Nakamura: Az edzőnk szerint elődöntősök lehetünk a vb-n

Sunszuke Nakamura a japán labdarúgás egyik élő legendája, a válogatott legnagyobb sztárja, a 2010–es világbajnokságon hatalmas teher fogja nyomni a vállát. Nakamura több évnyi légióskodás után a vb évében hazatért Japánba, ahol első profi klubját, a Yokohama Marinost erősíti, korábban Olaszországban, Skóciában és Spanyolországban játszott.
Sunszuke, első pillantásra úgy tűnik, hogy Japán az egyik legnehezebb csoportba került a 2010–es vb–n. Egyetértesz?
Mindenki azt hiszi, hogy Hollandia lesz a csoportelső és a többi három csapat (Japán, Dánia, Kamerun) fog a második helyért harcolni. Az edzőnk, Takesi Okada szerint elérhetjük az elődöntőt és a csapatnak képesnek kell lennie megfelelni az elvárásoknak és elérni a célt, ami egyértelműen hatalmas siker lenne számunkra és az ország számára.
Gondolod, hogy eljött az idő, hogy az ázsiaiak is szenzációt okozzanak a vb–n?
Ez nehéz lesz. Jelenleg nem sok ázsiai játékos van Európában, míg rengeteg afrikait találsz, még a legnagyobb klubokban is. Szóval úgy tűnik, hogy Afrika „parkolópályára tett” minket. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben ne változhatna a helyzet, mert sok tehetséges játékos van Ázsiában, de a tény az, hogy jelenleg le vagyunk maradva.
Figyelembe véve, hogy közel 32 éves vagy, ez a vb lehet számodra az utolsó.
Minden meccs különleges, mert az én koromban bármelyik meccs könnyen az utolsó lehet. Ezért fogom a legjobbamat adni, hogy élvezzem a vb–t, csakúgy, mint amikor Spanyolországban futballoztam és ezt fogom folytatni a következő pár hónapban is Japánban. Minden perc számít és annyit szeretnék kipréselni magamból, amennyit csak lehetséges.
Komplettebb játékosnak érzed magad az európai ligás tapasztalataid után?
Számos országban játszottam és nehéz elsajátítani a különböző stílusokat. Persze, ha erősebb európai ligában játszol, az megtanít dolgokra és ezek tükröződnek a játék stílusodon. Nyilván komplettebb játékosnak érzem magam, köszönhetően a tapasztalatoknak, amiket Európában szereztem, ami teljesen más lett volna, ha az egész pályafutásom Japánban töltöm.
Mit csináltál, hogy megpróbálj alkalmazkodni az életvitelhez azokban az országokban, ahol játszottál?
Amikor először érkeztem egy új országba, megpróbáltam kijönni a helyiekkel, de idővel visszatértem a japán szokásaimhoz, mert azokat jobban ismertem. Az ételekkel szintén, mert a japán kaják azok, amikhez hozzászokott a testem. Nos, mindenhol megpróbálnék elvegyülni, kivéve Olaszországot, ahol mindenki úgy néz ki, mint egy modell. Ott lehetetlen elvegyülni.
Hol érezted magad otthon a legjobban?
Egy új országba érkezvén megpróbáltam magam a lehető leghamarabb otthon érezni és ez általában sikerült is. Ugyanakkor Glasgow–val tényleg meggyűlt a bajom, ott mindig esni szokott. Ezt nagyon nehéznek találtam, csakúgy, mint a családom. Talán furcsa, de talán ott élveztem a legtöbb sikert.
Szülőhazádban óriási sztár vagy, ellenben Európában viszonylag kis halnak számítasz. Ezért mentél vissza Japánba?
Nem, a legkevésbé sem. Játszottam Olaszországban, Skóciában és Spanyolországban és teljesen arra koncentráltam, hogy mi történik ezekben az országokban – egyáltalán nem hiányzott, hogy mi van Japánban. Futballista vagyok, és a munka az, ami számít. Hogy hol, az nem fontos.
És mi volt a válogatottól való elzárkózásoddal?
Nos, bonyolult volt olyan sokat utazni (Európából Japánba utazni). Most legalább közelebb leszek.
Végül, utólag, hogy látod, hiba volt elhagyni a Celtic–et az Espanyolért?
Élvezem a kihívásokat. Ha skót lettem volna, addig akartam volna a Celtic–ben játszani, amíg meg nem akarnak szabadulni tőlem, de úgy éreztem, itt az idő új dolgokat tanulni és, hogy őszinte legyek, a garantált kezdő hely nem számított. Később úgy éreztem, hogy itt az idő, hogy visszatérjek Japánba, de a legkevésbé sem bántam meg, hogy az Espanyolba igazoltam. Felbecsülhetetlen élmény volt.
Az eddig interjúkat itt olvashatják: Steven Gerrard, Patrice Evra, Diego Forlán
(fifa.com)