Boldizsár Márton: A Bundesliga idei kiírásának őszi szezonja egy mondatban a következőképpen jellemezhető: feje tetejére állt a világ. A tavaszi félévben így a legtöbb csapat az előzetes elvárásoktól eltérő pozícióból kezdheti meg a küzdelmeket. Ám egyik német csapat sem arról híres, hogy fél szezon után feladja a harcot, ráadásul a topligák közül a német a legkiegyenlítettebb, ahol bármelyik pillanatban óriási fordulatot vehetnek az események – ennek tükrében a papírformához való közeledést várom elsősorban a hátralévő 17 forduló során. A rekordbajnok, címvédő Bayern München ugyan egyetlen nagyobb igazolást mutathat fel a télen, mégis jelentősen megerősödtek, hiszen több kulcsemberük, köztük a szupersztár Arjen Robben is visszatérhet hosszú sérüléséből, így az őszinél sokkal ütőképesebb bajor alakulatot láthatunk majd. Azonban 14 pont hátrány nagyon sok, és úgy gondolom, a jelenlegi dobogósokban sincs annyi potencia, hogy a saját hátrányukat ledolgozzák az éllovas Dortmunddal szemben. Ráadásul a sárga-feketék elbúcsúztak a kupából és a nemzetközi színtértől is, így csak a Salátástálra kell koncentrálniuk. Fiatal, energikus csapatukat, a bennük rejlő lendületet, precíz, gyors, támadójátékukat, ahogy néhány halálpontos passzal helyzetbe kerülnek, a higgadt, tökéletes befejezéseket pedig nem nagyon tudta egyik ellenfél sem megállítani. Ennek tükrében, bár Louis van Gaal együttese óriási nyomást fog helyezni Kagaváékra, a bajnoki címet Dortmundba várom, míg a Bőrnadrágosoknak meg kell elégedniük a második hellyel. A dobogó harmadik foka szempontjából óriási talány a Mainz. Parádésan, erőn felül kezdték a bajnokságot, ám utána a helyére került a játékuk. A végén még belelendültek, ez pedig azt jelentette, hogy másodikként tudtak fordulni, de a Leverkusenben nagyobb erőt érzek. Ha nem is pukkad ki a mainzi alakulat, leverkuseni harmadik helyre, és Európa-ligában rajtoló Mainzra tenném a voksom. Ha már nemzetközi kupa, a tülekedés idén is óriási lesz. A Hannover és a Freiburg véleményem szerint messze erőn felül teljesít, ennél a két klubnál látványos zuhanást várok, de a Frankfurt-Hoffenheim-Hamburg hármas, és a Felix Magath által végül gatyába rázott Schalke is öldöklő küzdelmet fog folytatni a hatodik helyért, aminek kimenetele megjósolhatatlan. A jelenlegi középmezőny érzésem szerint nem fog bajba kerülni a kiesést tekintve, megosztoznak egymás között a helyeken, pillanatnyi formától függően. Újabb nagy talány a Werder és a Wolfsburg szereplése, amely csapatok játékosállomány és korábbi eredmények alapján sokkal többre hivatottak. Talán Steve McClaren mégsem értette meg magát olyan remekül a német közegben, Brémában pedig lezárulhat a hosszú és sikeres Schaaf-éra. Azt hiszem, ezek a klubok már túl mélyen vannak ahhoz, hogy döntő fordulatot mutassanak be, és az alsóház elejének a környékén fognak ragadni. Ami a kiesést illeti, igazolások ide vagy oda, a Mönchengladbach menthetetlennek tűnik. Egy-két bravúrt leszámítva nem fognak tudni nagyot mutatni, így érzésem szerint készülhetnek a Herthával való helycserére a két osztály között. A Köln és a szezon legnagyobb csalódása, a Stuttgart sem szeretnének elbúcsúzni az élvonaltól, de a tabellára nézve valószínűnek tűnik, hogy egyikük áldozatul esik a pocsék ősznek. De hogy melyikük, arra nem mernék mérget venni. Érdekes színfolt a St. Pauli. A kikötővárosi kiscsapat messze a legszűkebb háttérrel és játékosállománnyal érkezett a legjobbak közé, ám mégis úgy érzem, fnaatizmusuk, elszántságuk megmentheti őket. Mindenesetre nem a hamburgi lesz egyik csapatnak sem