Puskás Ferenc hivatalos emlékoldala felidézi, hogy „a francia AFP hírügynökség 1956. október 27-én „adta ki” azt a hírt, amely szerint a világ legjobb futballcsatára halálos sebet kapott a Budapesten folyó utcai harcokban. Amikor ez a hír kipattant, Puskás nem tartózkodott Budapesten: a fővárostól 60 kilométerre fekvő Tatán, a válogatott edzőtáborában készült a csapattal a svédek elleni barátságos mérkőzésre.”
Fotó: PUSKAS.COM
A magyar FourFourTwo magazin héten utcára kerülő decemberi kiadásában részletesebben is felelevenítjük azokat az időket, utánajárunk a történéseknek: „Amikor Puskás és Bozsik József október végén leszállt a vonatról, puskaropogást hallottak. ’Kísérteties volt – mondta később Puskás. – Nem volt semmi forgalom. Gyalog mentem haza, a hónom alatt két kiló kenyérrel.’ Otthonról felhívta az egyik napilapot, közölte: él, és hozzátette, hogy nagyon örül a forradalomnak. Grosics Gyula szürreálisnak írta le a várost. „Az egész groteszk volt. Az egyik utcában ünnepeltek, nevetgéltek a forradalmárok, nem sokkal messzebb sebesültek feküdtek, haldokoltak.”
Fotó: PUSKAS.COM
Puskás Ferenc 1956. októberi halálhíre szinte minden évben szóba kerül az évforduló környékén, azzal kapcsolatban azonban eddig még találgatásokkal sem nagyon lehetett találkozni, hogy vajon mi lehetett a rémhír alapja. A minap a PUSKAS.COM birtokába jutott egy olvasói levél, amelyet Taizs Gergő írt, s aki azzal kezdte levelét: nemrég Környebányán tekintette meg a helyi kultúrház kiállítását, s itt a kiállítás rendezője, Svétecz László mesélt el egy érdekes történetet, ami válaszul szolgálhat a rejtélyre.
A környebányai Puskás Öcsi sírja (Fotó: PUSKAS.COM)
A PUSKAS.COM beszámolója szerint „a kiállításon azt mesélték, hogy a településnek volt egy nagyon tehetséges tanulója, talán az első, aki bejutott egyetemre, ráadásul az orvosira, Budapesten. Ötödéves hallgatóként október 23-án ő is jelentkezett sürgősségi ellátónak, de még aznap, szinte az első áldozatok között elhunyt – fejlövést kapott. Eddig ez inkább egy tragikus történet, viszont rögtön érdekessé válik, ha tudjuk a kiváló fiatalember nevét: Puskás Sándor. Vagy, ahogy a legtöbben ismerték, Puskás Öcsi.” Nem kizárt tehát, hogy a környebányai Puskás Öcsi halálhírének közlése okozhatta – vagy erősíthette meg – a Puskás halálával kapcsolatos rémhírt, bár ez természetesen csak feltételezés, teljes bizonyossággal nem jelenthető ki. A lényeg – ahogy azt a PUSKAS.COM is megjegyzi az írás végén –, hogy „a győztes forradalom, majd az elbukott szabadságharc után Puskás még sok évig sikert sikerre halmozhatott, rengeteg embernek segített és még többnek szerzett örömöt a játékával és edzői zsenijével, és még nagyon sokáig öregbítette Magyarország hírnevét.”
Lapszemle: A nap, amikor halálhírét keltették Puskásnak


Most már nem titok, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc idején sok téves információ napvilágot látott a sajtóban, ezek közül az egyik legismertebb történet, amikor október 23-án az egész nemzetközi sajtóban elterjedt a hír: Puskás Ferenc halálos sebet kapott a budapesti utcai harcokban. A napokban a PUSKAS.COM birtokába került egy dokumentum és egy figyelemre méltó visszaemlékezés, amelyek együtt talán fellebbentik a fátylat a titokról: honnan eredhetett ez a rémhír.
Ezek is érdekelhetnek
Hozzászólások
Történet a fénykép mögött
Meccsek, amik...
Du ju szpík futball?
Még ne oltsd le a lámpát!
technika
Költők, írjatok verseket!
Kérdezd meg pacekba!