Az MLSZ életműdíjjal fejezi ki hódolatát a 62-szeres válogatott labdarúgó pályafutása előtt (fotó: kormany.hu)
Az FFT úgy értesült: a január 12-i M4 Sport – Az Év Sportolója Gálán a Magyar Labdarúgó Szövetség Életműdíjjal jutalmazza Göröcs János pályafutását.
Göröcs János 1939. május 8-án született a Fejér megyei Gánton. A Jutagyár és a Bp. Vasas Izzó csapatában nevelkedett, de 18 évesen már az Újpesti Dózsa játékosa volt.„Konkoly Béla bácsi azt mondta, menjünk el sétálni egyet és amikor a Megyeri úthoz értünk, a kezembe nyomta az átigazoló lapot, én pedig boldogan szerződtem az Újpesthez” – elevenítette fel a klubváltás pillanatait Göröcs János.
Tizenöt évre rendezkedett be a lial-fehéreknél: 1957 és 1972 között 339 bajnoki mérkőzésen 109 gólt jegyzett. "Nyolcas" poszton, vagyis jobbösszekötőként lett tagja a legendás Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II, Zámbó újpesti ötösfogatnak. A korszakos csapatban ötször lett bajnok és kétszer kupagyőztes. Az 1961-1962-es KEK-kiírásban a sorozat gólkirálya lett, miközben az Újpest az elődöntőig jutott. Az 1968-1969-es VVK-sorozatban a döntőig jutott az együttes, amelyet csak a Newcastle múlt felül.
1972-től 1974-ig Tatabányán vezetett le. Már ha azt levezetésnek lehet nevezni, hogy mindkét idényt KK-győzelemml a zsebében fejezte be…
A válogatottban 1958 és 1970 között 62-szer jutott szóhoz és 19 gólt szerzett. 1960-ban a római olimpián a bronzérmes csapat tagja volt, 1962-ben a chilei világbajnokságon ötödik helyezést ért el a válogatottal. 1964-ben a spanyolországi Európa-bajnokságon is játszott volna, ha nem jön közbe egy súlyos sérülés. Szintén egy klasszikus ötösfogat (Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi) tagjaként bűvölte el a közönséget.
Edzőként is nyert kupát (1987) az újpestiekkel, akiket három évig irányított, majd Iránban dolgozott trénerként.
Budapest díszpolgára, A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje és a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetettje.
