– Ha megnézzük a nemzetközi trendeket, egyértelmű, hogy a német és a spanyol foci csúcson van. Németországban a Bayern és a Dortmund is alapvetően a saját nevelésű fiatalokra épít, és ott vannak a világ élvonalában – magyarázta Poszpischek Tamás főszervező. – Jó példa, hogy ott van Ribéry és Robben, akik klasszis légiósok, és a többiek szinte mind németek. A Barcelona a másik kirakatcsapat, amely példát mutat ebben a tekintetben. Az pedig látszik, hogy Győrben jó munka folyik, hiszen utánpótlás-szinten legyőzte az ETO a Barcelonát a hétvégi Audi Kupán. A petíció szervezői szerint is szükség van jó légiósokra a magyar labdarúgásban, de a szurkolók hetven-nyolcvan százaléka már úgy gondolja, hogy az ő elgondolásuk jobb, mint a jelenlegi. Az Európai Bíróság által jóváhagyott Bosman-szabály azt mondja, az uniós játékos nem tekinthető idegennek. – Itt alapvetően menedzserek hozzák a játékosokat, és valamiért ezeket preferálják. Ennek ennyi a lényege, ha a menedzser ezt mutatja, a klubvezetés pedig rábólint, akkor azt jogilag elfogadják – magyarázta Poszpischek Tamás. – Jó külföldi példa erre vonatkozóan az olasz vízilabda-bajnokság, ahol először háromra csökkentették a légiósok számát, most pedig már kettőre. Ez esetben is uniós országról beszélünk, és csapatsportágról. Ha ott meg tudta oldani a szövetség saját hatáskörén belül, akkor máshol is meg lehet – vélekedett Bittó Zsolt ötletgazda.
Arról, hogy miről volt még szó a beszélgetésen, ide kattintva olvashatsz többet.
Kell-e három légiósnál több a magyar pályákra?

A Digi Sport televízió kedd reggeli adásában hármat érveltek a "magyar pályára magyar játékosokat" a kezdeményezés mellett. A főszervező szerint zsákutca, hogy néhány csapat abszolút a légiósokra épít, szeretnék visszaállítani a régi időket, amikor egyszerre maximum három légiós lehetett egy klubcsapatban a pályán.
Ezek is érdekelhetnek
Hozzászólások
Történet a fénykép mögött
Meccsek, amik...
Du ju szpík futball?
Még ne oltsd le a lámpát!
technika
Költők, írjatok verseket!
Kérdezd meg pacekba!