Egervári-sztori – a sikerektől a 1-8-ig

---

Az biztos, hogy minden edző olyan pályakezdésről álmodik, ami Egervárinak megadatott, hiszen 1982-ben, előlépve az ismeretlenség homályából rögtön a magyar válogatott pályaedzője lett, így tevékenyen részt vett annak a nemzeti csapatnak a munkájában, amelyik előbb hatalmas hírnévre tett szert, de amelyik Mexikóban lerombolt mindent, amit le lehet rombolni.

Érdekes módon a szovjetek elleni 0-6, és a franciák elleni 0-3 nem vetette vissza karrierjét, hiszen előbb Kuvaitban lett pályaedző, a világraszóló égés után két évvel pedig már ismét a válogatott kispadján ült.
1989-ben Both József segítőjeként nyerte az első bajnoki aranyérmét a Honvéddal, az első önálló edzői megbízását pedig 1993-ban kapta, amikor a BVSC edzője lett. Úgy nézett ki, Zuglóban kifogták az aranyhalat, 1996-ban bajnoki- és kupaezüstérmet szerzett, majd az év végén őt választották az év edzőjének. Ezután erős meglepetés volt, hogy 1997-ben az érdiek kispadjára ült le, majd egy év Közel-keleti kalandot követően 1998 nyarán Garami József után lett az MTK vezetőedzője, kupagyőzelemre vezette a kék-fehéreket, majd egy évvel később 19 pont előnnyel bajnokságot nyert.

Következett a dunaújvárosi aranykorszak, ahol 2000-ben bajnok, 2001-ben ezüstérmes lett – igaz, abban az időben a Dunaújváros szinte bárkit megvehetett, akit meg akart venni -, míg 2003-ban ismét aranyérmet szerzett – igaz, ezt már ismét az MTK edzőjeként. A következő évben a Vasas kispadján ült, majd ismét Kuvait következett. 2007-ben a már ekkor nagy terveket szövögető Győr vezető úgy gondolták, Egervárival szerzik majd meg a Verebes-éra utáni első aranyérmüket, de a győri kaland annak ellenére igen csúnyán ért véget, hogy a csapat 2008-ban bronzérmet szerzett. Következett az U20-as válogatott, mellyel igazán nagy sikert ért el a 2009-es, Egyiptomba rendezett világbajnokságon, ahol bronzérmet szerzett. Ezután szinte automatikus választás volt, hogy ő váltja Erwin Koemant a magyar válogatott élén – pedig egyrészről már ekkor napvilágra kerültek olyan események, amelyek egyesek szerint megkérdőjelezték alkalmasságát – játékvezető lecsalózása, és az a bizonyos péniszrajz – másrészről tudva lévő volt, hogy klubcsapatival szinte semmit nem ért el a nemzetközi szinten.
Egervári ugyanis klubcsapataival, felnőtt szinten mindössze 3 nemzetközi kupamérkőzést nyert meg – 12 év alatt. Az 1998/1999-es szezonban például az osztrák másodosztályú Josko Riednek két meccsen még csak gólt sem tudott rúgni az általa irányított MTK, de ő vezette a Dunaferrt azon a meccsen, amikor a „jónevű” Omonia Nicosia sima négyest rúgott a csapatnak Győrben, és amelyik meccsről mára kiderült, néhány magyar játékos inkább a biztos pénzt, azaz a bundázást választotta a továbbjutás helyett. Egervári, mielőtt kapitány lett, 22, felnőtt nemzetközi tétmérkőzést játszott csapataival, 6 döntetlen és 13 vereség mellett csupán a Hajduk Split, a HJK Helsinki és a grúz FC Zestafoni ellen tudott nyerni.
És akkor arról a bizonyos örökrangsorról, melyet úgy állítottak össze, hogy a győzelemért 2 pont, míg a döntetlenért egy pont jár, és eszerint Egervári Sándor a magyar futball 15. legeredményesebb kapitánya, hiszen a 34 mérkőzésen elért 17 győzelem, nyolc döntetlen és kilenc vereség 62 százalékos arány. Igaz, arról nem szól a fáma, hogy ebben a 17 győzelemben olyan csapatok elleni siker van, mint például San Marino, Litvánia, Azerbajdzsán, Moldova, Liechtenstein, Andorra, Észtország, Kuvait, tétmeccsen két – Svédország, Törökország –, míg felkészülési meccsen egy – Csehország – nálunk előrébb jegyzett csapatot tudtunk legyőzni. Emellett Hollandia ellen példátlan módon négy meccsen 21 gólt kaptunk, a Romániában mutatott teljesítményt és hozzáállást már ne is említsük. Egervári esete a pénisszel A Győri ETO és Egervári munkakapcsolata 2009-ben szakadt meg, miután a vezetők úgy gondolták, a csapatnak bajnoknak kellene lennie, ám csupán a 13. helyen zárta az őszi szezont. Ezek után Egervári szakmai beszámolóját természetesen nem fogadta el Tarsoly Csaba tulajdonos. A döntés után érdekes esemény történt Győrben, hiszen mind a tulajdonos Tarsoly Csaba, mint pedig a klubigazgató Klement Tibor üzenetet kapott, melyet mindkettőjük íróasztalának fiókjába csempésztek be. A levélen a következő szöveg állt: „ennyit ér itt a szakma", a rajz pedig minkét esetben egy péniszt ábrázolt. Tán nem lep meg senkit, hogy Egervári Sándor egyből tagadta, ő készítette volna az „alkotást”.Tavasszal A FourFourTwo-nak adott intejúban Egervári már azt mondta, ő rajzolt, igaz, nem Tarsolynak és Klementnek, hanem Szabó Ottónak. "Pipa voltam, hogy abba kell hagynom a győri munkámat, mert egy jó tavaszi szezon reményében dolgoztunk volna tovább. Amikor a srácoktól elbúcsúztam, Ottókának mondták, hogy ő vezesse az edzést, mert még nincs edző. Rajzoltam neki egy szimbólumot, és aláírtam, hogy „ennyit ér a szakma Győrben”. Betettem a fiókomba, amit valaki bevitt az irodába. Jött az információ, hogy titkosszolgálati úton eljuttattam a Tarsolynak. Ha címezni akartam volna valakinek, akkor tényleg megcímzem. Az elmúlt harminc évben folyamatosan rajzoltam, ekkor éppen ezt a nagyon egyszerű szimbólumot…"

