Garicsnak semmi oka nem volt elhagyni Bolognát (fotó: kleinezeitung.at)
Kedden hosszabbította meg két évvel szerződését a Serie A-ban szereplő Bolognánál a 29 éves Garics György, az osztrák válogatott magyar származású balhátvédje. A Bolognáról, az osztrák és a magyar futballról, valamint a mindenre árnyékot vető fogadási csalásokról is beszélgettünk a 31-szeres osztrák válogatottal.
Miért döntöttél amellett, hogy a Bolognához írsz alá újabb két évre? Volt esetleg más lehetőséged is? Megmondom őszintén, hogy konkrét megkeresés más csapatoktól nem volt, csupán érdeklődött néhány klub, de ajánlatot nem tettek. Bolognában ráadásul nagyon jól is érzem magam, elfogadnak és szeretnek a szurkolók is, a vezetők jelezték, hogy szeretnék, ha maradnék, az edző közölte, hogy számol velem, tehát igazából semmi okot nem láttam arra, hogy elmenjek innen. Szeretem a várost is, otthon érzem magam, nagyon örülök, hogy újabb két évig maradhatok – és az sem mellékes szempont így huszonkilenc évesen, hogy harmincegy éves koromig úgymond be vagyok biztosítva. Nagy szó ez manapság, amikor annyi játékos van szerződés nélkül.
Mi a helyzet az osztrák válogatottnál? Négy fordulóval a vége előtt a németek mögött második helyen áll a csapat a selejtezőcsoportban. Mennyi esély van rá, hogy ott lesztek a vébén? Németország most is a világ egyik legjobb, ha nem a legjobb válogatottja, őket aligha tudjuk befogni. De hat forduló után abszolút elégedett vagyok a teljesítményünkkel, hiszen jó pozícióban vagyunk, minden reményünk megvan a második hely megszerzésére és a pótselejtezőn már bármi lehet. A sorsunk lényegében a saját kezünkben van, ez a legtöbb, amit előzetesen kívánhattunk. Bizakodó vagyok.
A magyar futballt mennyire követed? Mit szólsz a magyar válogatott szerepléséhez a vébéselejtezőkön? A magyar bajnoki meccsek és a válogatott találkozók eredményeit is követem, de mérkőzést nagyon keveset látok, hiszen sem Olaszországban, sem Ausztriában nem közvetíti a tévé a magyar válogatott meccseit, csak összefoglalóban tudom ezeket megnézni. Azt kell mondjam, kísértetiesen hasonló helyzetben van a magyar válogatott, mint az olasz, Hollandia mögött a második helyet meg lehet szerezni, ráadásul a magyaroknak is saját kezükben van a sorsuk. Úgy látom, mindkét válogatott sokkal erősebb és stabilabb csapat most, mint az elmúlt években volt, nem kizárt, hogy mindkettő kijut Brazíliába.
A magyar és az olasz futballban manapság leginkább az a közös, hogy állandóan bundameccsekről, a fogadási maffia áldatlan tevékenységéről érkeznek a hírek. Mit érzékelsz, Olaszországban a közvélemény hogyan kezeli ezt és van-e ennek köze a folyamatosan csökkenő nézőszámhoz? Ez valóban szörnyű, én nagyon gyűlölöm, hogy ez uralja manapság a futballt. Szerencsére a Bologna azon kevés klub közé tartozik, amelyet nem feketítettek be ezek az ügyek, de érezhető, hogy a jelenség szörnyű károkat okoz a sportágnak. A szurkolók és a támogatók is kezdenek elfordulni a futballtól, ennek pedig súlyos következményei lehetnek. Olaszországban már megértették a futball vezetői, hogy ez így nem mehet tovább, ezért rendkívüli szigorúsággal kezelik ezeket az ügyeket, látható, hogy rengeteg futballista ellen emelnek vádat és meg is büntetik őket keményen. Ezt kell tenni, különben jóvátehetetlen károk érhetik a futballt. De a játékosoknak is fel kellene fogniuk, hogy micsoda károkat okoznak, hiszen a futball az ő szenvedélyük is, és millióké, és ha nem lesz tiszta a játék, akkor összeomolhat az egész üzletág. Mondom, Olaszországban ezt már megértették a sportvezetők, de úgy látom, Magyarországon még csak most keresgélik a megoldást, mit is kellene ezzel a helyzettel kezdeni. Annak ellenére, hogy bunda mindig is volt és mindig is lesz, de azért meg lehet próbálni alaposan visszaszorítani és elvenni tőle a kedvét mindenkinek.
Interjú: Bodnár Zalán
