A lányok jól érezték magukat a farkasordító hidegben, a 460 forintos korsó sör (árlista a falon) még épphogy belefért…
A Syma-csarnok előtere és az Ötvenhatosok tere között ingázó tudósító a második félidő elejére érkezett meg az MLSZ "hivatalos" rendezvényére. Mivel 1-0-ra vezettünk ekkor Vanczák Vilmos fejesgóljával, a hangulatra nem lehetett panasz. Szépen fogyott a 460 forintos korsó sör – persze műanyag pohárból -, és a 600 forintos "jenki" hotdogot is falta a nagyérdemű.
Olykor itt is felcsendült a radikális fertályon megszokott, Romániát nem éppen magasztaló rigmus, de csak elvétve, amikor viszont Wolfgang Stark német játékvezető nem adta meg a büntetőt Hajnal buktatása miatt, elemi erővel tört fel a magyar torkokból a "Ku..a anyád!"
Ettől az esettől eltekintve is bizarr volt, ahogy a közönség minden eseményt olyan kommentárokkal, közbeszólásokkal fogadott, mintha a címzettek hallhatták volna az érzelemkitöréseket, mintha a publikum a lelátón foglalt volna helyet – pedig legalább két és fél kilométerre voltak a valóságban a történések színhelyétől.
De már csak ilyen a szurkoló, akkor is dicsér, korhol – fennhangon! -, hogyha nincs esély rá, hogy hallják a véleményét.
Ekkor még minden nagyszerű volt
Dzsudzsák tizenegyesgólja után mindenesetre egy merő örömmámor volt a kordonok által határolt terület, hogy aztán a 93. percben halotti csönd szállja meg az Ötvenhatosok terét. Chipciu gólja mindent romba döntött, alig figyelt oda valaki a hivatásos animátor búcsúszavára: "kedden találkozunk, a Törökország-Magyarország mérkőzésen, ugyanitt!"
Azért néhány torokból – ha nem is túl nagy erővel – búcsúzóul még felhangzott a "Ria, ria, Hungária!"
Dzsudzsák sikeres tizenegyesét kitörő öröm fogadta
Aztán – hazamentek a legények.
Néhányan a piroson keresztül. Olyannyira, hogy egy furgonnak csikorogva fékeznie kellett a zebrán, mire a kapatos társaság tagjai dühükben ököllel verni kezdték a motorháztetőt.
Biztos vagyok benne, ha kihúzzuk 2-1-gyel a meccset, akkor még meg is puszilták volna a sofőrt…
Ch. G. A.