a kedvenc idegenbeli túrája, a Stanislawski-fiúk bizony utolsó vérükig fognak harcolni. Galavits Patrik: …az élmezőny szempontjából: úgy gondolom, nagy változások lesznek az élbolyban, egy helyet leszámítva, ez pedig a legfontosabb, ugyanis a Dortmund aligha fogja elszórakozni a télire összegyűjtött tetemes előnyét. A Mainz még egyszer nem tud akkora lendületet venni, mint tette azt ősszel, a Tuchel-csapat kifulladása szerintem abszolút előrelátható (nem mintha az ősz második felében valami extrát nyújtottak volna). Sokáig már a Hannover és Freiburg sem élvezi majd a magaslati levegőt, annál is inkább, mert a keretük nem alkalmas az egész idényen át tartó jó forma megőrzésére, az átigazolási piacon pedig egyelőre nem dobálóznak a nagy nevekkel velük kapcsolatban. Ettől még egyáltalán nem kizárt azonban, hogy a Mainz, Hannover, Freiburg kiscsapat trióból valaki elcsíp egy Európa-ligát érő helyet, de a Bajnokok Ligája-indulásuk nagyon meglepne. Véleményem szerint az első három helyen a Dortmund, a Bayer Leverkusen és a Bayern München fog végezni. A BVB-ről már ejtettem szót, a salátástálnak már félidőben fogják a nem létező fülét, de a mögöttük még kiadó két BL-hely sorsa izgalmasnak ígérkezik. A Bayern megszerezte Luiz Gustavót, ami majd kiderül, mennyire kamatozik, de keretében eddig nem ez a legfontosabb változás, hanem az, hogy végre megszabadult Martín Demichelistől, aki az egyik leghullámzóbban teljesítő védője az egész ligának. Argentin válogatottság ide vagy oda, Demichelis olyan bizonytalanságokra képes, amik miatt nem engedheti meg magának egy München-szintű csapat, hogy sztenderd kezdő legyen nála. (Az állításom már csak azért is hiteles, mert 1860 München szimpatizáns vagyok…) A Bayernről még annyit, hogy nagy feltámadást nem, csak stabilabb szereplést várok tőlük. A stabil szereplés a Leverkusentől is elvárható, az a csapat, amelyik az Európa-ligában gyakorlatilag búcsúztatja a címvédőt, megérdemli a Bajnokok Ligájában is a bizonyítási lehetőséget. Az Európa-ligás helyekért ádáz csata fog folyni, a Mainz, ha nem szórakozza el üldözőivel szemben összeszedett előnyét, akkor kilép az európai porondra . A másik helyet pedig a Schalke, Hamburg, Frankfurt hármasból fogja valaki elfoglalni. Érdeklődve várom az ősz végére magát egyre jobban összekapó Schalke teljesítményét, a királykékek kis szerencsével akár a dobogóra is odaérhetnek, de sokkal reálisabb, ha az El-indulást tűzik ki célul, amelyért keretük alapján teljesen reálisan szállnak harcba. Jah, és a Wolfsburg… Nehéz őket hova tenni, a bajnoki cím óta nem változott jelentősen a keretük, mégis évről évre gyengébben teljesítenek. Nem is csoda, hogy Dzeko elment a Cityhez (na meg annyi pénzért, ehh). Vele is nehéz volt, nélküle még nehezebb lesz, hacsak nem igazol egy legalább hasonló kaliberű csatárt az érte kapott pénzből a VfL …az alsóház szempontjából: Azért az a csúfság csak nem esik meg a Stuttgarttal, mint tavaly a Herthával. Vagyis mindenki várja, hogy mikor támad már fel végre az alapvetően nem rossz erőkből álló VfB, de eddig ez a feltámadás nem akart jönni. Még az edzőváltás sem segített sokat, ettől függetlenül úgy gondolom, hogy ha fogcsikorgatva is, de a Stuttgart kivívja a bennmaradást. A kieső helyekre a Kölnt, a Mönchengladbachot és a St. Paulit várom. Elnézve mondjuk a Werder vagy a Wolfsburg vergődését, nem kizárt, hogy nekik is lesznek még meleg pillanataik, de szerintem csak a Hertha van akkora szerencsétlen, hogy legalább középmezőnyre jó kerettel simán kiessen. …légiósaink szempontjából: Szalai Ádi, lőjj több gólt! Tuchel