A Budapest Honvéd hazai pályán 1-0-s vereséget szenvedett a PMFC-Matias csapatától az OTP Bank Liga 10. fordulójának nyitómeccsén. A találkozó egyetlen gólját a 9. percben Okoronkwo szerezte a végig jól játszó Grumics jobb oldali beadása után.
A Honvéd kiváltképp az első félidőben volt impotens, majd a másodikban hiába próbált felpörögni, mert az 54. percben Baráth belerúgott a földön fekvő Okoronkwóba – konkrétan az arcába -, ezért a bíró kiállította a Honvéd balhátvédjét.
Így maradt a 0-1, ami alighanem stabilizálta Supka Attila pozícióját a baranyaiak élén, míg a Honvédnak ez volt az utóbbi öt mérkőzésen a negyedik veresége – mit mondjunk, Marco Rossi vezetőedző nem tűnt derűsnek és gondtalannak a sajtóértekezleten.
„Edzői karrierem legpocsékabb 45 perce volt az első félidő – sokkolta a hallgatóságot az olasz mester. – Nemcsak a játék, hanem a futás, az akarat is hiányzott ekkor játékosaimból. A szünetben rettenetesen leteremtettem őket, de hiába, mert bár csipkedték magukat a második félidőben, a játék továbbra is hiányzott.”
Az utolsó öt meccsből négy vereség. Hogyan lehet kilábalni ebből a gödörből?
Eddig tíz forduló pergett le a bajnokságból, ezt a tíz fordulót két ötös szakaszra lehet felbontani. Az első öt fordulóban remekelt a csapat, vezettük a tabellát, a második ötös periódusban négyszer kikaptunk. Egy jeles és egy elégtelen. De ebből az utóbbi öt meccsből a legutolsó kettőben, a Kecskemét és a Pécs ellen nem is azt játszották a játékosaim, amit tanítottam nekik. Megmondtam: ha azt játsszátok, amit kérek tőletek, akkor győzünk. Ha nem, akkor kikapunk. Nem azt játszották.
Lesznek következményei ennek a pocsék teljesítménynek? Az asztalra csap?
Két eset lehetséges. Vagy a játékosokban van a hiba, vagy bennem. Ha a játékosokban, akkor egyiktől, másiktól megválunk. Ha bennem, vagyis én jelentem a problémát, akkor Hemingway úr, a tulajdonos, megválik tőlem. Ezzel nekem nincs semmi gondom. Most két hét szünet következik, van idő a sorok rendezésére. Leülök az elnök úrral egy beszélgetésre, és akkor eldől a sorsom.”
Ch. G. A.
