Alexander Zickler: Bajnokok leszünk!

Miért lesz ismét bajnok a Salzburg?
Mert a mienk a legerősebb keret és mi képviseljük az igazi labdarúgást jelentő minőséget. Sajnos, ezt a minőséget eddig csak a nemzetközi porondon mutattuk meg, az osztrák bajnokságban még nem nyújtottunk 100%-os teljesítményt. Ha tavasszal megfelelően koncentrálunk, meg tudjuk még előzni a Rapidot. Sajnos az őszi szezon végén néhány pontot túl könnyen engedtünk ki a kezünkből.
Mi a véleménye a Rapid esélyeiről, összehasonlítva a tavalyi szezonnal?
A tavalyi szezonban minden Hofferen, Maierhoferen és Hofmannon múlt. Ők határozták meg a Rapid játékrendszerét és stílusát. Idén nem ilyen egyértelmű a dolog. Masszív és erős csapatot alkotnak, van egy nagyon jó edzőjük és előnyt tudnak abból is kovácsolni, hogy nemzetközi porondon már nem kell helytállniuk. Persze ezt nem kifogásként említem, mert nekünk is erős és bő keretünk van.
Beleszólhat még más csapat is a bajnoki címért folyó versenyfutásba?
Még az Austriának vannak jó esélyei. A tavaszi szezonban nyilván ők is mindent meg fognak tenni a siker érdekében. Roland Linz személyében egy rendkívül jó labdarúgót is sikerült leigazolniuk. De mindegy, hogy az Austria és a Rapid háza táján hogy alakulnak a dolgok, nekünk a saját feladatainkra kell összpontosítanunk.
Álmodozhatnak a Salzburg szurkolói a hamburgi Európa-liga döntőről?
Nagyon jó meccseket játszottunk az Európa-liga csoportkörében az ősszel. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Villarrealt és a Laziot is sikerült két vállra fektetnünk. Ezekből a sikerekből a jövőre nézve is profitálnunk kell. Ha az őszi győzelmekre gondolunk, sok mindent elérhetünk.
A Standard Liège jelenleg nincs csúcsformában…
Egy csapatot, amelynek még a kapusa is gólokat lő, nem szabad lebecsülni. Egy kiválóan összerakott, jól begyakorolt játékrendszert képviselő együttesről beszélünk, amely nélkülözi a nagy sztárokat. Kemény, de nem megoldhatatlan feladat vár ránk.
Min változtatott Huub Stevens személye és hogyan vált lehetségessé a nemzetközi porondon mutatott sikersorozat?
A korábbi években Fortuna nem volt kegyes hozzánk, most viszont szerencsénk volt a sorsolásnál. Persze igaz az is, hogy ha az itthoni gyenge produkció után nem győzünk Dublinban, akkor már júliusban véget ért volna számunka a nemzetközi kupaszereplés. A csoportküzdelmekben aztán olyan jól szerepeltünk, amiben csak nagyon kevesen reménykedtek.
Mióta érzi azt, hogy a sikeres szereplés végre folytonosságot is mutat?
Úgy vélem, hogy teljesen normális dolog, ha nem minden jön össze azonnal. Ha új profilt adnak egy egyesületnek, ez különösen igaz. Ez más klubok esetében is megfigyelhető jelenség, gondoljunk csak a Chelseare. Nekik is időre volt szükségük a sikerhez Abramovics színre lépése után. Ami a hazai bajnokságot illeti, korábban sem voltunk sikertelenek, csak a nemzetközi porondon mutatott kiugró teljesítmény hiányzott, szerencsére csak 2009 őszéig.
A téli szünetben a klub sok játékostól megvált, köztük Rene Aufhausertől és Patrick Jezektől is, akik klub legrégebbi játékosai közé tartoztak.
Természetesen nehéz szituáció a klubvezetés számára, ha olyan játékosoknak kell búcsút intsen, akik már nagyon régóta segítették a csapatot. Idővel mindenkire, így rám is sor kerülhet. Hogy a téli döntések szükségesek voltak-e, nem az én tisztem megítélni. Számomra mindenesetre nehéz volt megélni a távozásukat, mert mindkettőjükkel nagyon jó viszonyban voltam. De a futball üzlet és úgy gondolom, hogy nekik is sikerült olyan csapathoz igazolniuk, ahol számítanak rájuk.
Hogy ítéli meg Roman Wallner leigazolását?
A klub számára ez az igazolás egy nagyon hosszú történetet jelent, mindenesetre a személye erősítést jelent számunkra. Ő egy kis termetű, mozgékony csatár, aki gyorsasága miatt is mindig veszélyt jelent az ellenfél kapujára.
Elvették Öntől a kapitányi karszalagot, Wallnerrel pedig egy karizmatikus játékost szerződtetett a klub. Hogyan látja a jövőjét a csapaton belül?
A csapatkapitányi szerepet én sem akartam már vállalni. A fontos szituációkban még mindig fontos döntéseket kell hoznom és ezekért vállalom is a felelősséget. Sajnos a jó kezdés után a Lazio elleni idegenbeli mérkőzésen nem lehettem ott. Az edzőnk pedig megtalálta a sikerhez szükséges játékszisztémát és csapatot. Ennek ellenére nem érzem úgy, hogy a tréner megfeledkezett volna rólam.
A nyáron lejár a szerződése. A tavaszi a búcsúidénye lesz?
Életkoromnál fogva közeledek a profi pályafutás végéhez. De ha jól érzem magam és jó teljesítményt nyújtok, akkor még biztosan lesz lehetőségem egy vagy két évet játszani. Az esetleges hosszabbításról már most is tárgyalok az egyesület illetékeseivel.
Más klubnál el tudná képzelni a jövőjét?
Őszintén szólva, ez nehéz döntési helyzet lenne számomra. Azért is, mert a családom nagyon jól érzi magát Salzburgban. Úgy vélem azonban, hogy mindenki számára sikerül jó megoldást találnunk, akár Salzburgban, akár máshol.
Szóba hozták már a Red Bull New Yorkkal és a Lipcsével is. Visszatérne a gyökerekhez?
A Lipcsében bizonyára jó helyem lenne, de csak néhány év múlva. Nem szeretnék nagyképű lenni, de úgy gondolom, hogy most nem lenne értelme oda szerződnöm. Még elég jónak érzem magam ahhoz, hogy első osztályú csapatban szerepeljek.
Milyen jövőt képzel el magának?
Decemberben elkezdtem egy edzőkurzust és kijelenthetem, hogy remek dolog lenne a profi pályafutás után trénerként dolgozni. Hogy első, vagy másodosztályú csapatnál, esetleg az utánpótlásban lennék-e tevékeny, azt még nem tudom. Ami a legfontosabb: szeretnék a „Red Bull-család” tagja maradni.
(bundesliga.at)