Forradalmi szabályváltozások!

A síp és a zászlók csak kellékek – a szabályokat jól is kell alkalmazni!


A játékvezető már a pályaellenőrzés során kiállíthat egy játékost – A játékvezető kiállíthat egy játékost akár már a mérkőzés előtti pályaellenőrzéstől kezdődően, és ez esetben a kiállított futballista egy cserejátékossal helyettesíthető (az eddigi gyakorlat szerint a játékvezető fegyelmezési jogköre csak a bevonuláskor, egészen pontosan a pályára lépéstől kezdődött el) Egy cserejátékos vétlen labdaérintése is érhet büntetőt – Ha egy cserejátékos, csapatvezető vagy egy kiállított játékos beavatkozik a játékba (a labdaérintés helyétől függően) közvetlen szabadrúgást vagy büntetőt kell ítélni (az eddigi gyakorlat szerint ezért a vétségért csupán közvetett szabadrúgás járt! Példa: ha egy saját kapuja mögött melegítő cserejátékos benyúl a játéktérre és tévedésből megállítja a labdát a büntetőterületen belül – büntetőt kell ítélni!) Ha egy néző nem tudja megakadályozni – a gól megadható! – Ha egy külső személy, de nem egy játékos (például egy pályára rohanó néző) a kapuba tartó labdát érinti, de nem tudja megakadályozni, hogy az a kapuba jusson, a gól megadható. (Az eddigi gyakorlat szerint, ha egy külső személy – például egy néző – beleért a labdába, a játékot meg kellett szakítani, az esetleges gólt érvényteleníteni, és játékvezetői labdával folytatódott a mérkőzés) – Az a játékos, akit szerelésigazítás céljából küldött le a játékvezető, bármikor visszatérhet a játéktérre, miután a játékvezetők vagy asszisztensek közül bárki leellenőrizte és a mérkőzés vezetőbírója engedélyt adott rá (az eddigi gyakorlat szerint erre csak akkor kerülhetett sor, ha állt a játék) Előfordul, amikor a sérültnek nem kell elhagynia a játékteret…
– Sárga vagy piros lapot érő szabálytalanságot követően a sértett játékost körülbelül 20-25 másodpercig lehet ápolni a játéktéren, ezt követően pedig nem muszáj kötelező jelleggel elhagynia a játékteret. (Figyelem! Ez nem vonatkozik az olyan szabálytalanság után történő ápolásra, amikor a játékvezető nem adott sárga vagy piros lapot. Ilyen esetekben a sérült játékosnak továbbra is el kell hagynia a játékteret.) E szabályváltozással az illetékesek azt akarják elérni, hogy ha valakit felelőtlen vagy túlzott erőbevetéssel történő szabálytalanság után kell ápolni, a vétlen csapat még rövid ideig se kerüljön emberhátrányba! A kezdőrúgást hátrafelé is el lehet végezni
– A kezdőrúgást bármelyik irányba el lehet végezni, ezt eddig csak előre lehetett megtenni. (Eddig gyakran előfordult, hogy a kezdőrúgást végző játékos társa az ellenfél térfelén állva várta – szabálytalanul! – a labda lepasszolását.) – A lest követő szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a leshelyzet aktívvá vált – tehát a leshelyzet utáni szabadrúgást már el lehet végezni akár az ellenfél térfeléről is (eddig a les miatt megítélt szabadrúgást arról a helyről kellett elvégezni, ahol a vétkes játékos tartózkodott, amikor a társa felé a labdát megjátszotta) Ütés esetén – nincs felelőtlen mozdulat!
