Thomas Müller: gyilkos tekintet (fotó: skysports.com)
Lenyűgöz Thomas Müller hatékonysága, a kapu előtti könyörtelensége.
Nem tudom, van-e még egy ilyen csatár a nemzetközi mezőnyben, aki ennyire érzi a kaput és a "vérszagot" – pontosan tudja, mikor kell lesújtania, és pontosan tudja, melyik az a helyzet, amelyet tilos kihagyni.
Nomen est omen: volt már egy ilyen játékos a német futballtörténelemben, ugyancsak Müllernek hívták.
Ahogy Thomasra igaz, úgy a '70-es évek nagy sztárjára, Gerd Müllerre is helytálló volt, hogy egyetlen testi adottsága sem jelezte, hogy született gólvágó.
A világbajnok, Európa-bajnok, háromszoros BEK-győztes és aranylabdás Gerd Müllerre is mindenki azt mondta, hogy túl alacsony, túl alacsonyan van a súlypontja, túl tömzsi, túl vastag a combja, nem való futballistának.
Csak éppen valahogy bepréselt (sokszor szó szerint) a Bayern mezében 453 Bundesliga-meccsen 398 bajnoki gólt, az NSZK színeiben pedig 62 válogatott találkozón 68-at – az egyik ezek közül egy világbajnoki döntőt (1974) döntött el.
A góllövés mestersége külön tudomány, nem lehet paraméterek köré szorítani, és nehezen jósolható meg, ki lesz a mestere – a német futballtörténelem két nagy Müllere bizonyítja, hogy nem lehet tanítani.