mester dicséri Szalait, mondván, hogy akkor is hasznos, ha nem rúg gólt, de mi magyarok azért hadd akarjunk még több szép találatának örülni. Ádámban benne is van a lehetőség, az őszi négy gól után tavasszal úgy érzem, reális elvárás a hét-nyolc hálózörgetés, hogy aztán márciusban, amikor a hollandokkal oda-vissza játszunk az Eb-selejtezőkön, Marteen Stekelenburg kapuját is jó formában rohamozhassa az egyetlen európai színvonalú befejező csatárunk. Torghelle Sanyitól ezúton is elnézést. A többiek, hajaj, a többiek. Hajnal Tamásra és Lőw Zsoltra is igaz (Hajnalra főképp), hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Tomika van olyan kvalitású játékos, hogy megérdemeljen legalább néhány becserélést, bár képességei alapján a kezdőben való szerepeltetése sem lenne elvadult gondolat Jürgen Klopptól. Az, hogy a német nők kedvence kijelentette, hogy nála nem fog többet játszani, na ez már elűzi a hiú ábrándjainkat. Meg persze a posztján jól teljesítő Kagava mellőzése is dőreség lenne. Talán megérné továbbálni, nem Tamás? Már csak azért is, mert a válogatottban Gera mellé elférne még egy jó irányító. Lőw Zsolt példája nekem csak arra bizonyíték, hogy külföldön 30 felett még a padon vagy a lelátón is jobban megéri ücsörögni, minthogy jóval kevesebb pénzért itthon esetleg még a bajnoki címért is küzdjön valaki. Az exújpesti annyiszor lett a kezdőbe jelölve vagy becserélve, mint én, ami tekintve azt, hogy nem igazolt le a Mainz (egyelőre), igazán nem nagy teljesítmény. Ezt persze nem bántásiból írom, egyszerűen tény. Lőw speciel a válogatott szempontjából hiányposzton, balhátvédként bevethető, de utolsó emlékezetes megmozdulása címeres mezben az volt, amikor olyan szépen lekészítette a labdát a Earnshawn-nak a Puskásban, azóta nekem onnan sem hiányzik. Lendvay Lajos: A Bundesligában jósolni nem egyszerű, sőt, nem árt, ha vigyáz vele az ember. Persze, megvannak a favoritok, akiket mindenki az élre vár, és vannak a „többiek.” Na de mi történt az ősszel? A favoritok közül többen megbuktak, míg a „többiek” közül nem is egy akadt, aki néhol totógyilkos meccseken tört előre a táblázaton. Hogy mennyire fog változni a mostani felállás, most még nem tudni, de gyanítható, hogy a mostani tavasz is bővelkedni fog meglepetésekben, izgalmakban, drámákban. Hiába mondja Jürgen Klopp, a Borussia Dortmund trénere, hogy csapata a nulláról kezd majd – ezt senki nem hiszi el neki. Sőt, sokan már látják, amint Roman Weidenfeller csapatkapitány májusban magasba emeli a salátástálat. Na, erre azért sem érdemes fogadni, mert kaszálni sem lehet vele sokat. A második helyen jelenleg az FSV Mainz áll, ám húsvétra már aligha lesznek ilyen előkelő pozícióban Szalai Ádámék. A dobogó alján álló „Werkself”, vagyis a Bayer Leverkusen jó eséllyel pályázik a Bajnokok Ligájára, és ha Michael Ballack hozzá tud tenni valami komolyat a csapatteljesítményhez, akkor a BVB esetleges botlásai esetén még harcolhatnak is a bajnoki címért. A Bayern Münchennél már korrigálták a célokat, és bár elengednek egy-két hadüzenetet a médiában, nagyon úgy tűnik, hogy a tavaly majdnem triplázó csapat nem fog komolyan beleszólni az első helyért folytatott küzdelmekbe. A dobogó „alá” várjuk a Felix Magath által jó útra térített Schalke 04 legénységét, ahol a tét nem is feltétlenül csak Európa elérése, hanem egyben Manuel Neuer kapus megtartása is. Valahova ugyanide várnánk a Werder Brement is, ám a brémai muzsikusok olyan mély válságban vannak, hogy azon sem lepődnénk meg, ha esetleg előbb váltanának edzőt, mint az utolsó Borussia Mönchengladbachnál. Apropó, darazsak! Michael