– Ha a játékvezető egy kiállítást maga után vonó szabálytalanság esetén előnyszabályt alkalmaz, és a kiállítandó játékos ezután játékba avatkozik, azonnal meg kell szakítani a mérkőzést és ki kell állítani a vétkest. (Az eddigi gyakorlat szerint ilyen esetben csak akkor kellett kiállítani a vétkes futballistát, ha a játék megszakadt. Figyelem: olyan szabály sosem létezett, hogy piros lapnál nem alkalmazható előnyszabály!) – A fejre vagy arcra irányuló ütés esetén egyből ki kell állítani a vétkes játékost, ha a játékvezető megítélése szerint e cselekedet nem a labdáért folytatott közvetlen küzdelem során történt, kivéve, ha csupán elhanyagolható erőkifejtés történt. (Tehát ebben az esetben megszűnt az a fogalom, hogy felelőtlen ütés, amelyért eddig – csupán sárga lapos figyelmeztetés járt) – Ha a játék részeként történő szabálytalanság a játéktéren kívül történik, akkor közvetlen szabadrúgással vagy büntetővel folytatódik a mérkőzés (az eddigi gyakorlat szerint játéktéren kívüli szabálytalanság esetén labdaejtéssel folytatódott a mérkőzés)
A tripla büntetés eltörlése
– Ha egy játékos a saját büntetőterületén belül szabálytalankodik nyilvánvaló gólhelyzetben lévő ellenfelével szemben és a játékvezető megítélése szerint a cselekedet a labdáért folytatott közvetlen küzdelemben történik (labdára irányuló mozdulattal), akkor a játékvezető ezért a cselekedetéért büntetőrúgást ítél, ám csupán sárga lapot kell adnia! (A szabályalkotók célja ezzel az volt, hogy megszűnjön a tripla büntetés, azaz abban az esetben, ha egy játékos büntetőt maga után vonó cselekedetben vétkes, ne sújtsák még piros lappal és eltiltással is.) – Fentiekhez szorosan kapcsolódva: ha egy gáncsolás a büntetőterületen kívül, és ugyancsak nyilvánvaló gólhelyzetben történik, akkor továbbra is kiállítással kell büntetni a játékost. – Figyelem: a tripla büntetés eltörlése nem vonatkozik azokra az esetekre, ha a védő egyértelműen visszahúzza vagy löki ellenfelét, magyarul: nem a labda megjátszására tesz kísérletet vagy nincs lehetősége erre. Ezekben az esetekben a játékvezetőnek a jövőben is minden esetben (!) piros lapot kell adnia! Ugyancsak piros lappal kell büntetni a vétkest, ha olyan súlyos vagy erőszakos cselekedetet hajt végre, amiért egyébként is kiállítás járna. Hasonlóan, ha egy játékos gólt vagy nyilvánvaló gólhelyzetet szándékos kezezéssel akadályoz meg, akkor a játékost ki kell állítani, akár a 16-oson kívül vagy belül történt az eset. Büntetőrúgást nehogy hátrafelé végezz el!
– Ha büntetőrúgás következik, és az alábbi szabálytalanságok történnek, függetlenül attól, hogy a büntetőből gól születik vagy sem, közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára: – ha nem a kijelölt játékos végzi el (ebben az esetben sárga lapot is kell adni!) – ha hátrafelé végzik el a büntetőt – ha a büntetőt elvégző játékos meg nem engedett módon cselez (ebben az esetben sárga lapot is kell adni!). Például: közvetlenül a rúgás előtt megtorpan. – ha a kapus szabálytalanságot követ el (például előrefelé elmozdul) és kimarad a büntető. Ebben az esetben sárga lapot is kell adni és a büntetőrúgást meg kell ismételni! (Az eddigi gyakorlat szerint a sárga lapos figyelmeztetésre nem volt szükség.) Értelemszerű: ha a büntetőt értékesítik, a gól meg kell adni és nem kell semmilyen fegyelmezést alkalmazni. – Kirúgás esetén, ha a kapus vagy a mezőnyjátékos közvetlenül a saját kapujába rúgja a labdát úgy, hogy az előtte játékba került (például elhagyta a büntetőterületet, majd a szél visszafújta), szögletrúgás kell ítélni. (Az eddigi gyakorlat az ismétlés volt, hiszen nem került játékba a labda) – Kirúgás esetén, ha az ellenfél játékosa a büntetőterületen belül tartózkodik, addig nem érhet a labdába vagy nem harcolhat érte, amíg azt egy másik játékos nem érintette.