Na, ekkor pedig még nagy volt a barátság… (Fotó: rangado.hu)
Ez a hajó nagyon süllyed…
De nem lépek le róla, mert a léket ki lehet, és ki is kell javítani – vetítette előre Kocsis Zoltán. – Eddig is mindig az egri labdarúgás ügyét szolgáltam, a jelenlegi állapotban meg sokszorozott erővel dolgozom azon, hogy helyrehozzam a korábbi hibákat.
Ezek alatt mit ért?
Legnagyobbként azt említem, amikor az NB II-es bajnokságot megnyerve úgy vágtunk bele az élvonal küzdelmeibe, hogy ahhoz az infrastrukturális feltételek semmilyen vonatkozásban nem álltak rendelkezésre. Amikor ezt jeleztük a létesítmény működtetőjének, azt a választ kaptuk, hogy a szűkös költségvetés miatt nem tudnak több szerepet vállalni. Akkor kellett volna nekem is megálljt parancsolni!
Mégsem tette, pedig a stadion, klub, főtámogató hármas akkor sem képezett egységet.
Meg is lett a böjtje. Később ugyanis kiderült, hogy az NB I-es licencnél a világítás megléte nélkülözhetetlen. Mi pedig nagyon szerettük volna, hogy az egri nézők Egerben lássanak élvonalbeli meccseket, és ezért vállaltunk többet, mint, amire lehetőség kínálkozott. A TAO-s pályázat csak később jött, amely miatt többszöri időpont-módosításokra volt szükség, ráadásul a 130 milliós keretet nem tudtuk feltölteni. Mindezt megelégelte Jámbor János főtámogató, aki kijelentette, hogy „csökkentett üzemmódban” vállalja a májusig tartó folytatást.
Az interjú teljes tartalmát pedig ezen a linken olvashatod el!