Frontzeck is kirúgás előtt áll, és könnyen lehet, hogy a legénysége lesz majd az idei Hertha BSC – fél távnál már majdhogynem ők is feladták anno. A kiesés ellen várhatóan még az 1. FC Köln, a St. Pauli és a VfB Stuttgart fog elsősorban harcolni. A Bundesliga dinoszaurusza, a Hamburger SV pedig nem valószínű, hogy kitör majd a szürkeségből, Wolfsburgban viszont Edin Dzeko távozása miatt többen is esélyt kapnak a bizonyításra. De ha homlokegyenest más történne tavasszal, az sem lenne meglepő. Ez a Bundesliga, itt majdhogynem bármi megtörténhet… Pócza Máté: Minden bajnokság leegyszerűsítve három dologról szól – ki nyeri, ki éri el a nemzetközi kupát érő helyeket, és ki esik ki. E három eredményből jelenleg egy sem áll úgy, hogy ki lehessen jelenteni, hogy ez nyeri, ezek indulhatnak nemzetközileg, ezek a kicsik pedig mind búcsúznak. Ellenben vannak esélyesek. Kezdjük hátulról! A 12. pozíciótól lefelé szinte bárki végezhet a kieső zónában, mégis kizártnak tartom, hogy a Wolfsburg, a Werder, és a Kaiserslautern kiessen. Rajtuk kívül akárki. Megnézném például, hogy a válogatottal szárnyaló, a klubcsapatával viszont bukdácsoló Lukas Podolski miként cselekedne, ha a Köln csont nélkül kiesne az első osztályból. Hasonló a helyzet a Stuttgarttal, ha helyet cserélnének a Herthával, gyanítom sok játékos a Bayern, a Schalke, és a Dortmund csapataiban kötne ki, vagy külföldre igazolna. A középmezőnyben nem hinném, hogy sok minden változna, esetleg a magasabban jegyzett csapatok kerülnek följebb, de ha őszi formájukon nem tudnak javítani, az sem kizárt, hogy olyan csapat jut ki a nemzetközi porondra, akinek még nincs ilyen jellegű tapasztalata. Ha ez valóban így lesz, nyáron olyan igazoláshullám fog bekövetkezni, amire még nem nagyon volt példa a Bundesligában. Bár a gyengébben teljesítő, fentebb említett, csapatok biztos, hogy belenyúlnak a pénztárcájukba, ha egyáltalán bennmaradnak. A Mainz boldog lesz, ha az UEFA-kupába bejut, a Leverkusen pedig, ha BL-induló lehet. Merész jóslatnak tűnhet, de úgy gondolom, a Bayern megnyeri a bajnokságot. Miért? Mert meg van rá a kerete, a háttere, és a szerencséje, szemben a Dortmunddal, amit a BVB a német bajnokság történetében már többször is „bizonyított”. Kizárt, hogy a sárga-feketék az őszi fordulók során mutatott tempót tartani tudják a szezon végéig, lesz hullámvölgy, akár 15 pontnyi veszteséggel járó is. Persze mérget nem vennék rá…
Czégé Imre Pál:
Amolyan utóiratféleként következzék néhány rövid, de velős vélemény – távirati stílusban. Szerintem a Bundesligában tavasszal meglepetés lenne, ha:
Szalai májusban még itt játszana, a verebek azt csiripelik ugyanis, hogy hamarosan Mourinho mester keze alá (vagy kezei közé – nézőpont kérdése 🙂 kerülhet…
ugyanaz a csapat vezetne a végén, mint most ősszel
a Bayern nem kerülne dobogóra végül
a Stuttgart, vagy a Werder kiesne
a Schalke edzőjét még a szezon befejezésekor is Felix Magathnak hívnák
végül a legnagyobb meglepetés az lenne, ha nem lenne semmi meglepetés….
Bundesliga: a szerkesztők tavaszi idénybeharangozója
Pénteken a 18. fordulóval elrajtol a Bundesliga idei kiírásának tavaszi idénye. Fordulatokban, hatalmas teljesítményekben, és látványos bukásokban, nagy csalódásokban gazdag ősz után igazán parádés tavaszra számíthatunk. Lássuk, hogyan vélekednek a szezon második felének alakulásáról a FourFourTwo német régiójának szerkesztői!
Ezek is érdekelhetnek
Hozzászólások
Történet a fénykép mögött
Meccsek, amik...
Du ju szpík futball?
Még ne oltsd le a lámpát!
technika
Költők, írjatok verseket!
Kérdezd meg pacekba!