany Bicskeivel
Meccsek, amik...
Meccsek, amik megváltoztatták az életemet: Szalma József
Du ju szpík futball?
FFT-szótár a nagy rangadók előtt: milyen szavunk van a derbire?
Még ne oltsd le a lámpát!
Gordon Banks: Szeretném hinni, hogy amit véghezvittem, másokat is inspirálhat
technika
Így kerülj rivaldafénybe a kapuban!
Költők, írjatok verseket!
Itt a futball-rap a Kacsafarhát együttestől!
Kérdezd meg pacekba!
Nagyinterjú: Juhász Roland
Döglött akták
Kocsis Sándor rejtélyes halála a barcelonai kórházszobában