Egervári esete a játékvezetővel Egervári Sándor győri távozása előtt egy évvel nézőként volt jelen a Pomáz-Kisnémedi megyei mérkőzésen. Ezen nem kell meglepődni, hiszen Egervári a pomázi sporttelepen működteti az Egervári-Halmai Focisulit – megyei csapatoknál áll a mondás, miszerint mindegy, hányadik helyen végeznek a bajnokságban, csak a Pomáz előtt kell lenni, mert őket úgysem engedi kiesni az MLSZ, így az előttük végző csapatok is biztos bennmaradók – , így mindennapos vendég a pályán. Az viszont már érdekes, amit Egervári kommunikáció néven előadott, hiszen a játékvezető jelentése szerint a következőt mondta az egyik asszisztensnek:„Hadd mutatkozzam be, Egervári Sándor vagyok, az, amit maga csinált, kimeríti a csalás fogalmát, maga egy mocskos csaló." Egervári tavasszal erről azt mondta, ő védte meg a bírót. " Lincshangulat volt egy megye egyes meccsen, a szurkolók át akartak ugrani a kerítésen. Szóltam nekik, hogy én ezt majd elintézem, és odamentem hozzá. Azt mondtam, hogy vagy alkalmatlan, vagy csaló. Adtam neki menekülési útvonalat." Egervári esete a gyúróval Szinte nem is került nyilvánosságra, hogy Egervári Sándor az U20-as vb-ről hazaküldte az egyik gyúrót, aki végül prémiumot sem kapott. A helyszínen lévő újságíró kolléga elmesélése szerint ebben az esetben teljesen igaza volt Egervárinak, mert Venczel József minősíthetetlenül viselkedett Egyiptomban, késett az edzésről, csapkodta az ajtót, lényegében hátráltatta a csapatot a munkában. Egervári esete Nikoliccsal Az egyik legmegmagyarázhatatlanabb eset. Mindig lesznek olyan játékosok, akiket a közvélemény a válogatottba követel, de minden bizonnyal Nemanja Nikolics már rég mindenkinél válogatott lett volna. A szerb nemzetiségű támadó az elmúlt öt évben több mint 100 gólt szerzett a magyar élvonalban, kétszer volt gólkirály, az állampolgári esküt is letette, jelezve elhivatottságát. Egervári viszont eddig nem adott esélyt neki, kockáztatva azt, hogy a szerbek elhalásszák az orrunk elől. Erre most már nincs lehetőségük, mert Egervári – és talán ez az egyetlen pozitívuma a Hollandok elleni meccsnek – mert pénteken beállította a csatárt. 6-1-es állásnál. Egervári esete Huszti Szabolccsal A legnagyobb vitát az Egervári-Huszti ellentét váltotta ki. A Hannover játékosa még Zenit-futballistaként mondta le a válogatottságot egy, Moldova ellen megnyert Eb-selejtező után. A középpályás nyílt levélben mondta el, hogy nem tetszik neki a válogatott körül kialakult helyzet. Huszti többek között kifogásolta, hogy olyan játékosok kerültek be a csapatba, akik nemhogy nem játszanak klubcsapataikban, de még felnőtt rutinjuk sincs. Huszti megpedzette azt is, hogy Egervári nem mindig „saját kútfőből” dönt egyes helyzetekben, és hogy Mezey György beleszól abba, ki kerüljön be a keretbe. Azóta többen felvetették, Egervárinak ki kellett volna békülnie Husztival – mint ahogy kinevezése hetében kiutazott Angliába, és visszahívta a csapatba Gerát -, de az ellentét idáig feloldhatatlan volt. Fehér György